szerző:
Kósa András

A megerősödő Jobbik sikerrel keresett kapcsolatot a magyar gazdasági elittel, vagy akár a Fidesz-közelinek nevezett nagyvállalkozókkal az elmúlt időszakban – a hvg.hu információi szerint többek között ez volt az egyik olyan tényező, ami miatt a kormánypártban megszületett a döntés, hogy már nem lehet tovább várni a Jobbik "megütésével". A Jobbikban azt állítják, a Fideszből megüzenték nekik: számukra 25 százaléknyi támogatottság az a lélektani határ, amíg növekedni engedik őket.

„Már januárban, amikor a 'Mi jobbikosok' kampányunkkal elindultunk, megüzenték nekünk a Fideszből: ha sokáig csináljátok ezt, és 25 százalék köré tendál a támogatottságotok, keményen le lesztek verve.” „Jöhet a Jobbik ’befelé a centrumba’, jöhet még egy darabig, de egyszer csak belénk fog ütközni, mert ott mi vagyunk, és az nem lesz nekik jó.” A két kijelentés közül az első egy befolyásos jobbikos, a második egy befolyásos fideszes politikustól származik, utóbbi még az áprilisi parlamenti választások előttről.

A többit ismerjük: a „Mi jobbikosok” kampány – amely a készítők szerint azt hivatott bemutatni, hogy a párt szimpatizánsai „tisztességes, hétköznapi magyar emberek” – a nyitánya volt a Jobbik látványos középre húzásának, a média által csak „cukiságkampánynak" nevezett kampány csúcspontja pedig a vizslakölykökkel pózoló Vona Gábor volt. A stratégia kétségtelenül hatásosnak bizonyult: a 2010-es 16,6 százalékhoz képest a Jobbik 20,2 százalékot ért el listán – a kevesebb választókerületből – 41 helyen végzett a párt második helyen, ráadásul erős pozíciókat tudott kiépíteni a Dunántúlon, és az ország nyugati részén is, ahol addig kevésbé volt jelen.

Ki lesz a második?

A választások után az egyik fő kérdéssé vált, hogy a Jobbik második erővé lép-e majd elő, megelőzve az MSZP–DK–Együtt–PM alkotta pártszövetséget. Bár a radikálisok főhadiszállásán a választások éjszakáján érezhető csalódottság uralkodott, amiért ez akkor nem sikerült, és egyéni körzetet sem nyertek, ez múló hangulatnak bizonyult, a láthatóan elbizonytalanodó szocialisták mellett (akikben rövid időre még az is felmerült, hogy a Jobbik „rendpárti” retorikáját kellene valahogy adaptálni) a Jobbik egyre magabiztosabb formát mutatott. Főleg, hogy az európai parlamenti választások előrejelzései szerint a cél elérésére most valóban nyílhat esély: elképzelhetőnek látszott, hogy a Jobbik mandátumarányban beérheti, esetleg meg is előzheti az egyedül induló MSZP-t.

Vona Gábor: túl nagyra nőtt?
©

A helyzet némileg leegyszerűsítve a következő volt: adva van egy a választási eredményt komoly hasba rúgásként megélő, láthatóan megrendült, bizonytalan, helyét kereső baloldal, és vele szemben egy előre menetelő, magabiztos Jobbik. Azt még az MSZP több vezetője is elismerte a hvg.hu-nak, hogy amennyiben a Jobbik valóban beelőzné a pártot vasárnap, az olyan depressziós hangulatot teremthetne a szocialistáknál, ami kihathat az őszi önkormányzati választásokra. Ha pedig a Jobbik ősszel az önkormányzatokban is megveti a lábát, azzal tartósan komoly pozíciókat tudna kiépíteni magának, triviális okok miatt is: ha egy településen Jobbik-frakció alakulna, nekik már járna frakcióiroda, támogatás a helyi költségvetésből; egy jobbikos polgármester pedig kapcsolatokat építhet ki a helyi vállalkozókkal.

A  Fidesz vezetői a Magyar Narancs cikke szerint 2009 decemberében, közvetlenül a választások előtt (amikor már csak az volt a kérdés, mekkora arányban nyernek majd) már komolyan foglalkoztak a Jobbikkal szemben folytatandó stratégiával, és fogadkoztak, hogy amint hatalomra kerülnek, ellehetetlenítik a Jobbikot. Ebből azonban az elmúlt négy évben nem sokat lehetett érezni, azt viszont igen, hogy a kormánypárt szimbolikus ügyekben engedményeket tesz a radikálisoknak. Végül csak a választások előtti hetekben, idén márciusban született meg a döntés a Fideszben, hogy mivel „már nem produktív a baloldal további bomlasztása, ezért hamarosan a Jobbikra koncentrál majd a Fidesz kampánya”. Ennek is volt az eredménye, hogy a Jobbik nem csak szervezetileg erősödött meg, de információink szerint az utóbbi időben hatékonyan, és tudatosan kezdtek kapcsolatot kiépíteni a hazai gazdasági elit tagjaival is.

