A legtöbb nemzetiségnek tíznél kevesebb ajánlást is elég összegyűjtenie ahhoz, hogy szószólója legyen az új összetételű Országgyűlésben a Nemzeti Választási Iroda (NVI) által kedd este közzétett adatok alapján.

A jogszabály szerint a február 17-ig (a választás előtti 48. napig) névjegyzékben szereplő nemzetiségiek egy százalékának érvényes ajánlása elegendő ahhoz, hogy egy adott nemzetiség országos listát állítson. Országos lista állításához a nemzetiségeknek legkevesebb három jelöltet kell bejelenteniük.

Az országos listát állító nemzetiségek, ha nem tudnak kedvezményes mandátumot szerezni és így képviselői mandátumhoz jutni, szavazati joggal nem rendelkező szószólót küldhetnek az új Országgyűlésbe. Akkor kaphat egy nemzetiség kedvezményes mandátumot, ha sikerül összegyűjtenie a pártok mandátumszerzéséhez szükséges szavazatok negyedét.

Az országos listát állító nemzetiségek delegáltat is küldhetnek a Nemzeti Választási Bizottságba (NVB), ahol az őket érintő ügyekben dönthetnek. Ez azt jelenti, hogy a pártokon kívül akár 13 nemzetiségi delegált is helyet kap majd az NVB-ben.

A legtöbben a németek szerepelnek a nemzetiségi névjegyzékben, összesen 3020-an, így az egyszázalékos szabály alapján 31 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy országos listát állíthassanak.

A többi nemzetiségnek tíznél kevesebb ajánlást kell összegyűjtenie az országos listaállításhoz: a horvátoknak kilencet (a névjegyzékben 828-an szerepelnek), a romáknak hatot (530), a szlovákoknak ötöt (445), a románoknak négyet (363), a ruszinoknak hármat (275), a szerbeknek kettőt (128), míg a bolgároknak (46), görögöknek (67), lengyeleknek (57), örményeknek (24), szlovéneknek (96) és ukránoknak (82) egyet-egyet.