szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A hat emberéletet követelő, romák elleni gyilkosságsorozat első fokon ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt vádlottjai nemcsak 2008-ban, hanem 2009 kora tavaszán, Budapesten is megpróbáltak fegyvereket szerezni – írta a Népszabadság hétfői számában. Ennek a részleteit a Nemzetbiztonsági bizottság egy titkosított jelentése tárhatná fel.

A Nemzetbiztonsági Hivatal Budapesti Kirendeltségének munkatársai azonban a Kiss Istvánnal, az ügy másodrendű vádlottjával kapcsolatos információk ellenőrzésére csak hónapokkal később 2009 júniusában keresték meg a debreceni kirendeltséget. A rendőrség végül e fenti információk nélkül fogta el augusztus 21-én a gyilkosokat – emlékeztetett rá a lap hétfői számában megjelent cikkében.

Pedig, ha időben eljut a Nemzeti Nyomozó Irodához az az információ, hogy egy szélsőséges nézeteik és megnyilvánulásaik miatt évek óta megfigyelés alatt tartott csoport két éven belül másodjára készül nagy tűzerejű precíziós fegyvereket beszerezni, akkor még ha a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosságot már nem is lehetett volna megakadályozni, de az azt követő két támadást talán még igen.

Emlékeztetőül: amikor kiderült, hogy a katonai elhárítás hazudott a rendőrségnek a későbbi negyedrendű vádlottal, Csontos Istvánnal kapcsolatban – letagadták, hogy informátoruk volt, és hogy a gyilkosságsorozat ideje alatt is találkozott vele a tartótisztje –, több szakértő tényként közölte: ha a katonai elhárítás segítőkészebb és aktívabb, a kislétai gyilkosság talán megelőzhető lett volna.

Az NNI azt állítja: amikor a galgagyörki támadással kezdetét vette a romagyilkosság-sorozat, Kissékről, s az ő négy hónappal korábbi fegyverbeszerzési próbálkozásaikról az NBH-sok egy szót sem szóltak az NNI nyomozóinak. Volt NBH-s vezetők azonban azt mondják, hogy éppen ők jelezték a rendőrségnek, hogy a besenyszögi fegyverrablás és a gyilkosság közt összefüggések lehetnek, csak a nyomozók hosszú ideig nem foglalkoztak a besenyszögi vadász elrabolt fegyvereivel.

A romagyilkosságok elkövetőinek fegyverszerzésével egy időben vonták vissza indokolás nélkül az NBH debreceni kirendeltség-vezetőjének vezetői megbízását. Az indok az volt, hogy Holp Tibor irányítása alatt gyakorlatilag álltak az ügyek (a Kiss testvéreké is), és hogy „nem tűnt fel neki”, hogy miközben a csoport illegális fegyverbeszerzésére készül, Kiss Árpád fokozatosan illegalitásba vonult, vagyis egyszer csak elkezdte kerülni azokat a szélsőséges csoportokat, amelyekkel korábban rendszeresen mutatkozott, továbbá a telefonját sem úgy használta, mint korábban.

A lap szerint Holpnak talán azért kellett mennie, mert túlságosan jóban volt (van) Kósa Lajos debreceni polgármesterrel. Az NBH vezetését, ideértve az irányító minisztereket is, 2008–2009-ben már kifejezetten idegesítette, hogy túl sok belső információ szivárog ki az ellenzékhez.

Minderről leránthatja a leplet és újabb részleteket tárhatna fel az elkövetőkkel és a hatóságokkal kapcsolatban a Nemztebiztonsági Bizottság munkacsoportjának egy, a titkosítás alól eddig fel nem oldott jelentése. Amennyiben a titkosítást megszünteti a bizottság elnöke, kiderülhet, ki az a férfi, akivel Kissék kapcsolatba léptek a második fegyverbeszerzéskor.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!