Berencsi Benjámin pécsi egyetemista idén májusban a budapesti Keleti pályaudvarról induló egri gyorsvonaton utazott az interneten megvásárolt jeggyel, amikor a kalauz arra kötelezte, hogy fizesse meg a 235 forintos gyorsvonati pótjegyet, illetve a nyolcezer forintos pótdíjat – közölte a heol.hu. Pedig nem is kellett volna pótjegyet vennie, mert az interneten vásárolt menetjeggyel utazóknak május 31-ig nem kellett gyorsvonati pótjegyet váltaniuk.

A fiú a helyszínen az igazáról nem tudta meggyőzni sem a jegyvizsgálót, sem a pénztárosokat és az állomásfőnököt, levélben fordult a MÁV igazgatóságához, a Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez, és felkereste az Egri Törvényszéket is.

Panaszában kérte, hogy kártalanítsák mindazokat, akiket hozzá hasonló módon a MÁV-dolgozók tájékozatlansága miatt bírságoltak meg. Bár fellépése eredményeként a vasúttársaság elnézést kért, elismerve a tévedést és megtérítve a befizetett gyorsvonati pótjegy árát, Berencsi Benjámin ezzel sem elégedett meg.

"Mivel komoly hiányosságokat érzek az úgynevezett magyar jogállam működésée terén, nem hagytam annyiban ezt az ügyet. Igazságot akarok, szeretném, ha azokat is kártalanítanák, akik hasonlóképpen jártak, mint én. Nem az összeg nagysága a lényeg, hanem a bánásmód" – mondta a 21 éves egri fiú, aki a Pécsi Tudományegyetem hallgatója.

Beszámolt arról is, hogy nemrégiben érdekes fordulatot vett az ügy. Mivel a MÁV a társaság mulasztása helyett személyi felelősséget állapított meg, a Heves Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Főfelügyelősége saját hatáskörében szabálysértési eljárást indított a kalauz ellen, akit figyelmeztetésben részesítettek.

A pécsi egyetemista azt mondta, a jegyzőkönyv szerint a dolgozó – akit ő nem akart felejelenteni – nem tudott arról, hogy a gyorsvonati pótjegy megváltás alól az elektronikus jegyet váltók egy hónapra mentesülnek.

"És mivel a munkáltató feladata a jogszabályi változásokról tájékoztatni a munkavállalót, ezért meggyőződésem szerint itt társasági mulasztás történt, vagyis jelen határozatnak nincs jogalapja. Az ügy lehetséges végkimenetele, hogy tudniillik vagy a munkavállaló tartja a hátát a társaságért, vagy – ami valószínűbb – kibújik a felelősség alól, és saját dolgozójával viteti el a balhét" – tette hozzá.

"Sajnálom, hogy a MÁV így bánik egy munkavállalójával... Utóbbit magam arra biztatom, tegyen feljelentést a társasága ellen, amely az ügyemben szabályellenesen hárította a felelősségét a munkavállalóra, akit emiatt erkölcsi kár ért. A nemzeti közlekedési hatóság érdemben még csak most kezd el foglalkozni az esettel, amelynek kivizsgálásra két hónapjuk van. Reményeim szerint megállapítják majd a társaság mulasztását, a kalauznak pedig kártérítést ítélnek meg, hatályon kívül helyezve a korábbi határozatot" – mondta.

Mivel a MÁV-Start Zrt. nem kapott értesítést az ügy legutóbbi fejleményeiről, így bővebb információt nem tudtak hozzáfűzni az ügyhöz. A heol.hu szerint a társaságnál közölték, szolgáltatóként elismerték a hibát. A jegyvizsgálót elmarasztalták, és rendkívüli oktatásban részesítették, noha a gyorsvonati pótjegy bevezetése előtt a MÁV hivatalosan is értesítette a változásokról a munkavállalóit, vagyis nekik ismerniük kellett a szabályozást.

Hozzátették azt is, hogy a jogosulatlan büntetés kiszabása a gyorsvonati pótjegy bevezetésének kezdeti időszakára tehető, ráadásul nagyon ritka esetről van szó, amit az is bizonyít, hogy effajta történetek csak elvétve fordultak elő.