Az ember, akinek a szele Orbánt is elsöpörné
Bár a legkülönfélébb kormányellenes demonstrációk támogatói abban egyetértenek, hogy Orbánnak mennie kell, a Tavaszi vihar akciósorozat főszervezője, a kalandos politikai előéletű Szabó Gábor „Tuareg” annyira vállalhatatlan a protesztmozgalmak számára, hogy mindenki igyekszik tartani tőle a távolságot. Kivéve Bokros Lajost.
2014. augusztus 8-án – közvetlen reakcióként Orbán júliusban Tusnádfürdőn elmondott “illiberálisozó” beszédére – két sátrat állítottak fel a Kossuth téren. A sátrakról a turistákon kívül alig vett valaki tudomást, pedig Gyurcsány óta most fordult először elő, hogy van, aki még a belvárosi nomád létet is felvállalja, csakhogy az aktuális kormányfő távozzon a posztjáról.
A sátorbontó Szabó Gábor „Tuareg”, az Ország Gyűlése Mozgalom (OGYM) nevében idén január 10-én, az "Összefogás Napján" jelentette be kormánybuktató akcióprogramját, a Tavaszi vihart. Ennek csúcspontjaként március 15-én 100 ezer embert akar kivinni a Kossuth térre, ami szerinte már alkotmányozó nemzetgyűlést fog jelenteni. (Ezzel az Orbán-ellenes oldalnak is meglett a "Duna jegén összehívandó" alkotmányozó nemzetgyűlésben bízó utcai harcos csoportja.)
A Tavaszi vihar előszeleként az OGYM szombaton is tartott egy demonstrációt. A "Szövetség Napjára" ugyan Gyurcsány Ferencet nem sikerült elcsábítani, de Bokros Lajos ott volt, még ha 200-nál többen nem is csatlakoztak az esős időben tartott erőfelmérőhöz. Az, hogy az OGYM mellett nem látszik kibontakozni semmilyen érdemi civil vagy politikai támogatás, többek között Szabó személyével lehet összefüggésben, akinek a személye inkább az eltörölni kívánt múltat jelképezi. Arra viszont jó, hogy gyengítse az Angela Merkel, valamint Vlagyimir Putyin látogatására gyúró valódi civil aktivizmust. (Arról, hogy kik, milyen tüntetésre készülnek, a cikk végén olvashatnak. Úgyhogy abba ne hagyják! – szerk.)
| A Tavaszi vihar hadművelet osztagai |
A Tavaszi vihar elnevezésnek több áthallása is lehet: egyrészt utal a szövetséges katonák benyomulására az Öböl-háborúban (Sivatagi vihar hadművelet), másrészt az Arab tavaszra. A január 10-ei tüntetésen számos DK-s zászló volt, de Gréczy Zsolt kommunikációs igazgató elmondása alapján a két szervezet között nincs formális kapcsolat. A Bokros Lajos vezette MoMa már közelebb lépett ennél, a párt elnöke nem csak felszólalóként tűnt fel hétvégén a Szövetség Napján, de úgy nyilatkozott a hvg.hu-nak, hogy “egy bizonyos pontig együtt tud működni a MoMa és az OGYM”, mivel a MoMa “a jóízlés pártja”, keresik az összefogás lehetőségét mindenkivel, aki a “nyilvános nyilatkozatai” és “feddhetetlensége” alapján alkalmas erre. (Azt, hogy Bokros ennyire nem nézett Szabónak utána vagy számára Szabó is feddhetetlen, jó kérdés. A hvg.hu-nak azt mondta, hogy a MoMa nem nyomozóhatóság.) Civil részről adott már felszólalót OGYM-tüntetésre a Fehérkendő Mozgalom, az Európa Csoport, az Antifasiszta Hálózat. De röviden buzdított az útdíj elleni tiltakozásra Szolidaritás-aktivista is, és szombaton a Pedagógusok Demokratikus Szövetsége nevében Szöllősi Istvánné. |
Szürke eminenciás
„Hosszú ideig én voltam Józsefváros szürke eminenciása” – jellemezte magát Szabó a hvg.hu-nak a rá jellemző szerénytelenséggel, hozzátéve, hogy olyan hosszú távú projektek, mint a Corvin-negyed nem jöhetett volna létre, ha nincsenek hozzá hasonló háttéremberek, akik ciklusokon keresztül biztosítják a folytonosságot az önkormányzatiság szintjein is.
