A Médiatanács a Kúria szerint is köteles kiadni az RTL Klub és a TV2 hatósági szerződéseit, miután két elvesztett per után a Médiatanács még mindig vitatta Csuday Gábor, illetve jogi képviselete, a Társaság a Szabadságjogokért szervezet keresetének jogosságát – közölte a Kreatív Online.

A Médiatanács és Csuday Gábor közötti pereskedés lassan másfél éve zajlik – idézte fel a beszámoló. Az újságíró, a Kreatív volt munkatársa azután terelte jogi útra az ügyet, hogy a Médiatanács többször is megtagadta a két országos kereskedelmi televízióval kötött hatósági, a frekvenciahasználatról szóló szerződések kiadását, amelyek Csuday és a TASZ szerint közérdekű adatnak minősülnek.

Az elsőfokú ítélet még tavaly július 18-án született meg, majd a másodfok idén február 5-én is úgy ítélte meg, hogy azok közérdekű adatnak minősülnek, ezért mindkét ítélet a szerződés kiadását írta volna elő a Médiatanácsnak. A Médiatanács és a két kereskedelmi tévé azonban a legfelsőbb szervnél, a Kúriánál megtámadták az másodfokú ítéletet.

A TASZ honlapján elérhető leírás szerint a per jogi kérdéseinek középpontjában az üzleti titok fogalma állt. Az RTL Klub és a TV2 ugyanis azzal védekeztek, hogy a szerződések részletei – a frekvenciahasználat ára és további feltételei – üzleti titoknak minősülnek.

A nemzeti vagyonról szóló törvény azonban rögzíti, hogy a televíziós sugárzáshoz szükséges frekvenciák az állam kizárólagos tulajdonába tartoznak. Azokat a Médiatanács pályáztatási eljárás útján hasznosítja, a pályázat nyerteseivel szerződést köt a frekvenciahasználat feltételeiről, illetve ennek fejében nyújtott díjfizetésről és egyéb vállalásokról.

Az üzleti titok fogalmát illetően pedig az információszabadság törvény és a még hatályos régi Ptk. irányadó, amelyek szerint nem minősül üzleti titoknak az állami vagyon hasznosításával kapcsolatos adat. A frekvenciák hasznosításával kapcsolatos adatok tehát nem eshetnek az üzleti titok fogalmi körébe – tette hozzá a Kreatív Online.

A Kúria a TASZ szerint a jogerős ítéletet helybenhagyva hangsúlyozta a közpénzköltésre vonatkozó adatok Alaptörvényben is rögzített nyilvánosságát, és kiemelte, hogy egy szerződés egésze is lehet közérdekű adatigénylés tárgya. A bíróság szóbeli indokolásában kifejtette, hogy az üzleti titokkal kapcsolatban nem volt megalapozott a hatóság és a tévék érvelése.