Hiába diktál forradalmi tempót a törvényhozásnak a Fidesz, ebben a ciklusban kis akadnak olyan témák, amelyeket régóta kerülget a parlamenti többség. Az egyik ilyen a Makovecz Imre által alapított, és az alaptörvényben hivatalosan is elismert Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) szánt ingatlanok sorsa. A Műcsarnokot és a Pesti Vigadót az MMA-nak adó törvényt tavaly decemberben nyújtották be, március óta a zárószavazásra vár, és legalább egy hétig még várni is fog.
Az Országgyűlés hétfőn kezdődő, kétnapos ülésének előzetes napirendjén csütörtökön még az szerepelt, hogy leporolják a törvényjavaslatot, záróvita és zárószavazás következik. Pénteken aztán mégis lekerült a napirendről, vagyis megint elhalasztják a döntést (pedig Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója nyár végén lemondott, így már ez sem okozhat konfliktust Fekete György MMA-elnökkel). Ez a történet is azt mutatja, hogy a fontos döntések kikerültek a parlamentből, és valahol másutt születnek meg.
Túry Gergely
Egyelőre nem szerepel a napirenden, de hétfőn még felkerülhet (sőt, két nap alatt el is fogadhatják, ha a kormánypártok így döntenek) az „egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásához szükséges módosításáról” című javaslat, amelyet Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentési munkacsoportjának vezetője nyújtott be pénteken este. A rezsicsökkentés legújabb körének november 1-től kell hatályba lépnie, és a javaslat már egyértelműen a kampány-szempontoknak van alárendelve: a lakossági árak csökkentése érdekében nagyobb terhet ró a vállalkozásokra és végső soron az államra is.
Személyzeti ügyek
Hétfőn választja meg az Országgyűlés – egyetlen, gépi szavazással, vagyis nyíltan és csomagban – a jelenlegi Országos Választási Bizottság (OVB) helyébe lépő, a választások tisztaságát felügyelő Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjait. Áder János köztársasági elnök jórészt a nyilvánosság számára ismeretlen jogászokat jelölt: Boda Pál, Bozsóki Éva, Csenterics Ferenc, Fábián Adrián, Patyi András, Sasvári Róbert László, Tóta Áronné, póttagok: Rádi Péter, Bodnár Eszter és Lugossy-Sági Krisztina.
Az életrajzok alapján direkt pártkötődése egyedül Bozsókinak van, aki a Pest megyei közgyűlésben volt fideszes bizottsági tag, 2006-ban a párt delegáltja volt a megyei választási bizottságban, 2010-ben pedig jogi koordinátorként dolgozott a Fidesznek. A jelöltek közül ketten is (Csenterics és Tótáné) közel járnak a 70. életévükhöz, ami a tapasztalat miatt akár előnyös lehet, viszont meglepő is, mert a tagok megbízatása kilenc évre szól, így mandátumuk vége felé már a 80. évükhöz közelítenek majd (miközben mindenki másnak nyugdíjba kell vonulnia 65, illetve 70 évesen).
MTI / Bruzák Noémi
Hétfőn lesz még egy személyi kérdés a napirenden: két új jegyzőt kell választania a parlamentnek a korábban LMP-s, jelenleg független (PM-es) Szilágyi Péter, illetve a KDNP-s Vejkey Imre helyére. Előbbi azzal vívta ki Kövér László házelnök haragját, hogy egy „Loptok, csaltok hazudtok” feliratú transzparenst mutatott fel egy korábbi szavazáskor. A házelnök állítólag le akarta váltani, de ő megelőzte a lemondással. A megüresedett jegyzői poszt az újjáalakult LMP-frakciót illeti. Vejkey csak június óta volt jegyző, távozásának okáról egyelőre nincs hír.