Mindez meglehetősen öntudatos válasz azoknak, akik politikai életpályája kacskaringóin akadnának fel. Szabó ugyanis az SZDSZ-ben szocializálódott, melybe 1995-ben lépett be, 1998-tól volt józsefvárosi önkormányzati képviselő, ahol a szabad demokrata polgármesternek, Csécsei Bélának volt a haláláig a bizalmi embere. 2002–2006 között a “nyolcker belügyminisztere”, közbiztonsági és közterületi tanácsnok volt: ebben a minőségben (szadeszesként!) kezdeményezte a térfigyelő kamerarendszer kiterjesztését.
2006-tól a képviselőtestületben a Fidesz került többségbe (Csécsei ugyan maradt továbbra is polgármester), Szabó viszont elkezdte kiépíteni kapcsolatát a feltörekvő Kocsis Máté, jelenlegi polgármesterrel, akit időközben az ellenzéki oldalon ma már Tarlós egyik lehetséges utódjaként is emlegetnek. Egy 2011-es Magyar Narancs-cikkben Szabó “fogadott öccsének” nevezi Kocsist, négyszemközt úgy fogalmaz, hogy ő “építette fel” a későbbi polgármestert. Szabó ugyan 2007-ben lemondott mandátumáról, viszont tanácsadóként megragadt Takács Gábor (SZDSZ) alpolgármester, majd Csécsei, végül Kocsis mellett.
Jófiú
2011 tavaszán – már Kocsis regnálása alatt – az ő kezdeményezésére hozták tető alá a hajléktalanok jogait csorbító helyi népszavazást, 2012-ben viszont már tüntetéseket szervezett Kocsis ellen. A Kocsissal való szakítás hátterében az állt, hogy miután 2011-ben a Józsefvárosi Városüzemeltetési Szolgálat élére került, megalakította a Jófiúk nevű, hírhedtté vált “közbiztonsági alakulatot”, ami egyúttal a VIII. kerületi karrierjének végéhez vezetett.
Szabó úgy emlékszik a Jófiúk tevékenységére, mint ami érezhetően csökkentette a bűnözést a kerületben, azt azonban beismeri, hogy a megfélemlítés is az eszközeik közé tartozott. Különösen fontosnak tartja, hogy felléptek a kábítószer-kereskedőkkel szemben, és szerinte itt hibáztak: "olyan maffiaérdekeket sértettek, amiket nem szabadott volna". A konkrét összeveszés tárgya is az volt Szabó és Kocsis között, hogy a Jófiúk tagjai között feltűnt az a Sarkadi József, akinek a pontos pozíciója nem tisztázott, de abban mindenki egyetért, hogy köze volt Portik Tamáshoz. “Parlamenti munkámban éppen derékig gázoltam a nemzetbiztonsági szempontból is kényes alvilági ügyek feltárásában, kommentálta Kocsis a hvg.hu-nak Szabó eltávolítását, erre idehozza nekem Portik emberét az önkormányzathoz. Mondtam neki, hogy rúgja ki, vagy én rúgom ki őt” – mesélte a politikus.
Kocsis kérdésünkre azt is cáfolta, hogy Szabó egyengette volna a karrierjét: “Ezt sokan állítják magukról. Szabó rövid ideig valóban a tanácsadóm volt, de többen voltak még mellette hasonló pozícióban.” A fideszes polgármester már “lefelé játszaná ezt a történetet”: “Gondolhatunk mást a világról, de Szabó tevékenysége már nem vehető komolyan.” Utalt itt például arra, hogy hűtlen kezelés – 70 milliós kárértékből végül 1,5 milliót tudtak bizonyítani – és rágalmazás miatt is folyik jelenleg per Szabó ellen, melyeket az érintett koncepciós eljárásoknak tart, és szerinte politikai motivációi vannak ezeknek az ügyeknek.
