szerző:
hvg.hu

Túlzás, ráadásul nem is működne, sőt még ronthat is a helyzeten – ezt gondolják a hvg.hu által megkérdezett gyakorló jogászok Balog Zoltán kedden belengetett ötletéről, hogy a fonyódligeti gólyatáborban történtek miatt szigorítsák a büntető törvénykönyvet (Btk.). A szakemberek szerint nem lehet egyedi esetek alapján folyton módosítgatni a Btk.-t, és nem tapasztalják, hogy létezne gólyatábor-bűnözési tendencia, ami indokolná a súlyosabb minősítést. Ezért inkább politikai húzásnak tartják az egészet.

„Átesnénk a ló túloldalára” – mondta sommásan Hadnagy József ügyvéd arra, hogy a büntető törvénykönyvben szigorúbban minősített esetté tennék, ha valaki oktatási intézményben, illetve intézmény által szervezett programon követ el nemi erőszakot. Ezt az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető Balog Zoltán jelentette be kedden, hozzátéve, hogy egyeztetni fog Trócsányi László igazságügyi miniszterrel, „jól vannak-e szabályozva a büntetőjogi szabályok körében azok a tényállások, amelyek a hasonló eseteket meg tudnák előzni, vagy legalábbis el tudnak rettenteni ettől”.

A meglebegtetett szigorítás tervét a fonyódligeti gólyatáborban megerőszakolt lány ügye váltotta ki, csakhogy a hvg.hu-nak nyilatkozó büntetőjogászok kivétel nélkül azt mondták: nem lehet egy egyedi eset miatt módosítani a büntető kódexet. „Szerencsésebb, ha akkor lépnek, amennyiben ez tendenciaként jelentkezik” – mondta Hadnagy, aki szerint ennyiből minősítő körülmény lehetne az is, ha valaki közterületen követ el erőszakot.

„És ha templomban?”

„Majd ha lesznek ilyen tendenciára utaló hatástanulmányok, lezajlik egy szakmai vita az érintett területek bevonásával, akkor merülhet fel racionálisan a szigorúbb büntetés” – mondta Fazekas Tamás ügyvéd is. „Léteznek a büntetőjogban úgynevezett védett helyszínek, mint például a kábítószerrel visszaélésnél az, ha valaki ezt oktatási, nevelési intézményben követi el. Csakhogy ennek indokoltnak kell lennie” – tette hozzá az ügyvéd, aki szintén nem ért egyet azzal, hogy „egy felháborító eset miatt” kellene törvényt módosítani. „Itt ráadásul még az sem egyértelmű, mégis mit vennének intézmény által szervezett programnak. Vagyis ez azt az elvet is sérti, hogy a büntetőjog csak az utolsó eszköz lehet az állam kezében, hiszen nem egzaktan, precízen rögzíti a minősített helyszíneket, így a joggyakorlat ezt tágan értelmezve akár kibővítheti” – tette hozzá.

Balog Zoltán és Palkovics László felsőoktatási államtitkár a keddi Felsőoktatási Kerekasztalon
©
A kiváltó eset

A rendőrség által vizsgált eset augusztus 30-án, szombat hajnalban fél 4 körül történt az ELTE gólyatáborában Fonyódligeten. Az elsős lány megpróbált ellenállni a rendezvény fotósa, K. Sándor Szilárd közeledésének, ezért a férfi először megverte, majd megerőszakolta, közben pedig fotókat is készített. Utána derült ki, hogy a férfi korábban már megerőszakolta évfolyamtársát is az Eötvös József Tanítóképző Főiskolán, Baján. A férfi előzetes letartóztatásban van, az ELTE több ember ellen is fegyelmi eljárást indított a történtek miatt, és felfüggesztette két kar hallgatói önkormányzata elnökségének tevékenységét.