Top 10

Egy informátorunk szerint Vona Gábor top 10-es magyar üzletemberekkel találkozott a választásokat megelőző hónapokban különböző éttermekben, és több forrásból is úgy értesültünk, a Jobbik vezetése valóban a hazai gazdasági élet meghatározó szereplőivel, köztük a Mol és az OTP képviselőivel is tárgyalt. Találkoztak már „Fidesz-közelinek” tartott üzletemberekkel is, és ahogy egy pártközeli forrás fogalmazott, „a gazdasági vezetők részéről enyhén szólva nem volt cordon sanitaire a Jobbik felé". Úgy tudjuk, van olyan Magyarországon is működő multinacionális cég, melynek vezetése már tanácsadót is megbízott azzal, hogy dolgozza ki, hosszabb távon milyen viszonyban érdemes lenni a radikálisokkal (ez egyébként önmagában nem különleges, a nagy multik közül többnek van például „kormányzati kapcsolatokért felelős referense”), és egy külföldi vállalkozásokat tömörítő szakmai szervezet egyik vezetője is arról beszélt a hvg.hu-nak: „egyáltalán nem lenne meglepve, ha tagjaik nem utasítanák el a kapcsolatfelvételt, mivel a Jobbikot mára egy, a hazai politikai életben tartósan, erős befolyással jelen lévő pártnak tekintik.

Egy „bizonytalan identitású” ember

Kovács Béla konkrét megrendeléseket kapott az oroszoktól, amiket – előnyökért cserébe – végre is hajtott – információink szerint erre vannak bizonyítékai a magyar hatóságoknak, ezt tartalmazhatják azok a kép- és hangfelvételek, amikről Németh Szilárd beszélt a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülését követően. Többek szerint nem igazak azok a korábbi sajtóinformációk, melyek szerint Kovács – hivatalos életrajzával szemben – nem is Magyarországon született, és nem Kovács Bélaként anyakönyvezték – amit egyébként maga Kovács is tagadott az alfahir.hu-nak adott interjújában, természetesen az összes váddal együtt.

Ugyanakkor egy forrásunk „bizonytalan identitásúnak” írta le, a jellemzés szerint Kovács „feltűnő lojalitást mutat Oroszország iránt”. Úgy tudjuk, amikor megkérdezték tőle a bizottság ülésén, hogy milyen nemzeti identitással, elkötelezettséggel rendelkezik, elsőre zavarba jött, és csak annyit mondott, „magyar állampolgár vagyok, csak magyar útlevelem van”, majd kis szünet után tette hozzá: „és természetesen magyar identitású vagyok”.


Kovács „kémtevékenysége” elsősorban abban merült ki a szolgálatok szerint, hogy az orosz érdekeknek megfelelően próbált befolyásolni uniós döntéseket. A szélsőjobboldallal régóta foglalkozó Policy Solution tanulmányában már két éve összegyűjtötte: a független, európai párttámogatással nem rendelkező Kovács az elmúlt évben három jelentés esetében is kapott véleményezői szerepet, miközben ezen, szakmailag-politikailag jelentős feladatokért komoly versengés zajlik a nagy európai frakciók tagjai között is. A PC szerint mindhárom jelentés energiapolitikai témájú, az egyik például a nukleáris hulladékok tárolására és szállítására vonatkozik.
Úgy tudjuk, a magyar fél biztos abban, hogy az összegyűjtött bizonyítékok alapján megáll az ügy az uniós hatóságok előtt is – ezt támasztja alá egyébként Orbán Viktor pénteki interjúja Az Estében, ahol a kormányfő azt mondta, „éppen eleget” tud az ügyről, majd lehazaárulózta Kovácsot. „Orbán ilyen súlyos szavakat nem mondott volna, ha nem áll betonlábakon az ügy” – fogalmazott egy forrásunk.


Azt azonban egyelőre mind lengyel, mind francia részről cáfolták a hvg.hu-nak, hogy saját társszerveik részt vettek volna a Kovács elleni vizsgálatban. A „belga szálat” ugyanakkor a hvg.hu-nak is megerősítették, de erre, már csak a jogi formaságok miatt is szükség volt, mivel csak egy uniós társszerv hivatalos közreműködésével lehetett nyomozni az adott tényállás (az Európai Unió ellen folytatott kémtevékenység) alapján. Egy forrás szerint ugyanakkor a kémtevékenységen túl az ügy belpolitikai jelentőségét az adja, hogy ezen keresztül „a Jobbik teljes külföldi finanszírozási hálóját fel lehet számolni”. A párt vezetői ugyan folyamatosan tagadják, hogy a Jobbikhoz bárhonnan pénzek érkeznének, forrásaink szerint azonban be lehet majd bizonyítani, hogy ez nincs így, érkezhet forrás Oroszországból, és – Törökországon keresztül – Iránból is. Utóbbival kapcsolatban a – nevét körülmetélése után Dovidra változtató – Szegedi Csanád azt mondta a Népszabadságnak adott interjújában, hogy tudomása szerint Magyarországon élő török és iráni üzletemberek már adtak tízmilliós nagyságrendű legális adományt a pártnak.