Egy, a kerület ügyeiben jártas ellenzéki politikus szerint „mindenesetre ciki, akár volt bűncselekmény, akár nem, hogy az egész Kocsis Máté polgármestersége alatt történt. Érdekes, hogy a mostani, köztudomásúan Kocsis által kézivezérelt Józsefvárosi újság is foglalkozik Tuareggel, pedig fajsúlya szerint már nem lenne fontos törődni vele”. A hvg.hu által megkeresett, józsefvárosi területi pártszervezeteknél dolgozó és Szabó Gábort jól ismerő forrásaink egybehangzóan ugyanazt a képet vázolták: Szabó sokáig a kerület erős embere volt, Kocsissal is megtalálták a közös hangot, később azonban a fideszes polgármesternek kellemetlen lett Szabó személye, aki végül minden hatalmát elveszítette a kerületben.
Hamarabb dolgoznék Kocsis Mátéval ÉS Gyurcsány Ferenccel
Az SZDSZ feloszlása után Szabó nem találta helyét: több ellenzéki párt képviselője is úgy nyilatkozott, hogy Szabó 2013-ban megkereste őket, hogy elindulhasson a színeikben a 2014-es önkormányzati választásokon, de senki nem kért belőle: volt, akinek a rendészeti elképzelései voltak idegenek, de a legáltalánosabb válasz az volt, hogy nem tudnának mit kezdeni Szabóval, megvannak a saját embereik, egyik párt sem tartotta kívánatosnak a közös munkát.
Szabó körül az OGYM megalakítása óta sem nyüzsögnek a szövetségesek, hiába állítja, hogy „mi minden kormányellenes tüntetésen ott vagyunk, ami nem rasszista”, beismerve, hogy „ezek a gesztusok egyelőre egyoldalúak”. Szabó ugyanakkor magabiztosan teszi hozzá, a politikában az erősek állnak le egymással, és január 10-e után már elindultak egyeztetések, de ezekről még nem szeretett volna beszélni.
Vannak, akik biztosan nem egyeztetnek az OGYM-mel. Kopiás Attila Steve, főleg hajléktalan emberek ügyeit felkaroló aktivista például – nyilván Szabó józsefvárosi rendészeti ténykedésére utalva – a hvg.hu-nak azt mondta, hogy “számára az egyik legvállalhatatlanabb politikai szereplő”, és hogy hamarabb dolgozna együtt Kocsis Mátéval és Gyurcsány Ferenccel egyszerre, mint vele. “Publikusra rakott posztjaim alatt Szabó napi körülbelül 20 órában tolta a teljesen elképesztő személyeskedő mocskolódást, meg ugyanígy az A Város mindenkié és a Börtön Helyett Lakhatást Facebook-falain”, még ha ezeket később törölte. Ha ennyire nem is sarkosan, de a Szabót ismerő fiatalabb aktivista réteg véleménye általában hasonló volt.
Marginális
Szabó vallja, hogy minden “demokratának” össze kell fogni abból az elsődleges célból, hogy eltakarítsák a Fidesz-kormányt, az OGYM-et ezek alapján “minimálkonszenzusos célszervezetnek” definiálja. Semmiféle kizárólagos ideológiát nem kapcsol az OGYM-hez, szerinte nincs itt a verseny ideje, így nem meglepő, hogy minden pártot és minden más tüntetésszervező civil csoportot szeretettel vár a “Tavaszi viharra”.
A tüntetéseket szervező civil és kevésbé civil csoportokat, személyeket jól ismerő forrásunk hosszan taglalta az ezen a körön belüli személyes, stratégiai, és ideológia ellentéteket, de az OGYM-et és Tuaraget egyszerűen “marginálisnak” és “outsidernek” mondta. A közös egyeztetésekre, vitákra Szabó sosem hivatalos, ha másban nem is, abban egyetértenek, hogy nem szeretnének kapcsolatot létesíteni az OGYM-mel, mert Szabót hitelét vesztettnek, mozgalmát valós támogatás nélkülinek látják.
