Célja, hogy három év múlva a magyar hírszerzés az egyik legerősebb, leghatékonyabb legyen Európában – ezt június 4-én mondta az akkor még csak miniszterjelölt Lázár János az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előtt.

Az időközben kinevezett, a többi tárcától számos hatáskört megkapó miniszter újabb jogköröket kaphat meg, ha a parlament megszavazza az igazságügyi miniszter által csütörtökön beterjesztett törvényjavaslatot (pdf).

Lázár lett a kémfőnök

Lázár a tervezetnek köszönhetően most már teljes körűen magához vonhatja a külföldi hírszerzést (Információs Hivatal – IH). A hírszerzés – a külföldi titkos információgyűjtés (a köznyelvben: kémkedés) – 2012-ben került a Miniszterelnökségre, amikor Lázár János frakcióvezetőből államtitkár lett. De a törvényi előírások miatt államtitkár nem felügyelhette a területet, csak miniszter, így formálisan a kormányfő alá tartozott. Azzal, hogy Lázár előlépett miniszternek, már hivatalosan is megkaphatja a területet.

Lázár átveszi kinevezését az államfőtől

MTI / Beliczay László

Parlamenti meghallgatásán a miniszter azt mondta, az IH költségvetési támogatásának növelésére, további megerősítésére és fejlettebb technikával való munkavégzésre van szükség. Kiemelten fontosnak nevezte továbbá az amerikai, az izraeli és a német titkosszolgálatokkal való együttműködés további erősítését.

Viheti a postát és az állami bankot is

Parlamenti meghallgatásán június 4-én a miniszter azt mondta, a Miniszterelnökséghez kerül a közigazgatás irányítása, a kormányprogram végrehajtása, a vidékfejlesztés, az európai uniós pénzek felhasználása, az építészet, a nemzetpolitika, a kormányzati kommunikáció és a „magyar bankrendszer átalakítása”.

A Trócsányi László által csütörtökön beterjesztett tervezet átadja Lázárnak az egyik legjelentősebb állami céget, a Magyar Fejlesztési Bankot és a Magyar Postát. A tervezet szerint a tulajdonosi jogokat ezentúl a Miniszterelnökséget vezető miniszter fogja gyakorolni. Azt korábban is lehetett már tudni, hogy – a paksi beruházás felügyelete helyett – a miniszterből államtitkárrá lefokozott Németh Lászlóné fogja ellátni a posta, a Miniszterelnökség pedig az MFB felügyeletét, ám eddig arról nem esett szó, hogy a tulajdonosi jogkörök is átkerülnek a tárcához. Az egyik paragrafus kifejezetten pénzügyi hatáskört venne el „az államháztartásért felelős minisztertől”, tehát Varga Mihálytól Lázár javára.

Az MFB székháza - súlyos milliárdok

Túry Gergely

De hatásköröket veszíthet a törvénytervezet elfogadása esetén a fejlesztési miniszter, Seszták Miklós is. Az MFB tulajdonosi jogait ugyanis eddig az NFM látta el. A posta tulajdonosa jelenleg az állami vagyonkezelő, de a felettes szerv szintén az NFM volt. A posta árbevétele tavaly 191 milliárd, adózott eredménye egymilliárd volt. Az MFB alapfeladata a hazai vállalkozások számára kedvező konstrukciójú fejlesztési hitelek biztosítása, valamint az állam hosszú távú gazdaságfejlesztési céljainak támogatása, 2012-es összvagyona 1102,91 milliárd forint volt. Egy másik paragrafus ugyanakkor kihúzza a MFB-tulajdonban lévő cégek listájából az amúgy is átszervezett NIF-et, Magyar Közút-at, Magyar Turizmust.

Nekiment Csányinak, Simicskának, Tarlósnak

Meghallgatásán nemcsak a bankrendszernek, hanem a nagy földbirtokon gazdálkodó agrárvállalkozóknak is nekiment. Mint mondta, évi 150 ezer eurós összeghatár felett lefaragja majd az agrárgazdasági szereplők uniós területalapú támogatásait, hogy „igazságosabbá tegye az eddig a nagyüzemeknek kedvező forráselosztást”, továbbá eltiltja majd a csak növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozókat a vidékfejlesztési forrásoktól. Ezzel ismét az OTP-vezért, a mezőgazdaságban is érdekelt Csányi Sándort célozta meg.

Túry Gergely

A Figyelő múlt heti számában pedig arról írt, hogy a reklámadóval, illetve az új fejlesztési miniszter, Seszták Miklós kiválasztásával még a Fidesz-közeli cégbirodalomnak is nekiment. A reklámadó ellen élesen tiltakozott a Simicska Lajos egykori pártpénztárnok nevével fémjelzett médiabirodalom több orgánuma is, csatlakoztak az elsötétítéshez.

Korábban egy kormányzati forrás azt mondta a hvg.hu-nak, Lázárnak annyira megnövekedett a hatalma, hogy néhány miniszterjelölt kormányon belüli meghallgatásán is részt vett, holott formálisan ő nem áll felettük a kormányzati rangsorban.

Az Index csütörtökön számolt be arról, hogy Lázár János kancelláriaminiszter magához vonta a rövid és középtávú fővárosi uniós projekteket is, és azokat lehúzta a listáról, emiatt a 3-as metró felújítása, a villamosjármű-beszerzés folytatása, a kisföldalatti-járműcsere, a 2-es metró és a HÉV összekötése, valamint a 4-es metró kelenföldi végállomásánál a buszterminál és a P+R parkoló megvalósulása kétséges. Lázár csütörtökön azt mondta, a brüsszeli szabályok miatt járt el így, ha ezeket a főpolgármester meg akarja változtatni, akkor Tarlós István menjen Brüsszelbe lobbizni.