Az ítélőtábla helyt adott az ügyészi indítványnak, és különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssé minősítette a gyilkosságot, hivatkozva arra, hogy a támadó tizenegyszer szúrta meg áldozatát.

A sértett egyes sérülései védekezésre utaltak, az utolsó szúrás hátulról a combját érte. Mindebből megállapítható, hogy a vádlott "kitartóan és gátlástalanul törekedett arra, hogy a sértett életét kioltsa" – szólt a bírói indokolás. Az ítélőtábla elutasította azt a védői felvetést, hogy a férfi tettét erős felindultságból elkövetett emberölésnek minősítse.

Az elsőfokú döntés ismertetésekor elhangzott: a 23 éves sértett keresztanyja a 38 éves vádlott élettársa volt. Ez a kapcsolat pár nappal a gyilkosság előtt szakadt meg, miután a későbbi tettes többször megverte az asszonyt. Egy névnapi ivászaton keveredett szóváltásba a két férfi, és amikor a későbbi vádlott hazaindult, vitapartnere követte, hogy tisztázza a nézeteltérést.

Előbb beszélgetett, majd ismét összeveszett a két férfi. A vádlott ekkor kapta fel a konyhakést, amellyel halálra szurkálta áldozatát.