Lehetséges ugyan, de elképesztően szokatlan lenne André Goodfriend ideiglenes amerikai ügyvivő megfogalmazása szerint, hogy a szenátus nem választja meg Colleen Bellt budapesti amerikai nagykövetnek december elején. Az ügyvivő a Mandiner Hungarian Globe nevű blogjának adott interjút, amiben azt mondta, Bell érkezése után ő misszióvezető-helyettes lesz, azt fogja csinálni, amivel eredetileg megbízták, csak az előző budapesti amerikai nagykövet júliusban elhagyta Magyarországot, ő pedig augusztusban érkezett az országba, így eddig nem volt alkalma helyettesként tevékenykedni.

Az egyik legfontosabb ügy a magyar-amerikai kapcsolatokban szerinte most az ukrán válság, az, hogy Magyarország hogyan működik együtt a szomszédos Ukrajnával a szeparatista mozgalmak ellenében, biztosítandó az ország területi integritását. "Szövetségesként az EU-n belül és az Egyesült Államokkal együtt dolgozva próbáljuk biztosítani, hogy Oroszország ne tudja tovább destabilizálni a helyzetet" – mondta Goodfriend.

Túry Gergely

A másik fontos ügy a kereskedelem. "Olyan kereskedelmi környezet biztosítására törekszünk, ahol közös normák mentén kereskedhetünk az EU és az USA között. Könnyebb egy olyan környezetben bővíteni a magyar termékek, az európai termékek és az amerikai termékek piacát, ahol az emberek biztosak lehetnek benne, hogy azonosak az előírásaink" – fejtette ki, hozzátéve: katonai kérdésekben is együttműködik a két ország mint NATO-szövetségesek.

"Számítunk Magyarországra, és Magyarország általában jó szövetségesként helytáll NATO-műveletek támogatásában, legyen szó akár a Közel-Keletről, akár a Balkánról, és most is, amikor azt figyeljük, mi történik Ukrajnában" – mondta az interjúban.

Az Egyesült Államokból kitiltott magyarok listáján még mindig hat ember van – mondta Goodfriend, a listát pedig "nem frissítik naponta". "Nem akarjuk, hogy úgy tűnjön, mintha Magyarország rendőrei lennénk. Fontos, hogy ezt megértsék. Nem azt próbáljuk megmondani Magyarországnak, hogy mit csináljon ezekkel a korrupt személyekkel" – fogalmazott az amerikai ügyvivő, aki szerint csak akkor árulhatnák el a kormánynak, hogy kik szerepelnek a listán, ha lenne egy bírósági ügy, hivatalos eljárás abban az országban, ahol ezt kérik tőlük.

"Mi azt mondtuk, hogy magyar emberek, magyar szervezetek átadták a megfelelő információkat a magyar kormánynak. Ez magyar belügy: a kormány feladata, hogy átnézze ezeket az információkat, amiket saját polgáraitól kapott, és megtegye a megfelelő intézkedéseket. Nem az Egyesült Államok dolga megmondani, hogy mit csináljon Magyarország ezekkel az egyénekkel" – mondta.

Hozzétette: vannak jelenleg is hivatalban lévő, vagy korábbi tisztségviselők sok más EU-országban, akik nem léphetnek be az Egyesült Államokba, mivel a saját kormányuk megállapította, hogy korrupciós ügyek részesei voltak. "A különbség Magyarországon az, hogy ez a kormány nem lépett semmit. Mi léptünk először. És ezt senkinek sem árultuk el, csak a kormánynak. A média talán azért spekulál, mert az emberek nem látják, hogy a kormány lépéseket tenne" – mondta.