szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A vártnál intenzívebb áradás miatt Baján két szigetről ki kell telepíteni az ott élőket, jelentette be a város polgármestere. Az érintettek többsége beletörődött, és nekiállt pakolni. Megszokták, ha nagy a víz, errefelé ez szokott történni. Vannak azonban olyanok is, akik maradni akarnak. Épp úgy, ahogy Dunakeszin is. Sokan gondolják azt, hogy bár a Duna felőli részen mind többet beszélnek evakuálásról, ők azért inkább nem mennének.

 „A víz ide mindig választások, illetve futball-világbajnokságok évében tör be. Jött 2002-ben, 2006-ban és 2010-ben is, de most, úgy látszik, sietett” – Vedelek Zoltán Baján lakik, de a városhoz tartozó Nagy-Pandúr-szigeten van két vendégházuk. Nyaralóknak szokták kiadni, mondja, jól jön a pénz. Idén azonban ennek egy részétől már biztos elesnek. Pedig vendégek már érkeztek, most azonban közölniük kellett velük, hogy menniük kell: jön a Duna, a szigetet pedig kiürítik.

A Nagy-Pandúr-szigetet a Duna és a Sugovica fogja közre, és a városi illetékesek az előbbi 850 centis szintjéig látják értelmét a védekezésnek. Azon felül eldobnak lapátot, zsákot, és kitelepítenek. Most pedig az előrejelzés szerint a Duna ennél 80 centivel magasabban tetőzik majd. Mégpedig gyorsan. A szigeten élők szerint előbb keddről  volt szó, utána vasárnapról, aztán érkezett a hír, hogy péntek estig kell a szigetet elhagynia mindenkinek, majd még ezt is módosították: péntek reggel nyolckor menni kell. (Az árvízi helyzetről a legfrissebb híreinket itt olvashatja.)

Vedelek Zoltánék háza 150 méterre van a parttól, azt biztos elönti a víz. Felvittek az emeletre mindent, ami mozdítható, aztán bezárják az ajtót, és már csak a károkat felmérni mennek vissza. „Ha a Duna betör a szigetre, akkor azt is eléri, ami egy kilométerre van a medertől, itt nincs mit tenni” – mondta a hvg.hu-nak. Szerinte hiába van itt rendszeresen árvíz, gát nem épült, nem is nagyon volt róla szó. Most meg a védekezésre nem pazarol a város. „Az üresen maradt épületeket azonban biztosítják, bár nem úgy, hogy ott járőröznek közöttük. A szigetre ugyanis egy hídon lehet átjutni, ott posztol majd két rendőr, megállítanak ők mindenkit” – mondja. Majd hozzáteszi: azért vannak ám olyanok is, akik nem akarnak elmenni. „Van itt vagy háromszáz ház, annak kétharmada nem nyaraló, az ott lakók ott élnek. És nem kalyibákban. Hát persze, hogy vannak olyanok, akik nem akarják itt hagyni a dolgaikat.”

Maradni és menteni

Ilyen például Jámbor István. A 60 éves férfit telefonon értük el – éppen nagy dilemmában volt. „Én nem akarok elmenni, de mi van, ha nem engedik? Akkor mit csinálok? Most pakoljunk össze, vagy ne? Ha nem pakolunk, és menni kell, akkor mi lesz?” – vázolta a helyzetet, bár választ nyilván nem várt. Legalábbis nem munkatársunktól. Azt mondja, három hatóság intézkedik a kitelepítés ügyében: a közterület-felügyelet, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem. Ezek közül a közterületeseknek mondták meg, hogy a felesége meg ő maradnának a házukban, azok felírták a kérést, de kell a két másik szervezet engedélye is. Tehát várnak, és közben menekítenek. „Gondban a lakókocsival voltunk, ami itt áll az udvaron, de azt egy szerviz befogadta. Több százezer forint értékű virágunk van, ezek cserepes növények, felvittük mind az emeletre. Ez a sziget olyan, mint egy lavór. Ha a víz átjön a megemelt parton, akkor elterül az egészen, így a házunk földszintjét biztos elönti” – meséli, mire készülnek. Ám még ez is kevés ahhoz, hogy költözni akarjon.

Szekeres Szabolcs

„Elmagyaráztuk, hogy mi mindig itt maradtunk, ha árvíz volt. Van aggregátorunk, van gázunk, van csónakunk, a vizet meg nem szokták elzárni, tehát tudunk gondoskodni magunkról. És nem csak magunkról. A házunk a sziget közepén van, innen belátunk jókora területet. A korábbi árvizeknél mentettünk szarvast, meg jó néhány macskát is. Volt olyan, hogy én tudósítottam a bajai városi tévét, meg webkamerát is kitettem, azon nézte mindenki, mi van a szigeten” – érvel döntése mellett István. Amúgy legfőbb megfontolásuk az, hogy féltik az értékeiket. „Hátulról, a Sugovicán be tudnak jönni csónakkal a szigetre mindenféle jóemberek, és azt visznek el, amit akarnak. Hiába állnak rendőrök a hídon” – mondja.

Három-négy másik olyan családról tudnak, amely szintén így gondolkodik. A hatóságokkal pedig nincs gondja. Egyelőre legalábbis. „Majd meglátjuk péntek reggel nyolckor, amikor evakuálni kellene” – jegyzi meg.

