Nagy nyilvánosságot kapott a január elején történt eset, amikor Csillebércen a Pilisi Parkerdő Zrt. szerződött vadásza valószínűleg lelőtt egy border collie-t. Zorka elszaladt szaglászni az erdőben kutyasétáltatás közben, és már sosem került elő. Mivel a gazdája lövést hallott, kikérdezte a környéken lévő vadászokat, akik beismerték, hogy látták az állatot, és riasztólövést adtak le. A földön talált szőr- és vérnyomokból a kutya gazdái arra következtettek, hogy az ebet lelőtték, a tetemét pedig kocsival elvitték a vadászok. A Pilisi Parkerdő részéről először tagadták a vádakat, a lefolytatott vizsgálat azonban bebizonyította, hogy a vadászuk lőtt. A férfi szerződését felmondták.

"El sem búcsúzhattunk tőle"

„Három kutyámmal indultam a párom elé a KFKI-hez, egy erdei ösvényen” – emlékezett vissza Viktória. „A köd és a rossz látási viszonyok miatt egyáltalán nem feltételeztem, hogy vadászok ülnek bármelyik magaslesen, vadra várva. Egyre sűrűbb köd vett körül bennünket, már csak 5-6 méterre láttam előre, elveszítettem az irányérzékemet… Amikor rátértünk az ösvényre, a lestől 30 méterre, Zorkus leállt szaglászni, én mentem tovább. Egyszer csak egy mélyről jövő dörrenés tépte szét a csendet.”

Viktória kikelt magából: hogy lövöldözhetnek vadászok ilyen időpontban? Elkezdett kiabálni, hogy hagyják abba, mert akár a kutyáját is megölhetik, hiszen arra járt, amerre ők lőttek. „Nagy nehezen az egyik vadász kinézett a lesből, és magyarázni kezdett, hogy ez vadászterület, semmi keresnivalóm ott, és menjek onnan, mert elijesztem a vadat.” Viktória hiába hívta a kutyáját. A párjával később bementek a les etetőjéhez, ahova addig a nőt nem engedték. A penészes kenyerek mellett megtalálták a vértócsát. A kutya tetemét addigra feltételezhetően elvitték. "Ekkor szállt el a reményem, hogy meglesz Zorka” – mondta a nő.

Zorka

hvg.hu

Koloncot a kutyára?

A szabálysértési törvény szerint veszélyeztetésnek számít, és bírságolható, ha valaki a felügyelete alatt lévő kutyát „természeti és védett természeti területen vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja”. A vadászterületen kóborló kutyát a jogszabályok szerint a vadászok ki is lőhetik – amennyiben az a vad nyomába ered. A gazdája mellett szaladgáló ebre azonban nem lőhetnek rá, még ha időről időre hallani is olyan esetekről, amikor a kutyatulajdonosok elmondása szerint ez történik.

Az Országos Magyar Vadászkamara az Országos Vadgazdálkodási Adattárra hivatkozva a hvg.hu-val közölte, hogy a 2012/13-as vadászidényben 7 503 kóbor kutyát lőttek ki hivatásos vadászok. Megyei összesítésben Szabolcs-Szatmár-Bereg emelkedett ki, 1 800 lelőtt ebbel. A vadászkamara főtitkára, Pechtol János egyetértett azzal, hogy a kutyáknak tér kell, azt viszont leszögezte, ez nem lehet a vadászterületen. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy szinte kizárólag azok a kutyák járnak ilyen szerencsétlenül, akiket a gazdáik kitesznek vagy messze elkóborolnak, és hogy a vadászok a sajnálatos – és vadászkamara által elítélt – eset ellenére is élni fognak a törvényi jogaikkal.

