Erika tavaly augusztusban vesztette el férjét, aki másfél évvel korábban, 16 év szolgálat után 44 évesen lett nyugdíjas. A férfi pénzügyőr volt, a békéscsabai Vám- és Pénzügyőrségen dolgozott, a beosztása az APEH és a pénzügyőrség összevonásával azonban megszűnt.

A munkahelyét elveszítő férfi, aki úgynevezett szolgálati járandóságos lett ezt követően Németországban dolgozott építkezéseken. Egyik nap munka közben összeesett és meghalt. A családfő két fiút hagyott maga után. A Gyulán élő család anyagilag is nehéz helyzetbe került: Erika munkanélküli, nemcsak a gyerekekről kell egyedül gondoskodnia, a házukon is lakáshitel van, a részletek egy teljes családnak is megterhelőek lennének.

Az özvegy megkereste férje volt parancsnokát, aki az átszervezést követően a NAV Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság egyik vezetője lett, s kérte, hogy a szervezeti egység nyilvánítsa a férfit saját halottjának, és a fegyveres szervek szolgálati viszonyáról szóló törvény (hszt.) értelmében nyújtson támogatást a temetés költségeihez (208§2., 210§). Emellett ugyanerre a törvényre hivatkozva szociális gondoskodást is kért a feleség: a fegyveres szerv a rendes szociális támogatásokon túlmenően ugyanis saját költségvetése terhére "pénzbeni, természetbeni, személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást" biztosíthat. Mivel semmilyen segítséget nem kaptak, a családnak pedig nem voltak megtakarításai, a temetés költségeit a rokonok és ismerősök adták össze.

Búcsúztatás

MTI / Kovács Attila

Ezt követően úgy tűnt, mégsem hagyja magára az egykori munkahely a családot. Erikától azt kérték, a temetési számlákat küldje el a NAV Nyugdíjasai Országos Szövetségének, és ott gondoskodnak a temetési kiadások felének kifizetéséről. (A Hszt. értelmében azzal, hogy egy szervezeti egység a nyugállományban lévő egykori munkatársat annak halála után saját halottá nyilvánítja, egyúttal vállalja azt is, hogy a temetés költségeinek felét kifizeti.) Az özvegy ezt meg is tette, ám a levél a címzettől felbontatlanul visszajött. (A "nem kereste" közlemény azt jelenti, hogy a posta kiértesítette a címzettet, de az a határidőig nem vette át a küldeményt.)

A NAV nem jogutód

Ezen az asszony annyira elkeseredett, hogy írt a NAV-ot irányító Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkárának. „A történések azt erősítették meg bennem, hogy a hivatásos állomány részére biztosított, szolgálati törvényben rögzített hangzatos támogatások csak papíron léteznek. Csak addig fontos a munkavállaló, amíg dolgozik és bevételt termel az államnak. Ha már eltemették: akkor lehet az özvegyi kérelmekre ilyen-olyan válaszokat írni, ide-oda küldözgetni, de tényleges támogatást – az első kérelmem benyújtása óta, tehát 2013. szeptember 7. óta – a férjem hivatásos állományviszonyára figyelemmel még a mai napig nem kaptunk!”

Erikát ezek után személyesen keresték fel a regionális főigazgatóságról, s közölték vele, hogy az adóhivatal nem tudja kifizetni a temetési költségek felét, mert a nő férje a pénzügyőrségtől ment nyugdíjba, az a szervezet pedig megszűnt, annak a NAV pedig nem jogutódja. Emiatt aztán a Hszt-ben lévő rendelkezések a NAV-ra nem is vonatkoznak. Annyit ígértek Erikának, hogy a szövetségnél – ahol a levelét korábban nem vették át – támogatni fogják az asszony kérelmét, hogy néhány tízezer forintos segélyhez juthasson. Végül a nyugdíjas szövetségtől 25 ezer forintot küldtek Erikának, ami a temetés költségeinek nagyjából hatodát fedezte. A hvg.hu-nak elmondták, a csekély adományt egy nem túl kedves hívás előzte meg, amelyben számon kérték, hogy miért küldözget leveleket.