Bár a Jobbik felé mutatott „fogadókészségen” információink szerint jelentősen rontott, hogy a Fidesz ismét kétharmados többséget szerzett, végül éppen az a szisztematikus építkezés volt az egyik tényező, ami miatt a kormánypárt elkezdett foglalkozni a Jobbik visszaszorításával. Ennek első jele az volt, hogy a kampány legvégén maga Orbán Viktor is többször felszólalt a Jobbikkal szemben (a jelek szerint már kevés hatással), majd a kormányfő beiktatási beszédében is üzent: a közép a Fideszé, aki pedig ki akar lépni az EU-ból, azt szélsőségesnek minősítik.

Igaz, ez a beszéd már nem csak a Jobbiknak szólt, hanem annak deklarálása is volt, hogy a Fidesz egyedül önmagát tartja centrumpártnak. Mint korábban megírtuk, az újabb kétharmados győzelem mindenkit meggyőzött a pártban, hogy az Orbán Viktor által még 2009-ben Kötcsén megfogalmazott „centrális erőtér doktrína” igenis működhet – ehhez azonban két dologra van szükség: egyrészt a rendszer megszilárdításáig (ezt nevezik a Fideszben ma már „stabilizációnak” a korábban többször beígért „konszolidáció” helyett) nem szabad feladni a háborús retorikát, másrészt a centrális erőtér csak akkor működik, ha a legalább 40 százalék körüli támogatottságú Fidesz mellett egyik vetélytárs sem erősebb 25 százalékos támogatottságnál.

Meddig „centrális” az erőtér?

Azt ma már a baloldalon is elismerik, hogy a magyar politika háromosztatúvá vált, a Jobbik tartósan bejelentkezett a második, harmadik helyre. A Jobbikban éppen ezért tartják úgy, hogy a Kovács Béla-ügy időzítése nem véletlen, most próbálja a Fidesz elejét venni annak, hogy a párt túlzottan megerősödjön. Bár egy titkosszolgálati forrásunk szerint a szolgálatok január óta is gyűjtöttek bizonyítékokat Kovács Béla ellen – hiszen azóta él az a jogszabály, ami alapján nyomozást indíthattak ellene – és a gyanú megállhat, abban lehet igazsága a Jobbiknak, hogy az ügy tálalását gondosan előkészítette a kormánypárt. A nyomozás tényét először az ügyészséghez láthatóan jól becsatornázott Magyar Nemzet írta meg, múlt csütörtökön, majd egy nappal később Orbán Viktor Az Este különkiadásában adott terjedelmes interjút, ahol még a nemzetbiztonsági bizottság ülése előtt azt mondta, hogy „éppen eleget” tud az ügyről, majd hazaárulónak nevezte Kovács Bélát.

©

Értesüléseink szerint a Fidesz vezetősége még az április 6-i országgyűlési választások előtt értesült az AH feljelentéséről. Kormánypárti források szerint vita is volt arról, hogy megszólaljanak-e az ügyben, és nem fog-e úgy tűnni, hogy a szolgálatokat politikai célokra használják fel, ha beszélnek róla. Ám végül arra jutottak, hogy a feljelentés után foglalkozhat az üggyel a politika is, főleg, hogy információik szerint az AH „jelentős nemzetbiztonsági kockázatot tárt fel”. Csak vasárnap derül ki, hogy az ügynek milyen hatása lesz közvetlenül a Jobbik szereplésére az EP-választáson: az ellenzéki pártban úgy látják, szavazóikat ez nem fogja eltántorítani a részvételtől, azzal kapcsolatban azonban információink szerint komoly aggodalmak vannak, hogy „a Fidesz mennyire akar messze elmenni”, vagyis milyen lépéseket terveznek a közeljövőben a Jobbik ellen.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Fegyelmi jogkörével élt Handó Tünde a bírósági listázás miatt

Fegyelmi jogkörével élt Handó Tünde a bírósági listázás miatt

Megvan Andy Vajna utódja a filmügyi kormánybiztosi poszton

Megvan Andy Vajna utódja a filmügyi kormánybiztosi poszton

A román elnök Make Romania Great Again feliratú sapkát kapott Trumptól

A román elnök Make Romania Great Again feliratú sapkát kapott Trumptól

Kórházi épület gyulladt ki Párizs elővárosában

Kórházi épület gyulladt ki Párizs elővárosában

Gyanúsítottként hallgatták ki Demeter Mártát

Gyanúsítottként hallgatták ki Demeter Mártát

Lesz, ahol esni fog, máshol marad a száraz, napos idő

Lesz, ahol esni fog, máshol marad a száraz, napos idő