Jóval kisebb az érdeklődés az önkormányzati választások iránt, mint négy évvel ezelőtt, akkor ugyanis 66 ezer jelölt indult a különböző posztokra, idén ez a szám azonban nyolcezerrel lett kevesebb. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda vezetője szerdán bejelentette, hogy eddig 58 102 jelölt jelentkezett, de a tényleges szám ennél jóval kisebb, 51 549. A két szám közötti eltérésnek az a magyarázata, hogy egyes jelöltek többször is szerepelnek jelöltként a rendszerben, pl. egyéni képviselőként, és polgármesterként is feltűnhetnek.

Az önkormányzati és a nemzeti önkormányzati választásokat október 12-én tartják, hétfő délután 16 óráig kellett leadni az ajánlásokat, a főpolgármester és a polgármesterjelölteknek, az egyéni választókerületekben indulóknak, illetve a megyei listára felkerülteknek. Az adatok feldolgozása még folyik, tehát elképzelhető, hogy több jelöltet még nem vettek hivatalosan nyilvántartásba, és kiderülhet, hogy egyeseknek nincs meg a kellő számú érvényes aláírás. (Ez történt kedden este a Demokratikus Koalíció öt óbudai jelöltjével.)

Pálffy Ilona azt mondta, hogy több mint 66 ezer jelölt kérte ki az ajánlószelvényeket (aláírásgyűjtő ívekről van szó), de, mint láttuk, ennél jóval kevesebben tudták összegyűjteni a szükséges számú aláírást. (Tavasszal megváltozott az ajánlatgyűjtés rendszere, eltörölték a kopogtatócédulát, és bevezették, hogy egy állampolgár több jelöltet is támogathat aláírásával, így az, hogy most a könnyítések ellenére kevesebben gyűjtötték össze az induláshoz szükséges támogatást, arra utalhat, hogy kisebb az érdeklődés az állampolgárokban a politika iránt.)

Három olyan település van az országban, ahol megfelelő jelölt sem akadt: a Tolna megyei Aparhandon, a Vas megyei Tanakajdon senki sem akar polgármester lenni, míg a Baranya megyei Kiskunhajmáson pedig a képviselő-testületben nem akadt elég jelentkező ahhoz, hogy kiírják a választást. Tanakajdon nem csak polgármesterjelölt nincs, de ott a képviselő-testületbe sem jelentkeztek jelöltek. Ezeken a településeken elmaradhat a polgármester-, vagy a képviselő-választás, de ez nem jelenti azt, hogy zárva tartanak a szavazókörök, hiszen megyei listákra még szavazhatnak a választók. Ott, ahol elmarad, ott október 13-án meg fogják nevezni az új, időközi választás időpontját, ám mivel hetvenegy napon belül kell megtartani a választást, megvan a veszélye annak Pálffy szerint, hogy a karácsonyi időszakra esne a választás, és ebben az esetben akkor ez még nagyobb érdektelenséghez vezetne, ezért ő arra számít, hogy azokon a településeken, ahol elmarad az önkormányzati választás, ott jövőre, januárban tarthatnak új választást. Addig az adott települést a régi polgármester, vagy a jelenlegi testület fogja vezetni, de az is előfordulhat, hogy a régi polgármester egy új képviselő-testületre fog támaszkodni.

A hvg.hu kérdésére, hogy a jelöltek hiánya négy évvel ezelőtt milyen arányt mutatott, azt mondta, hogy emlékei szerint 2010-ben is kellett ezért elhalasztani választást, de a pontos számokra nem emlékszik.

Pálffy Ilona azt mondta, hogy a nemzetiségi önkormányzati posztokért is kisebb az érdeklődés, a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint 545 nemzetiségi választás maradhat el érdeklődés hiányában.

Vannak viszont olyan települések, ahol kimagasló a jelöltek száma, a rekorder a Pest megyei Tápióság, ahol tizenhárom képviselői helyre negyvenöten jelentkeznek. Pálffy azt mondta, hogy a településen három A4-es szavazólap lesz, amin a választók bejelölthetik jelöltjüket. A Békés megyei Sarkadon pedig van olyan egyéni választókerület, amelyre tizenketten pályáznak.

Pálffy azt mondta, hogy egyébként 20 449 tisztség van az országban, amelyre lehet pályázni, ebből 17 271 az önkormányzati képviselői helyek száma, 3177 a polgármesteri helyek száma, és egy főpolgármesteri posztot lehet betölteni. Azt mondta, a különféle listák és a nemzetiségi választások miatt a szavazásra 10 656 féle szavazólapot kell majd kinyomtatni.