Az özvegynek adott tájékoztatásról megkérdezte a hvg.hu az adóhivatalt és a minisztériumot is. Már csak amiatt is, hogy a Magyar Államkincstár honlapján elérhető törzskönyvi nyilvántartás szerint a 2010. december 31-ével megszűnő vám- és pénzügyőrség általános jogutódja a NAV. Ebben szerepel többek között valamennyi közfeladat jövőbeni ellátása, valamennyi jog és kötelezettség gyakorlása, vagyoni jogok képviselete. Emellett maga a Hszt. is rögzíti (1.§), hogy a törvény hatálya kiterjed a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásosaira és annak nyugállományú tagjaira is. A törvény szerint a szociális és kegyeleti gondoskodás is megilleti a hozzátartozókat a 210. § (2) bekezdése alapján. A szolgálati járandóság azonban nem nyugdíj.

NGM: a NAV-ra a Hszt. valóban nem érvényes

Miután a Nemzetgazdasági Minisztérium értesült az özvegyasszony kérelméről,  január 16-án postázott levelükben arról tájékoztattak, hogy magáról a konkrét ügyről részletesebb információval nem szolgálhatnak. Általánosságban viszont a vonatkozó törvényi hellyel (Hszt 210.§) kapcsolatosan közölték, hogy "ez a rendelkezés a NAV személyi állományára valóban nem alkalmazható."

A hatályos jogszabályok szerint a pénzügyőrségtől nyugdíjba ment nyugállományú foglalkoztatottakra a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény vonatkozik, amely szintén rendelkezik a saját halottá nyilvánítás következményeként adható kegyeleti támogatásról. Eszerint a NAV ebben az esetben a temetési költségeket egészében vagy részben viseli (32/E.§ (1) b). Vagyis a hozzátartozó kérelmére a NAV méltányosságból részben vagy egészben átvállalja a költségeket, a nyugállományú volt foglalkoztatottak megsegítése pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugdíjasai Országos Szövetségén keresztül történik.

„Ilyen esetekben nem törvényi, hanem humanitárius gondolkodásra lenne szükség” – közölte a hvg.hu-val a Vám- és Pénzügyi Dolgozók Szakszervezetének hivatásos elnökhelyettese, Barta Ferenc, aki szerint a NAV-on belül dolgozó munkatársakra a NAV-törvény vonatkozik, igaz, egy-két kérdésben még a Hszt. az irányadó, de szerinte hamarosan ezek is kikerülnek belőle. "Arról, hogy eddig miért nem gondoskodtak ennek a a kettősség megszüntetéséről, azt nem tudom” – tette hozzá.

Nemcsak a hozzátartozói kedvezmények kerültek veszélybe

2011 november végén szavazta meg az országgyűlés a korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről rendelkező kormányjavaslatot, mely csak a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők öregségi nyugdíjára nem vonatkozott. Az átalakítás egy júliusi alkotmánymódosítás tette lehetővé, amely kimondta, hogy a korhatár előtti nyugdíjak csökkenthetők, szociális ellátássá alakíthatók, illetve – a kedvezményezettek munkaképessége esetén – megszüntethetők.

Így 2012. január 1-jétől megszűnt a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak szolgálati nyugdíja is. (Az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek, országgyűlési- és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja és a korengedményes nyugdíj mellett – a szerk.) 

"Jelenleg mintegy 2 500 lehet a vám- és pénzügyőrség volt dolgozói közül azoknak a száma, akik mivel még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt ( ) nem nyugdíjat, hanem a személyi jövedelemadó 16 százalékával csökkentett szolgálati járadékot kapják" – mondta a hvg.hu-nak Katus Károly, aki ezeknek az embereknek az ügyét képviseli Strasbourgban. Katus a teljes magyar rendvédelem területén 43 ezer körülre tette a szolgálati járadékosok számát. A nyugdíjnak ez az átalakítása azzal is járt, hogy a szolgálati járadékosok nem részesülnek olyan kedvezményekben, mint a nyugdíjas bérlet vagy nyugdíjas belépő a múzeumokba. Továbbá, a szolgálati járadékosok nem vállalhatnak hazánkban másodállást sem, és mint Erika esete mutatja, hozzátartozóik is eleshetnek különböző szociális támogatásoktól.