szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Beterjesztette a kormány az ötödik alaptörvény-módosítás új változatát a parlamentnek pénteken. A javaslat kiegészült a vallási közösségekre és a kampányhirdetésekre vonatkozó szabályokkal.

Az ötödik alkotmánymódosítást júniusban nyújtotta be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, az Országgyűlés azonban a nyári szünet előtt nem tárgyalt róla. A kormány szerdán úgy döntött, hogy új elemekkel egészíti ki a javaslatot, amelynek így a vallási közösségekről és az Országos Bírói Tanácsról szóló rendelkezések is a részei lettek.

Az új indítvány azt is tartalmazza, hogy a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyenesen közölhetik a pártok hirdetéseit a választási kampányban. A kormányoldal eredeti terve az volt, hogy csak a közmédia sugározhat politikai reklámokat kampányidőszakban. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ugyanakkor csütörtökön azt mondta: a kifogásokat megfogalmazó Európai Bizottság nem sérelmezte azt a megoldást, hogy a kereskedelmi média ingyen közölje a párthirdetéseket, csak azt, hogy a belföldi és az EP-választási kampányra eltérő szabályok vonatkoztak volna, ezen pedig változtattak, egységes lesz a szabályozás.

A kormány javaslata alapján az alkotmány kimondaná, hogy az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlására sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösségeket hozhatnak létre, továbbá hogy a vallási közösségek önállók, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele. Az együttműködésről a vallási közösség kérelmére a parlament dönt, az együttműködő közösségek bevett egyháznak minősülnek, és sajátos jogosultságokkal rendelkeznek.

Ugyancsak az alkotmány rendelkezhet ezután a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanácsról, amelynek eddigi hatásköre nem változik.

A javaslat többi eleme megegyezik a júniusban közzétett szöveggel. Az alkotmánymódosítás így lehetőséget teremtene a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására, kimondva, hogy a jegybank látja el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.

Az alkotmánymódosítás megszüntetné a bírósági ügyáthelyezéseket, valamint kikerülhet az alaptörvényből, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság (Ab) vagy nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Az Ab-nak 30 helyett 90 napja lesz határozni a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban.

A kormány indoklása szerint az alaptörvény körüli magyarországi viták lezárultak, és ideje, hogy az alkotmányos viták a nemzetközi színtéren is nyugvópontra jussanak, alkotmányos kérdések ne szolgálhassanak a Magyarország elleni támadások ürügyéül. Ennek érdekében a kormány figyelembe vette az Ab, az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság észrevételeit. A parlament szeptemberben tárgyalhat és dönthet az alkotmánymódosításról, amely október 1-jén lépne hatályba.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!