Kiderül, mi az a normatívabűnözés
Talányos címet adott interpellációjának a jobbikos Apáti István: „Nettó hazugság, bruttó agymosás” – szegezi a nemzetgazdasági miniszternek, talán a statisztikák szerint dinamikusan növekvő bruttó bérek reálértékére utalva. Párttársa, Dúró Dóra új szót is alkotott: bár elképzelni is nehéz, mit takar „nomatívabűnözés” kifejezés, a kétgyermekes képviselőnő azt kéri számon az emberi erőforrások miniszterétől, hogy miért nem lép fel ellene.
Az LMP-s Szél Bernadett és Vágó Gábor a kiskereskedőkért aggódik, interpellációjuk címe: „Hajlandó-e a kormány kijavítani a pénztárgépek online bekötése körüli hibákat? Lehetnek-e a kisvállalkozók is stratégiai partnerek, nem csak a multik?” A szocialista Tukacs István nem tud napirendre térni a takarékszövetkezetek integrációja, vagy más szempontból nézve „lenyúlása” felett. Párttársa, Lukács Zoltán pedig Orbán Viktor egyik szlogenjét próbálja a kormány ellen fordítani: „A kormány közeli offshore-lovag építhet kormányhivatalt is?”
A kormánypárti öninterpellációk témájában mi más is lehetne a téma, mint a rezsicsökkentés, ráadásul ismét Németh Szilárd főrezsicsökkentő érdeklődik, hogy „várhatóan mekkora megtakarítást jelent majd a magyar háztartások számára a rezsicsökkentés november 1-től bekövetkező 3. lépése?” Ez csak annyiban furcsa, hogy annak a törvényjavaslatnak a hatásaira kérdez rá, amit ő maga nyújtott be. A KDNP-s Firtl Mátyás szerint Magyarország „szövetségkötési versenyben” van, de azt az interpelláció címében nem árulja el, hogy kivel versenyez, illetve kinek a szövetségéért.
A hajléktalan-háború fokozódik
MTI / Balázs Attila
Mint az várható volt, a módosító indítványok múlt heti szavazásával nem ért véget a főváros és a kerületi önkormányzatok közti csörte a hajléktalanok kitiltásának jogáért. A szabálysértési törvény módosítása lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok hajléktalanmentes zónákat jelöljenek ki, és a mégis ott tartózkodó hontalanokat aztán a közterület-felügyelők megbírságolják. Bár kerületi polgármester-képviselők egy csoportja megpróbálta ezt kihúzni a törvényből. Múlt hétfőn nem jártak sikerrel, de nem adták fel, és zárószavazás előtt még módosul is a szöveg.
A belügyminiszter által beadott zárószavazás előtti módosító értelmében a legbelső belvárosban értelmetlenné válik a hatásköri vita, ugyanis a „világörökségi területnek minősülő közterületen” (például az Andrássy úton és környékén) a törvény erejénél fogva tilos lesz „életvitelszerűen tartózkodni”. Egyéb területeket továbbra is a fővárosi önkormányzat minősíthet hajléktalanmentessé, de a kerületek is kapnak beleszólást a döntésbe, sőt, a törvény szövegének formális értelmezése szerint a főváros kénytelen lesz megtenni, amit kérnek.
A kerületi tulajdonban lévő területek esetében a fővárosnak ki kellene kérnie a kerületek véleményét, igaz, semmi nem írná elő, hogy ezt a véleményt figyelembe is kellene venni a döntésnél. Abban az esetben viszont, ha a kerületi önkormányzat javasolja, akkor a fővárosnak kötelezően ki kellene jelölnie a zónát (a szövegben erre az esetre kijelentő módban szerepel a „kijelöli” szó). Vagyis a toll a fővárosi közgyűlés kezében marad, de a kerületek diktálnak majd (a zárószavazásának idejére tüntetést jelentett be a Város Mindenkié csoport, ők a törvénymódosítás egésze ellen tiltakoznak).
Elindult a Kossuth tér 1-3. Facebook-oldala, ahol nem csak vasárnaponként talál friss híreket és érdekességeket a törvényhozásról.