A csillebérci történteknek annyi következménye van, hogy várhatóan etikai eljárást indítanak azokkal a vadászokkal szemben, akik esetében bizonyítható, hogy a gazdája mellől lőtték ki az ebet. „Ilyen ügyekben eddig nem folyt etikai eljárás” – mondta az OMVK országos etikai bizottságának elnöke, Bárándy Péter ügyvéd a hvg.hu érdeklődésére. „Ez egy neuralgikus pont, hiszen a kitett vagy elkóborolt kutyák tömege veszélyezteti a vadállományt. És bár tilos póráz nélkül sétáltatni az erdőben, a gazdák ezt nem tartják be, a kutyákon pedig legtöbbször nincsen semmilyen láthatósági vagy megkülönböztető jelzés, amiből a vadász gondolhatná, hogy a kutya valakihez tartozik. Emiatt kényszerből lövik le az ebeket” – mondta Bárándy, hozzáfűzve: a vadászok kilencven százalékának van kutyája, ezért „higgye el, hogy utálják ezt megtenni”.

Pechtol János szerint a csillebérci eset után az Országos Állatvédőrség Alapítvány, a Vidékfejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei más állatvédő szervezetek bevonásával felülvizsgálják az állatvédelemre és -tartásra vonatkozó jogszabályokat, és hogy mennyire alkalmazkodnak a mindennapi gyakorlathoz. Például azt, mennyire várható el, hogy a kutyákra láthatósági mellényt tegyenek.

A főtitkár felvetette azt is, hogy Erdélyben régen a pásztorkutyák nyakára koloncot kötöttek: a körülbelül harminc centiméter hosszú, két centiméter átmérőjű rudacska akadályozza az ebet az erdőben, aminek köszönhetően nem tudja utolérni a vadat. Az OMVK főtitkára szerint egy hasonló eszköz ma is tudna ezen a problémán segíteni.

Állatvédőrség: felelősebb állattartás kell

„Amellett, hogy az etikátlan vadászokat elítéljük, azon is el kell gondolkodni, hogy miként kerül egy évben több ezer kutya az erdőkbe, és hogyan termelődik ez a szám minden évben újra” – mondta a hvg.hu-nak Tornóczky Anita egykori műsorvezető, az Országos Állatvédőrség Alapítvány szóvivője.

Az alapítvány naponta több bejelentést is kap lelőtt állatokról, de ezeknél általában egy állítás van szemben egy tagadással: a gazda, illetve a vadász verziója. Az előbbi szerint a vadász lelőtte a tulaj közelében szaladgáló állatot, míg a vadász ragaszkodik ahhoz, hogy a kutya vadat űzött. Szinte bizonyíthatatlan, hogy mi történt. „A vadászkamarával folyó egyeztetéseken azt szorgalmazzuk: változzon a törvény olyan módon, hogy a kóbor, vadat űző ebeket élve fogják be” – mondta Tornóczky Anita, aki szerint az is felvetődött, hogy legyenek kijelölt erdőterületek a kutyásoknak, ahol futtatni tudják kedvenceiket, hiszen nagyon kevés a kutyafuttató.

A szóvivő szerint komplex a probléma, az etikátlan vadászok mellett szerinte büntetni kellene a felelőtlen állattartókat, a kutyáikat utcára tevő, veszélyeztető embereket is. „Gyorsabban változhatna a helyzet, ha az emberek felelősebben gondolkodnának az állattartásról” – tette hozzá az Állatvédőrség szóvivője.

Az Állatvédőrség mellett a Noé Állatotthon Alapítvány is részt vesz abban a munkacsoportban, amely két héten belül áll össze – közölte a hvg.hu-val az alapítvány szóvivője, Schneider Kinga. Hangsúlyozta, a csillebérci esetet követően nagyon sok hasonló történet került felszínre. "Mind a kutyatartók, mind a vadászok részéről felelősebb hozzáállásra van szükség. Így az ebek gazdáinak figyelniük kellene arra, hogy szürkület után ne menjenek az erdőbe, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a kutyán legyen valamilyen rikító színű jelzés, vagy nyakörv." Schneider Kinga hozzátette, fontos, hogy a kutyát meg lehessen fékezni, ha egy vad megugrik előtte, illetve, hogy az állatot a tulajdonosaik ne tévesszék szem elől. A vadászoknak pedig azt kellene betartaniuk, hogy csak gazdátlan, valóban vadat űző ebre lőjenek.