A szocialista képviselő a bizottság pénteki, utolsó ülése után újságíróknak nyilatkozva azt mondta: semmilyen adat, információ nem keletkezett arról, hogy a Portik Tamástól származó információkat az NBH feladata és hatáskörén túlmutató jogellenes célra használta volna fel. "Az erre vonatkozó, korábban a sajtóban megjelent találgatásokat a ténymegállapító vizsgálat kifejezetten cáfolta" - szögezte le Harangozó Tamás. 

Az Alkotmányvédelmi Hivatal 2013. április 25-én oldotta fel a Portik Tamás és Laborc Sándor közötti két megbeszélésről készült hangfelvétel titkosságát. Ezek szerint Portik Tamás és Laborc Sándor, két másik ember társaságában, 2008-ban kétszer találkozott egymással. A megbeszéléseken készült hangfelvételek szerint Laborc a Portiktól származó, közéleti szereplőkre terhelő információkat a nyilvánosság előtt akarta felhasználni. A leiratokból kiderül, Portik félt attól, hogy 2010-ben a baloldal elveszti a választásokat, és mindent megtett volna, amit kérnek tőle.    

A tavaly május 14-én alakult ténymegállapító albizottság célja az volt, hogy a Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója és az Energol Rt. egykori igazgatójával, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Portik Tamás közti 2008-as találkozók hátterét, célját feltárja, továbbá, hogy tisztázzák, van-e, s ha igen milyen viszonyrendszer létezik a szolgálatok, a rendvédelmi szervek, a szervezett alvilág és a politika között. A testület munkavégzésének határidejét két alkalommal hosszabbították meg, legutóbb február 28-ig. A bizottság munkáját lezáró végső jelentést több órán át tartó vita után, de konszenzussal elfogadta a testület. 

Mile Lajos, a testület LMP-s elnöke sajtótájékoztatóján elmondta: a bizottság egyebek között azt állapította meg, hogy hibaként értékelhető, hogy Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) első számú vezetőjeként nyilvános helyen, személyesen találkozott az Energol Rt. egykori igazgatójával, az 1990-es évek olajszőkítési ügyleteiről ismert Portik Tamással. A bizottság szerint Laborc Sándor akkori főigazgató részéről "óriási hiba" volt az is, hogy a beszélgetések során a Portik Tamás által megfogalmazott politikai természetű kijelentésekkel szemben nem volt elég elutasító. 

A jelentés szerint vélelmezhető, hogy a Laborc Sándor és Portik Tamás tervezett együttműködése közéleti szereplők, bírók, ügyészek, rendőrök kompromittálására irányulhatott. A vizsgálat során azonban semmilyen adat, információ nem jutott a bizottság tudomására arról, hogy a Portik Tamástól származó információkat az NBH feladat- és hatáskörén túlmutató, jogellenes célra használta volna fel - tette hozzá a testület elnöke. 

Mile Lajos azt mondta: a rendelkezésre álló dokumentumok megerősítették, hogy az NBH volt vezetője és Szilvásy György is hasznos informátorként tekintett Portik Tamásra. A beszélgetés jellege, a kontextus azt sem zárja ki, hogy bizonyos mértékig politikai szándékok, elképzelések is motiválták a két találkozót - tette hozzá. Az is kiderült, hogy a találkozót előkészítették, sőt készült egy anyag arról is, hogy együttműködnének Portik Tamással, arról viszont már nincs semmilyen dokumentum, hogy ez az együttműködés megvalósult-e. 

A bizottság feltárta továbbá, hogy a vizsgált időszakban az NBH és a rendvédelmi szervek közötti együttműködés "enyhén szólva problémásnak tekinthető", például az ellenőrzés hatékonysága, az információáramlás tekintetében.