szerző:
Neuberger Eszter
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nem gyengítené a hallgatói önkormányzatot az ELTE-n az egyetem vezetése – kommentálta a hallgatói önkormányzatok egyetemi döntéshozatalra gyakorolt befolyásának csökkentéséről, és a HÖK felügyeletét szigorító tervezett intézkedésekről szóló híreket az ELTE kommunikációért felelős főigazgatója, aki szerint ugyanakkor törvényességi felügyelet, gazdálkodás és utánpótlás-toborzás területén – akár kormányzati szinten megvalósítandó – reformokra szorul a HÖK-ök rendszere.

„Az ELTE egyetemvezetésének egyáltalán nem áll szándékában a hallgatói érdekképviselet gyengítése” – reagált Fábri György, az egyetem kommunikációért felelős főigazgatója a hvg.hu vasárnapi cikkére, melyben annak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) által készített jelentésnek a hátteréről írtunk, amely javasolja az egyetemi hallgatói önkormányzatok felsőoktatási törvényben is lefektetett jogköreinek korlátozását és szenátusi, illetve kari tanácsi részvételi arányának csökkentését.

A kommunikációs főigazgató többször hangsúlyozta: az ELTE semmilyen lépést nem tett a HÖK jogkörének csökkentése érdekében, ugyanakkor látnak a hallgatói önkormányzatok rendszerében olyan hibás gyakorlatokat, amelyek jogszabályi változtatásokat indokolnak a hivatalos hallgatói érdekképviselet működésének szabályozásában.

Az ELTE vezetése ezért a témakörben szakértői egyeztetések nyomán az elkövetkezendő hetekben dolgoz ki és juttat el a kormányzatnak egy javaslatcsomagot – tájékoztatta a hvg.hu-t Fábri. A főigazgató szerint ez javasolt intézkedésekként veti majd fel többek között a HÖK-ök törvényességi felügyeletének egyértelműsítését, a szervezet utánpótlási bázisának szélesítését, illetve gazdálkodásának maradéktalanul az intézményi gazdálkodás keretébe illesztését, de a konkrét megoldási javaslatokról bővebbet nem árult el a kommunikációs főigazgató. Ezek kapcsán azonban az egyetem vezetésében nem merült fel a hallgatói érdekképviselet arányának csökkentése.

Stiller Ákos

Fábri György azt is elmondta: sok tekintetben újra kell gondolnia a jelenlegi rendszert, de szerinte a hallgatói érdekképviseletek működését továbbra is az összes állami felsőoktatási intézményre érvényes, egységes törvényi szabályozásnak kell meghatároznia. A hallgatói önkormányzatok finanszírozásával kapcsolatban hozzátette: azok működési garanciája az aktuális egyetemi viszonyoktól függetlenített finanszírozás. "Ha ezen felül egy intézmény akarja még támogatni a HÖK-öt, azt megteheti most és a jövőben is" – mondta.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) idén tavasszal az állami fenntartású egyetemek gazdálkodását vizsgálta a kancellári rendszer bevezetését megelőzően. Az ennek nyomán készült jelentés első része a Budapesti Corvinus Egyetemnél, a Nyíregyházi Főiskolánál és a Nyugat-Magyarországi Egyetemnél tárt fel gazdálkodásbeli visszaéléseket még idén júniusban. Ahogy azt korábban megírtuk, ugyanez a vizsgálat a hallgatói önkormányzatokat is elérte az egyetemeken, ebből született az a Magyar Nemzet birtokába került Kehi-jelentés is, amely a jelenlegi 20-25 százalékról maximum három főre csökkentené az egyetemi szenátusba delegált hallgatók számát, és kormányrendeletben szabályozná a HÖK-nek járó támogatás mértékét, amellyel a egyes HÖK-képviselők szerint veszélybe kerülne a hallgatók érdekvédelme.

Az ELTE vezetése ma délelőtt tart sajtótájékoztatót az ELTE Tanító- ás Óvóképző Kara fonyódligeti gólyatáborában történtek miatti vizsgálatáról.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!