Nem a bírságok számának vagy azok összegének emelkedését tekintik eredménynek, hanem azt, ha kevesebb baleset történik az ország útjain – közölte a hvg.hu megkeresésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Kommunikációs Szolgálata.
Ismert, a rendőrség december közepéig hirdette meg a „láncszerű” sebességméréseket. A bejelentéskor közölték, a traffipaxok felsorakoztatásának az az általános tapasztalata, hogy az autósok a sebességmérő elhagyása után újra gyorsabban hajtanak a megengedettnél; ezt a magatartást kívánták kiszűrni a Lavina akció keretében. Az intézkedést azzal indokolták, hogy a legtöbb közúti balesetet továbbra is a sebesség nem megfelelő megválasztása, illetve gyorshajtás okozza.
Három akcióban – 10,5 millió forint bírság
Október vége óta háromszor tartotta meg a rendőrség a Lavina elnevezésű, gyorshajtók kiszűrésére szolgáló akciót, még pedig a police.hu alapján az M1-es autópályán és az M3-ason több megyét érintően. Ezek során 1 293 sebességet túllépő autóst „fogtak”, akik közül a helyszínen megállítottak 546-ot. A szabálytalankodó száguldozókkal szemben összesen 10,5 millió forint bírságot szabtak ki. A rendőrség részéről hozzátették, a Lavina akció végrehajtását a kétheti tapasztalatok értékelésére figyelemmel felfüggesztették.
police.hu
A hvg.hu kérdésére az ORFK megírta azt is, hogy 2012. augusztus 24-ig volt módja a gyorshajtáson többször bemért autó üzemeltetőjének arra, hogy az egyik bírságot ne fizesse be akkor, ha „a sebességtúllépést megelőző, vagy azt követő 10 percen belül megvalósult sebességtúllépés miatt azonos vagy nagyobb összegű másik bírságot szabtak ki, és a bírságot megfizette.” Ez a lehetőség azonban már több mint egy éve megszűnt, így a traffipaxok által egymás után többször lekapott autóst annyiszor bírságolnak meg, ahányszor megörökítették a „száguldását”.
A központi költségvetésbe befolyt bírságok összege – a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Országos Rendőr-főkapitányság adatai alapján – 2012-ben 33,5 milliárd forintot tett ki. A közigazgatási és a szabálysértési bírság tekintetében a rendőrök összesen 19,1 milliárd forintos büntetést osztottak ki, ami az előirányozott 16 milliárdot alaposan túllépte. A kiszabott bírságok jelentős részét, 14,1 milliárd forintot a gyorshajtók kapták.
A gyorshajtás a hibás?
Mint ahogy arról korábban írtunk, több közlekedési szakember is túlzottan leegyszerűsítő az a vélemény, hogy a legtöbb közlekedési balesetet gyorshajtás okozza. Szerintük ugyanis a rendőrség nem különbözteti meg a megengedett sebességhatár túllépését, az abszolút gyorshajtást a nem megfelelően megválasztott sebességtől, az úgynevezett relatív gyorshajtástól. Ez utóbbi csak azért minősül gyorshajtásnak, mert a balesetet okozó nem az időjárásnak, a látási viszonyoknak vagy az autója műszaki képességeinek megfelelően választotta meg a sebességet. Például ha valaki 90 kilométer/órás megengedett sebességgel hajt a jeges úton, és amiatt csúszik ki. A Központi Statisztikai Hivatal idén júliusban 2012-re vonatkozóan azt közölte a hvg.hu-val, hogy a 4 375 olyan balesetből, amely a sebesség nem megfelelő választásából következett be, 127 volt az olyan, amelyben az abszolút gyorshajtás volt a bűnös.
| A rendőrség telepített sebességmérői |
| Szeptemberben írtunk arról, hogy a rendőrség tájékoztatása szerint 13 rögzített traffipax található az M1-es és az M0-s mentén. Ezekről térképet készítettünk, amely itt megtekinthető. A telepített sebességmérők felsorolását azért kértük ki, mert az év elején beharangozták, hogy mintegy 12 milliárd forintért 525 darab új sebességmérőt szerez be a rendőrség. Az Index korábban azt írta, a Belügyminisztérium tervei szerint 15-20 kilométerenként lennének telepítve traffipaxok az autópályákon és a főutakon. Minisztériumi forrásoktól viszont a hvg.hu úgy értesült, a készülékek kihelyezése még nem történt meg. Az ORFK tájékoztatásából pedig kiderült: a tervezett 525-ből eddig 160 közbeszerzési eljárását írták ki. Hogy milyen típusú és gyártmányú sebességmérőkről van szó, azt az eljárást követően tudják közölni – tették hozzá. |
