„Az a baj, hogy nem vagy még 18 éves” – mondta kedveskedve az aláírásokat gyűjtő hölgy egy négyéves-forma kisgyereknek a Kispesti Munkásotthon előterében szerda kora este, miután a Fidesz legifjabb rajongója is alá szerette volna írni az asztalokon heverő íveket, amiket a felnőttek is szinte automatikusan töltöttek ki. Pedig ezek nem is a jelöltállítási ajánlóívek, arra György István főpolgármester-helyettesnek szerdán már nem volt szüksége.

„Hétfőn reggel tíz órakor elkezdtük, este tízkor 3200 aláírással jöttek vissza az ívek” – büszkélkedett később a Fidesz-KDNP jelöltjeként a budapesti 9. választókerületben (Kőbánya és Kispest egy része) induló György István, aki egyike volt annak a néhány jelöltnek, akiket már kedden nyilvántartásba is vett a választási bizottság. A szerda este az asztalokon található íveken tehát már nem ajánlásokat, hanem „támogató aláírásokat” gyűjtöttek, ezen kívül, az apróbb betűvel írt részen csak annyit lehetett elolvasni, hogy „folytatjuk a rezsicsökkentést”.

György István, aki a következő négy évben a parlamentbe készül, valaha a X. kerület polgármestere volt, így ott ismerik a nevét, de Kispesten szükségét érezte, hogy lakossági fórumon mutatkozzon be a helyieknek. Ebben egy sor, a Fidesz mellett kiálló híresség – például Lázár Vilmos fogathajtó vagy a fórum elején egy Szép Ernő-verset is elszavaló Nemcsák Károly színházigazgató – mellett a lehető legerősebb támogatást kapta főnöke, Tarlós István főpolgármester személyében, akit nagy tapssal fogadott a színháztermet zsúfolásig megtöltő közönség.

Tarlós István beszéde

Stiller Ákos

Új népvándorlás jöhet

„Azért jöttem, hogy segítsek a Fidesznek, Orbán Viktornak, György István barátomnak és egy értékrendnek” – mondta Tarlós, aki többször is visszatért arra, hogy a kormánypárt egy értékrendet képvisel, de valahogy soha nem fejtette ki, mi is lenne az. Azt mindenesetre megtudhatta az érdeklődő közönség, hogy Magyarország Európában nem számít kicsi országnak, inkább közepesnek, a miniszterelnökünknek pedig „nincs szüksége egy nagy ülepre, amit kinyalhat”, vagyis kiáll a nemzeti érdekekért, és nem annak akar megfelelni, amit a külföld elvár tőlünk.

Ebbe a sorba illeszkedik Tarlós szerint a rezsicsökkentés is, aminek nem a mértéke számít, hanem maga a szellem: legyen olcsóbb, és ne azok vigyék ki a profitot az országból, akiknek nem számítanak a magyar emberek. A főpolgármester szerint ezt követték a fővárosban is: visszavették a Vízműveket, a központi szennyvíztisztítót, az állam a Főgáz részvénycsomagját, és már megtörténtek az előkészületek a Csatornázási Művek visszavásárlására is. „Gáz nélkül nehéz élni, de lehet, víz nélkül csak három napig” – mondta Tarlós, aki szerint azért is volt fontos a Vízművek, mert „egy modern kori népvándorlást is eredményezhet még az édesvíz hiánya”.

A főpolgármester kissé csapongó beszédében – amelyben még a Bajcsy-Zsilinszky úti „Filter Center” cégtábláról is szólt – minduntalan három dologra tért vissza: hogy milyen rossz állapotban vették át a várost 2010-ben, hogy milyen nagy munkát végeztek ennek kijavítása érdekében, és hogy ebben a munkában milyen nagy szerepe is volt György Istvánnak, akivel „együtt húztunk csizmát 1990-ben”. Utóbbi fordulattal Tarlós arra utalt, hogy a rendszerváltás után megválasztott kerületi polgármesterek közül már csak ők ketten vannak, akik még ma is aktív városvezetők.

Anarchia volt, kérem szépen

„Mi várt ránk 2010 őszén?” – kérdezte Tarlós, majd hosszan sorolta a korábbi hibás szerződéseket, amelyek rendbetételével szerinte 50 milliárd forintot szereztek vissza a városnak. A választások előtt a fővárosnak mintegy 180 milliárd forint adóssága volt, amit a közelmúltban a kormány átvállalt, amivel nagymértékben javította a város hitelképességét. Ennek köszönhető, hogy a város újra hitelképes lett, így hamarosan neki tud vágni a húsz éve elhanyagolt hármas metró felújításának, ami 160-200 milliárd forintba kerül majd, már csak azért is, mert kétszáz metrókocsit kell kicserélni.