Szabó ezzel szemben országos hálózatról, 2300 tagról, és vidéki városokban hamarosan felállítandó új sátrakról beszél. “Amikor Nemes Balázsék tüntetést akartak szervezni a Kossuth térre, akkor beengedtük őket (ugyanis az OGYM kéthavonta lefoglalja az egész teret), ők pedig egyből le akarták velünk bontatni a sátrakat” – Szabó szerint nyilvánvalóan azért, mert az oda érkező tömeg akkor megkérdezte volna, hogy mik ezek a sátrak, és miért nem hallottak eddig az OGYM-ről. Nemes szerint ilyenről szó sem volt, a sátrak valóban zavaróak voltak, de végül maradtak, úgyhogy a tömeg akár rá is csodálkozhatott volna, hogy vannak, akik már augusztus óta demonstrálnak.
Szabó állítja, mindenki felé jószándékúan kinyújtotta a kezét, de falakba ütközött. A hvg.hu által megkeresett tüntetésszervezők még azt is tagadták, hogy Szabó részéről bármilyen kapcsolatfelvétel történt volna. Pedig, ha valaki megkerülhetetlen az OGYM élén, akkor az ő: egészen addig marad, amíg a “kossuth tériek” kétharmaddal nem választanak más vezetőt. Nem mintha lenne kihívója.
| Tüntető-kiskáté: Kik várják Merkelt és Putyint? |
Nem könnyű manapság eligazodnia az egyszeri kormányellenes tüntetőnek. Demonstráció demonstrációt követ, miközben újabb és újabb szervezők tűnnek fel: a február 2-i Merkel-, valamint a február 17-i Putyin-látogatás híre még inkább felturbózta a demókonjunktúrát. A tüntetési hullám október 23-án indult a Humán Platform által szervezett Tedd magad szabaddá! eseménnyel, korábban ők szervezték a Ki az a Lázár János? elnevezésű vonulást válaszul az Origo főszerkesztőjének eltávolítására. A HP legközelebb február 16-ára mozgósít Putyin ellen. Az internetadó ellen először október 26-án tüntettek Budapesten és több más vidéki városban, ezt még két kisebb volumenű esemény követte. A szervezők a Nem Némulunk El (ennek Kocsis András és Nemes Balázs civilekek a "főnökei"), illetve a Gulyás Balázshoz köthető Százezren az internetadó ellen nevű csoportok voltak. A Nem Némulunk El november 17-én, a "Közfelháborodás napján" is az utcára hívta az embereket. Gulyás Balázsék pedig szövetségesre találtak a szolidaritásos Vajda Zoltán érdekeltségébe tartozó 60ezren A MAGÁN Nyugdíjukért csoporttal, amely először a magánnyugdíjpénztárban maradtak pénzének elvétele miatt szólította az embereket az utcára. Ők február 1-jén – Angela Merkel budapesti látogatását megelőző napon – közösen küldenék el Orbánt (Tavasz jön – Orbán megy. Tüntetés az európai Magyarországért) , és 17-én , Putyin érkezésekor is párban mozognak. A Tuareg blog látszólag velük szimpatizál, az ő eseményeiket választaná a tüntetni vágyók helyében. Az egyik legfrissebb alakulat az iWiW-alapító Várady Zsolt és az exmillás Takács Bori közös MostMi csoportja, ők először január 2-án tüntettek az Operánál, másodszor február 2-án fognak színre lépni Merkelt üdvözölvén, de ennek a szervezésében Várady már nem vesz részt. Volt még egy civil csoport, amely három helyszínen megtartandó monstre demonstrációval készült február 2-ra, de a Magyarország összefog, összefogási menet akcióját január 23-án lemondták. Ugyanakkor így is megfigyelhető a Merkel és a Putyin látogatásaira időzített tüntetések szétválása: míg korábban egyszerre egy demonstrációt szerveztek, 2015-ben már elkülönülnek időben a pártokhoz direktebben kötődő civilek és a magukat kategorikusan pártfüggetlennek tartók rendezvényei. Még akkor is ez a helyzet, ha időközben lefújták a február 17-ei tüntetést a 16-ai érdekében, egy szervező ezt úgy kommentálta "csak dobálózás az időpontokkal", nem pedig érdemi egyeztetés. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