Mint egy szanatóriumban

Baja Dunafürdőt már szerdán el kellett hagyniuk az ott élőknek. Hatvanan laknak itt életvitelszerűen, közülük 24-en vették igénybe a város által felajánlott kényszerszállást. A csoportot képviselő Kereckey Miklós szerint minden nagyon flottul bonyolódott le. Mindenki 20 kilogrammnyi személyes dolgot vihetett magával, bár ezt jóformán senki sem érte el. „A ház alsó szintjéről kimenekítettünk mi már korábban mindent, az apróságokat felvittük az emeletre, itt pedig teljes ellátást kapunk, így lényegében úgy pakoltunk, mintha három hétre nyaralni mennénk” – mesélte. A Zrínyi Ilona diákszálláson helyezték el őket, háromágyas szobákban.

„Lelkileg nehéz ez persze, de a körülmények szempontjából olyan, mint ha egy szanatóriumban lennénk. Igazából pihenünk. Naponta háromszori étkezést is biztosítanak nekünk – azt is ingyen. Gondoljon bele: vannak közöttünk sokan, akik eddig nem engedhettek meg maguknak csak napi egy, vagy másfél étkezést” – mesélte a hvg.hu-nak a 71 éves nyugdíjas mérnök.

Dunafürdőn a 60 emberből négyen voltak, akik nem akartak elmenni, mind egyedülálló férfi. „Azt mondták, saját felelősségükre maradnak, ahogy tette azt korábban az itt lakók fele. Ez régen lehetséges volt, most azonban az új katasztrófavédelmi törvény nem engedi meg. Kényszerítés nem volt azonban, a polgármester, a rendőrkapitány, a közbiztonság felelőse személyesen kereste meg ezeket az embereket, ők magyarázták el, hogy nincs választásuk. Egyiküknek, aki beteg és gyakorta kell mosdóra járnia, még egy külön kórházi szobát is biztosítottak, hogy ne kelljen zavarnia a közösségi szálláson élőket” – mesélte Kereckey Miklós.

A kollégiumban élők úgy számolnak, három hétig maradnak. Ha lemegy a víz, akkor visszamehetnek majd takarítani, de kell majd még idő ahhoz, hogy hazatérhessenek.

Dunakeszin is inkább maradnának

Ódzkodnak a kitelepüléstől sokan egy másik veszélyeztetett térségben, Dunakeszin is. A Duna soron lévő Part Café Étterem és Panzióban a hvg.hu-nak azt mondták, bár a Duna már az épület előtt lévő járdáig ér, egyelőre nyitva tartanak, mert az éttermük a másik oldalról még megközelíthető. Egyelőre senki nem szólította fel őket, hogy hagyják el az épületet, és mivel vannak tapasztalataik a 2006-os árvíz idejéből, nem is akarnak bezárni. A Duna felőli bejáratot körbevették homokzsákokkal, de csütörtök délután voltak még asztalaik kint a teraszon is. Úgy értesültek, hogy 25 centiméterrel fogja a mostani áradás felülmúlni a hét évvel ezelőttit, akkor az alsó teraszukat teljesen elöntötte a víz.  

Mi a teendő kitelepítésnél?

Tanácsokkal, illetve utasításokkal látta el a katasztrófavédelem azokat, akiknek el kell hagyniuk otthonaikat az árvíz miatt. A tájékoztató kitért arra, hogy az érintettek csak segítségért telefonáljanak, hogy hátizsákba pakoljanak, „rémhírekre” ne hallgassanak, ilyeneket ne terjesszenek. Az úgynevezett veszélyhelyzeti csomag legfeljebb 20 kilogrammos lehet, amibe bele kellene férnie például a gyerekek játékának, könyvének, váltás ruhának, gyógyszereknek, takarónak, iratoknak, bankkártyának.  A részletes tájékoztatót itt olvashatja.

Bezárt viszont a szintén a Duna soron lévő Csurgó Étterem. Mint az üzletvezetőtől megtudtuk, őket sem szólították fel hivatalosan, hogy hagyják el a helyet, egyszerűen a Duna felől nem tudják a vendégek megközelíteni a helyet, és mivel nincs hátsó bejáratuk, így nem volt értelme kinyitni a vendéglőt. A legutóbbi árvíz idején a teraszukat is elárasztotta a folyó vize, arra számítanak, most sem lesz ez másképp, ezért ők is homokzsákokkal védik az értékeiket.

„Volt már itt pár nagy árvíz, de a legutóbbi alkalommal még kajakoztunk is” – mondta a hvg.hu-nak Rasztotzky János, a part mellett lévő Dunakeszi Kajak Klub vezetője. Most a katasztrófavédelem a klub épületében telepedett meg, az öltözőket is elfoglalták. Rasztotzky szerint ilyen kiemelt figyelmet az árvíz Dunakeszin még nem kapott, már két napja lezárták a hatóságok a partot, hajót nem látnak, nem jár komp, nem lehet kajakozni.

Mivel a háza nincs veszélyben, nem nagyon figyeli, mit csinál a parton a katasztrófavédelem – mondta a Duna sor és a Duna utca kereszteződésében lakó Kocsis Sándor. Jelenleg nagyjából 6 méterre van a folyó, de a Duna utca fokozatosan emelkedik, így nem tart attól, hogy a házát veszély fenyegetné. Kocsis azt mondta, ha csak akkora lesz az árvíz, mint 2002-ben vagy 2006-ban, akkor nem lesz gond, legutóbb 20 centi kellett volna ahhoz, hogy a pincéjükbe befolyón. Most is készültek, a homokzsákok betöltve, ha kell, kirakják őket.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Itthon

Hajózási zárlatot rendeltek el a Dunán

Június 6-án 13.00 órától visszavonásig teljes hajózási zárlatot rendelt el a Nemzeti Közlekedési Hatóság a sport- és kedvtelési célú kishajók, továbbá a nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi járművek (csónak, kajak, kenu) részére a Duna magyarországi szakaszán a fő- és mellékágakban.