„És ha könyvtárban, templomban vagy hangversenyen történik nemi erőszak?” – kérdezett vissza egy névtelenséget kérő bírósági forrásunk is, érzékeltetve, mennyire abszurd a helyszín alapján szigorítani egy büntetőtörvényt. „Nézzék már meg, milyen súlyos minősítő körülmények vannak a nemi erkölcs ellen bűncselekményeknél: csoportosság, erőszakkal fenyegetés, kiskorú sérelmére. Ezek életszerűek és reálisak. De egy ilyen módosítás nem is aggályos, hanem hülyeség lenne, például mi van, ha nem is tudta az elkövető, hogy egy campus területén van. Tévedésre fog hivatkozni, és ezen megy majd a vita” – mondta.

Érthető a politikai szándék, de felesleges

„A büntetőjog körében a szakmai szempontok szinte lényegtelenné, zavaró tényezővé, és így a politika játékszerévé váltak” – idézte Nagy Ferenc szegedi büntetőjogász mondását Finszter Géza kriminológus. „A büntetőjogászok már tíz éve mondják és figyelmeztetik a jogalkotókat, a politikusokat, hogy fel kellene hagyni ezzel a jogalkotási stílussal, akármilyen elítélendő is az elkövetett bűncselekmény" – tette hozzá a szakember, aki felháborítónak nevezte, hogy egy politikusnak nem kötelessége kikérni a szakma véleményét.

„Csak a jogalkotói akaraton múlik, hogy megtörténik-e a módosítás, nem hiszem, hogy lesz akadálya, ha meg akarják tenni” – mondta névtelenséget kérve egy büntetőbíró is. Szerinte sem egyedülálló, hogy egy eset alapján módosítják a jogszabályokat, „erre minden kormány idején volt példa”. A bíró példaként a 2008-as melegfelvonulás részvevőinek tojással dobálását hozta, ezt követően lett ez is bűncselekmény.

A bíró ugyanakkor megérti az oktatási intézményekkel kapcsolatos módosítási szándékot, hiszen „a szülők bátran küldik gyerekeiket az iskolába, vagy a suli által szervezett rendezvényekre, mert úgy gondolják, hogy ott semmilyen baj nem érheti őket”. De szerinte akár lesz Btk.-módosítás, akár nem, a bírók az ítélet meghozatalánál súlyosbító körülménynek tekintik, ha oktatási intézményben, vagy annak programján történik egy ilyen súlyos cselekmény.

Ezt látja lehetséges – és semmiféle módosítgatást nem igénylő – megoldásnak Somfainé Vajda Ágnes ügyvéd is, mert szerinte jelenleg is elég nagy a mozgástere egy büntetőbírónak. Korábban azt büntették súlyosabban, ha valaki a hozzátartozói, a nevelői, a felügyeleti, a gondozói helyzetével él vissza, de a tavaly július 1-jén hatályba lépett Btk.-módosításban a szexuális erőszaknál és a megrontásnál új minősítő körülmény lett „az egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal való visszaélés” is. „Ebbe nagyon sok minden belefér, a bírói függetlenség megvan, súlyosbító körülményeket is figyelembe vehet, mikor ítéletet hoz” – mondta.

Az ügyvéd védett már olyan elkövetőt, akinek – a fonyódligeti gólyatáborban történt erőszakkal gyanúsított férfihoz hasonlóan – volt már korábban hasonló ügye, meg is látszott a büntetés mértékén. „Első fokon kapásból 9 évet kapott, vagyis ha a bíró szigorú ítéletet akar, jelenleg is van erre lehetősége” – magyarázta Somfainé Vajda Ágnes. Szerinte sem beszélhetünk visszatérő problémáról. Úgy tudja, a gólyatáborokban csak a jóval kisebb súlyú lopások, esetleg garázdaság tekinthető ilyennek. „Egy olyan esetről hallottam, amikor gólyatáborban ennél súlyosabb bűncselekményt, rablást követtek el. De ez is csak azért lett rablás, mert az éjszakai besurranó tolvajt rajtakapták és dulakodás is lett belőle” – tette hozzá.