Résztvevők a rezsifórumon

Stiller Ákos

„A következő öt hétben borzasztó nehéz időszakra kell számítani” – festett sötét képet a kampányról a főpolgármester, aki szerint nem szabad felülni a pletykáknak, és nem szabad hinni a közvélemény-kutatásoknak sem. „Sokan zsebben érzik a győzelmet” – mondta, de a Fidesz jó esélyei ellenére óva intett mindenkit „a kétharmados álmoktól”. Ha ugyanis azt hiszik, hogy már zsebben a győzelem, és a választás napján inkább kirándulni mennek, akkor oda lehet az újabb ciklus, ezért szerinte mindenkire az égvilágon szükség van a győzelemhez.

A baloldal ármánykodásaira példaként a hajléktalanok ügyét hozta fel, amit szerinte a főváros jól kezelt, a munkát pedig épp a szocialista vezetésű XIII. kerület igyekezett akadályozni. Tarlós azt állította, hogy ezt a problémát elsősorban szociális és humanitárius kérdésként kezelik, de ki kell mondani, hogy ez rendészeti kérdés is. A főpolgármester szerint elődei hagyták, hogy a hajléktalanok az aluljárókban randalírozzanak, ott végezzék a dolgukat, pedig a többségnek is joga van hozzá, hogy a város funkcionális pontjait használja.

„Anarchia volt, kérem szépen. Mi György Istvánnal egy anarchikus és rendetlen várost vettünk át” – mondta Tarlós, aki szerint helyettese a parlamenti munkája mellett a rendteremtésből is kivette a részét a parlamenti munka mellett, ami szintén a hatalmas munkabírását mutatja. Ha György István bekerül a parlamentbe, a főpolgármester szerint az egyik szeme sírni fog, hogy elveszíti „egyik legerősebb kollégáját”, a másik viszont nevetni, mert egy kipróbált ember lesz az Országgyűlésben, aki gondoskodni fog arról, hogy „a nemzet fővárosa megkapja azt, ami jár”.

Devizaárfolyam, mint választási fegyver

„Egy fenékkel elég nehéz két lovat ülni, most először vagyok ebben a szituációban” – mondta az ebben a ciklusban betöltött két posztjáról György István, aki szerint nem véletlen, hogy Tarlós is lemondott a képviselőségről, mikor főpolgármesterré választották. A fideszes képviselőjelölt szerint „heroikus teljesítmény volt”, amit a főváros Tarlós vezetésével elvégzett négy év alatt, és abban bízik, hogy a választásokon az emberek nem a „Fradi-Dózsa” effektus alapján választanak, vagyis nem csak megszokásból ikszelik be a kedvenc csapatukat, még akkor is, ha éppen rosszul teljesít.

György István a saját bevallása szerint nem szereti a személyeskedést, de azért ő is megosztott két történetet, ami szerinte illusztrálja, hogy a kampány tele lesz mocskolódással. Az egyik a Wekerle-telepi vízórák ügye, amelyben ő kezdeményezett törvénymódosítást, hogy kitolják a határidőket. Ezt aztán a szocialista Hiller István úgy reklámozta, hogy ő intézte el, pedig a parlamentben nem is szavazta meg a javaslatot. A másik negatív példa szerinte Somlyódy Csaba egykori szocialista fővárosi képviselő tevékenysége, aki minden fejlesztésről azt hangoztatja, hogy már ők is tervezték – csak éppen nem valósították meg.

Stiller Ákos

A főpolgármester-helyettes is felvillantotta 2002 rémképét, mikor arról beszélt, fontos lenne, hogy ezúttal az elvégzett munka számítson a választásokon. Szerinte is vannak még problémák (az oktatásban például szerinte is „voltak már nyugodtabb állapotok”), de hatalmas rendszereket mozgattak át, természetes, hogy először a hibák jönnek ki. György István úgy véli, a kormány legnagyobb teljesítménye a gazdaság rendbetétele, a rendkívül ellenséges környezet ellenére: a napokban ismét megszaladó euró-árfolyamra például azt mondta, szerinte ez is egy külföldi intervenció része lehet, „egy picit a választásba való beavatkozás”, hiszen amúgy semmi nem indokolja.

György István azt reméli, hogy a választásokon az emberek a teljesítményt fogják értékelni. „Gondolják végig, mit tett a kormány, mit tett a főváros, és mit tett a kerület!” – szólította fel a hallgatóságot. Negatív példaként egy takarítónőtől hallott történetet mesélt el: az illető kolléganői állítólag arról beszélgettek, hogy a kormány intézkedéseivel jórészt egyetértenek, de nem szavaznak majd a Fideszre, mert Orbán Viktort nem szeretik. „A választás nem egy valóságshow, ahol arra szavazunk, aki szimpatikus, aki éppen mondott egy jót” – fogalmazott a képviselőjelölt.