"A választási irodák célja az eddig tapasztalatok alapján nem a választói akarat egyértelmű azonosítása, hanem a kötekedés" – bírálta a választási szervek működését múlt pénteken Schiffer András, az LMP társelnöke. Kifakadásának oka, hogy a helyi választási irodák számos esetben, formai okokból érvénytelennek találták a pártra leadott ajánló aláírásokat, megnehezítve ezzel jelöltjeik indulását. Schiffer nem az egyetlen, akit meglepett a szigor, sokaknak meggyűlt a baja az új rendszerrel.

Aláírásgyűjtő aktivisták tapasztalatai szerint az új ajánlási rendszert nagyon sokan egyszerűen nem értik, és nem kaptak elegendő információt róla. Például vannak, akik tartanak attól, hogy megadják az adataikat, mások pedig nem tudják, hogy egy ember több jelöltet is támogathat. Egy ellenzéki párt aktivistája szerint olyannal is találkoztak, akinek egy másik párt aláírásgyűjtői épp az ellenkezőjét mondták, vagyis szándékosan félretájékoztatták.

Bukott a Fidesz is

A választási irodák a leadott aláírásokat egyenként ellenőrzik, és kiszűrik azokat, amelyek szerintük hibásak. Több párttól – köztük a Fidesztől is – származó információnk szerint az irodák rendkívül szigorúak, a leadott aláírások akár 30-40 százalékát is kiszórják. A legtöbb probléma a nevekkel adódik: sokaknak van hivatalosan második keresztneve, vagy doktori címe, amit a hétköznapokban nem használ, de például olyan is akad, aki másként használja az asszonynevét, mint az a hivatalos okmányaiban szerepel.

Olyan abszurd helyzet is előfordult – hívta fel a figyelmünket egy aktivista –, hogy valakinek a lakcímkártyáján csak egy keresztnév szerepelt, viszont a személyi igazolványában volt egy második is. Mivel az ajánlóívet a lakcímkártya alapján töltötték ki, ez az ajánlás érvénytelen lett. Vagyis a pontos ajánláshoz kell a személyi is, már csak azért is, mert még az anyja nevét, ifjabb vagy özvegy előnevét, és a pontos lakcímét is ellenőrizni kell a választónak.

A szignó nem elég, bonyolultak a szabályok

MTI / Beliczay László

A Nemzeti Választási Iroda állásfoglalása alapján a névnek, a személyi számnak, és az anyja nevének tökéletesen egyeznie kell a hivatalos nyilvántartással, különben érvénytelen az ajánlás. A címnél elvileg nem ilyen szigorúak, ha elírják a közterület nevét, rövidítik a közterület jellegét (utca helyett u.) vagy a korábbi nevét (például Moszkva tér a Széll Kálmán tér helyett), attól még érvényes kellene, hogy legyen az ajánlás, ahogy az emelet, ajtó sem feltétlenül szükséges.

Az egész folyamat elég bonyolult: a jelöltnek először is egy úgynevezett A1-es ívet kell leadnia a saját adataival, amin jelezni kell azt is, hány darab aláírásgyűjtő ívet igényel. (Egy íven nyolc aláírást lehet összegyűjteni.) Az aláíróknak neve, anyja neve, személyi száma, lakcíme kell, hogy szerepeljen. Bármelyiket elrontja, már nem jó az ajánlás. Egy ív elveszítése, sérülése 50 ezer forint. Ezért mindenki jóval többet gyűjt a biztonság kedvéért. Ha összegyűltek az aláírások, a jelöltnek egy E1-es nyomtatvány kitöltésével kell leadni őket.

Hol így, hol úgy?

Ezután a helyi választási bizottság megnézi, hogy hány aláírást tud elfogadni, majd közli az eredményt a jelölttel, aki három napon belül fellebbezhet a döntés ellen. A hivatalok azzal sem könnyítették meg a jelöltek dolgát, hogy mindenkinek ugyanabban az egy időpontban kellett bemennie az ívekért, és a több száz aláírásgyűjtő ívet egyenként átnézni, mert ha a választási iroda ront el valamit, és az aktivisták jóhiszeműen ilyen íven gyűjtik az aláírásokat, akkor is érvénytelen lesz minden szignó. A jelöltnek megbízólevelet kell kiállítania az aláírásgyűjtő aktivisták részére, ők csak ezzel gyűjthetnek, az aláírásgyűjtő íven is fel kell tüntetni, hogy ki, kinek gyűjt.

Egy a választásokon a bejutás mérsékelt esélyével induló szervezet vezetője azt mondta a hvg.hu-nak, nekik például egészen a múlt hét végéig (amikor a Nemzeti Választási Iroda kiadta az állásfoglalást) teljesen hektikus tapasztalataik voltak az egyes egyéni választókörzetek gyakorlatával kapcsolatban, mert a törvény, és a végrehajtási rendelet egymásnak ellentmondó a feltüntetett lakcímek érvényességéről: előbbi szerint a lakcím része az emelet, ajtó számának pontos feltüntetése is, utóbbi megengedőbb, és úgy fogalmaz, ha beazonosításra alkalmasak a megadott adatok, az emelet, házszám már nem feltétlenül szükséges. "Baranya megyében volt olyan körzet, ahol emiatt az aláírások 40 százalékát visszadobták, míg Tolnában a rendeletből indultak ki, és ott szinte mindegyik átment a szűrőn" – mondta a pártelnök. Emiatt ők eleve úgy számoltak, hogy minden jelöltjük legalább 800 aláírást gyűjtsön össze. A tapasztalatok szerint ugyanakkor az aktivisták félnek az 50 ezer forintos büntetéstől is, hiszen a több száz felvett ívből, az utcai kampány körülményei között könnyen eltűnhet, megsérülhet egy-két példány.

Ráadásul sokan vannak, akik azt mondják: csak úgy írnak alá, és adják meg személyes adataikat, ha más nem láthatja azt, így ragaszkodnak hozzá, hogy az ő aláírásuk külön lapon szerepeljen, amin a többi mezőt a szemük láttára áthúzza az aktivista. Így még több ívre van szükség.

Mindehhez járul még, hogy március 1-ig lehet leadni az íveket, és március 4-ig bejelenteni az országos listát – ha valamely párt esetében esetleg március 1. után derül ki, hogy még sincs elég elfogadott aláírása (ez persze inkább elvi lehetőség, hiszen, mint láttuk, mindenki megpróbál az 500 darab szignó "fölé lőni" jelentősen, de kizárni akkor sem lehet), akkor az az országos listával is gondban lehet, a korrekcióra pedig kevés az idő.