Az a megoldás, ha elkapják

Baltay Levente ügyvéd viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen szigorítással nem is érnének célt. „Ha egy bűncselekmény-fajtát meg akarunk előzni, akkor nem az a megoldás, hogy felemeljük a büntetési tételt. Az a megoldás, hogy el kell kapni az elkövetőt. Ha valaki lop vagy bankot rabol, akkor arra számít, hogy meg fogja úszni, nem pedig azon gondolkodik, hogy 2-8 évig, vagy 5-10 évig terjedő büntetést kap-e érte. Csak az tartaná vissza, ha nagy eséllyel úgyis elkapnák” – mondta.

©

„A miniszter érezheti úgy, hogy nem elegendő büntetés jár egy bűncselekményért, de ez adott esetben a saját véleménye. A politikának van egy automatikus ingere, hogy a büntetési tételek felemelésével reagál az ilyen esetekre, mintegy üzenetként. De a bűncselekmények törvénybe foglalása komoly kodifikációs jogi munka, nem úgy zajlik, hogy a konkrét esetek alapján ad hoc belecsapnak ebbe is, meg abba is, mert akkor 5 percenként kellene módosítani a jogszabályokat” – magyarázta Baltay.

Mindenesetre az sem kizárt, hogy Balog javaslata csak a megrendszabályozandó hallgatói önkormányzatok elleni fellépésnek az előszobája. Mint a Magyar Nemzet megírta, a Kehi javaslatára a kormány fontolóra veszi a HÖK-jogok megnyirbálását. Mint ismert, a fonyódligeti tábort is az ELTE hallgatói önkormányzata szervezte.

Már tavaly óta szigorúbbak a szabályok

Szigorodtak az ilyen bűncselekmények büntetési tételei, de kiemelten védik is a fiatalokat, így minősített eset lett a tizennyolc éven aluli sérelmére elkövetett szexuális erőszak. A korábbi erőszakos közösülés helyett új tényállásként jött létre a szexuális erőszak, amelybe a korábbi szemérem elleni erőszak tényállása is beleolvadt.

A szexuális erőszak minősített esetei közé bekerült, ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött sértett sérelmére követik el, míg korábban csak a tizenkét éven aluli sértett elleni ilyen bűncselekmény számított minősített esetnek. A módosítás előtt a tizenkettedik életévét be nem töltött gyerekkel létesített szexuális kapcsolat vagy erőszakos közösülésnek, vagy – minden más szeméremsértő magatartás esetén – a szemérem elleni erőszaknak minősült, míg tizenkettő és tizennégy év közötti sértett esetén megrontásért büntették az elkövetőt.

A szexuális erőszaknál új minősítő körülmény tavaly óta az „az egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal való visszaélés”, korábban a hozzátartozói, a nevelői, a felügyeleti, a gondozói és a gyógykezelői helyzettel való visszaélés volt minősített eset.

 

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Korrupcióval gyanúsítják, lemond a japán olimpiai bizottság vezetője

Korrupcióval gyanúsítják, lemond a japán olimpiai bizottság vezetője

Videó: extrém erős szélben kellett leszállnia a 173 000 kilós óriás-repülőgépnek

Videó: extrém erős szélben kellett leszállnia a 173 000 kilós óriás-repülőgépnek

New York Times: Erős a gyanú, hogy Orbán Putyin trójai falova az EU-ban

New York Times: Erős a gyanú, hogy Orbán Putyin trójai falova az EU-ban

Drasztikus drágulás: az új lakások több mint felét árazták át télen, és vastagon fogott a ceruzájuk

Drasztikus drágulás: az új lakások több mint felét árazták át télen, és vastagon fogott a ceruzájuk

Végre bekerült a Windowsba a funkció, ami leszámol az idegőrlő frissítésekkel

Végre bekerült a Windowsba a funkció, ami leszámol az idegőrlő frissítésekkel

EBESZ: A magyar választás retorikája megfélemlítő

EBESZ: A magyar választás retorikája megfélemlítő