A sötét lelkű hiphopmogul partijain fehér volt a kötelező viselet
Zenei mogulból elítélt bűnöző lett Sean Combs, az egykori hiphopkirály, aki zűrös ügyei ellenére magabiztosan hitte, hogy érinthetetlen.
Nehéz évek várnak azokra az előző kormányzati ciklusban jelentős állami támogatásban részesített jobboldali lapokra, melyek Simicska Lajos érdekeltségébe tartoznak. Ha beváltja a miniszterelnök az ígéretét, akkor ezek a lapok, rádiók elveszíthetik bevételeik egy meghatározó részét. Kérdés, hogy politikailag jól jár-e a Fidesz, ha az állam elengedi a jobboldali média kezét. Úgy tűnik, a Simicska-birodalomhoz tartozó lapokat egyelőre nem lehet pótolni.
Nagyot bukna a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó média, ha egyik napról a másikra kivonná az állam a lapokból, rádiókból, tévéből a hirdetéseit. Ez derül ki azokból az adatokból, melyek oldal- és percalapon, illetve listaáron is rögzítik, hogy ki hol és mennyit reklámoz.
A vs.hu két hete számolt be arról, hogy Orbán Viktor egy, a magukat jobboldalinak valló főszerkesztőknek szervezett beszélgetésen kifejtette: a jövőben ne számítsanak arra, hogy jelentősebb mértékű állami hirdetéshez jutnak, a saját lábukon kell majd megállniuk. Az esetről szintén beszámoló Népszabadság szerint a Simicska érdekeltségébe tartozó Hír Tv-re és Magyar Nemzetre utalva azt is hozzátette: így nem kell szerepzavarral küzdeniük, „a jobboldali sajtó is lehet kormánykritikus”.
Lejtőre kerültek
Arról azóta is ellentmondó információk vannak, hogy a kormányfő kiknek címezte az üzenetét.
A találkozón a vs.hu szerint jelen volt Gajdics Ottó a Lánchíd Rádiótól, Borókai Gábor a Heti Választól, Liszkay Gábor és Élő Gábor Magyar Nemzet-, illetve mno.hu-tól; valamint Bencsik András, a Demokratától. A hírportál szerint Orbán Borókai kérdésére fejtette ki a jobboldali médiával kapcsolatos véleményét. A Heti Válasz főszerkesztője azt kérdezte, igazak-e azok hírek, hogy a központi kommunikációs hivatal létrehozásával átrendezik az állami hirdetéseket. Bencsik viszont később azt nyilatkozta, „pénzről nem is volt szó”, és nemcsak a jobboldali sajtó vezetői voltak jelen. (Hogy kik még, azt nem fejtette ki.) A vs.hu szerint Orbán Bencsiket megnyugtatta, az ő lapjának helyzete nem változik, ez azért érdekes, mert a Demokrata nem tartozik Simicska Lajos érdekeltségébe.
Az előző ciklusban 2010 és 2014 között az volt a gyakorlat, hogy a kormány és az állami cégek a reklámbüdzséjüket, egy-egy kommunikációs kampányukat kiszervezték egy-egy magánkézben lévő ügynökséghez, amely aztán megválogatta, hogy hova helyezze ki a hirdetéseket. Ezeken a közbeszerzéseken a legtöbbször az IMG nevű cég győzött, amely a Simicska Lajossal jó viszonyban lévő Patonai Péter tulajdonában van. A kommunikációs szaklap, a Kreatív számításai szerint az állami reklámpénzek jelentős hányada a Simicska és üzlettársai érdekeltségébe tartozó médiában és plakátcégeknél landolt. Így a rendszer fő haszonélvezője többek között a Class FM, a Music FM, a Lánchíd Rádió, a Hír Tv, a Metropol, a Magyar Nemzet és a Heti Válasz volt.
Az alábbi grafikonon látható, ez a helyzet már a nyár óta változóban van.
Az állami reklámok a Simicska-médiacégeknél 2014 januárja és novembere között (rádió/perc és print/oldal).
Azt egyetlen kormányzati vagy fideszes forrás sem tagadja, hogy az Orbán és a Simicska közti konfliktus egyik kirobbantó oka a Miniszterelnökséghez tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH) létrehozása volt, így a mostani kormányfői bejelentés is főleg a milliárdos vállalkozó médiacégeit érintheti. Ebbe a hivatalba vonták össze az állami intézmények és cégek reklámköltéseit, a nyáron pedig több újság is arról írt, hogy az ötlet a miniszterelnök kommunikációs tanácsadójától, Habony Árpádtól származott. Neki már az előző években is feszült volt a viszonya a gazdasági hátország fejével, Simicska Lajossal.
Fájni fog!
Az állami hirdetések elvonása ezeknél a médiacégeknél komoly problémákat okozhat, hiszen bevételeiknek egy jelentős része ebből származott, ráadásul ezeket a vállalatokat is érinti a reklámadó.
A következő táblázat azt mutatja, hogy mennyire függnek az állami reklámoktól (2014. novemberig):
Újság/Csatorna | Listaáras bevétel állami hirdetőktől (ezer forint) | totál (ezer forint) | állami% |
Heti Válasz | 298 227 | 716 717 | 42% |
Magyar Nemzet | 868 675 | 2 057 059 | 42% |
Metropol | 2 198 077 | 6 953 744 | 32% |
Class FM | 1 760 184 | 14 213 064 | 12% |
Music FM | 293 091 | 1 888 308 | 16% |
Forrás: Kantar Media
Tehát a nyomtatott lapok sokkal inkább ki vannak szolgáltatva. Az elektronikus médiánál más a helyzet, de ezek nem is közéleti, politikai, hanem kereskedelmi médiumok. Még a szintén kormányközelinek tartott TV2-ben sem ment 10 százalék fölé az állami arány egyik hónapban sem.
Mi 30? Mi mennyi? |
Fontos, hogy a táblázatban szereplő listaár nem a tényleges árat jelenti, hiszen az a cégek üzleti titka. A listaár csak azt mutatja, az adott tévé, rádió, nyomtatott vagy online lap mennyire tartja értékesnek a felületét. Minél nagyobb összeget helyez el a piaci reklámozó hirdetésként egy médiumnál, rendszerint annál nagyobb kedvezményt tud kialkudni a listaárból. A valós ár és a listaár közötti különbséget mi sem mutatja jobban, mint a tévés reklámpiac: míg a Kantar Media listaáras adatai szerint 500 milliárdos a költés, az Ernst & Young 2013-as felmérése szerint 45,6 milliárdnyi hirdetést vásároltak a reklámozók. Azaz a tévéknél a listaár 10 százalékáért már lehet venni reklámidőt, a rádióknál akár 25 százalékért, az írott sajtóban 35-40 százalékért. (A médiapiacon zajló, "Ukrajnát idéző" háborúról itt olvashat.) |
Viszont egy, a hvg.hu birtokába került 2012-2013-as kormányzati dokumentum szerint az állam nem igazán alkudott ki nagy engedményeket a listaárból, vagyis a lehetségesnél jóval drágábban hirdetett a jobboldali médiában. Az ATV-n 92, a Hír Tv-n 76 alkalommal futott például a munkahelyvédelmi akcióterv hirdetése, utóbbi mégis majdnem kétszer annyit keresett rajta. Míg egy egész oldal az ingyenesen osztogatott Metropolban 2,9 millió forint volt, a legolvasottabb napilapnak számító, standokon pénzért árusított Blikkben egy negyedoldalas hirdetés és egy PR-cikk is kijött 1,5 millióból.
Éppen ezért érdemes megnézni, hogy az állami hirdetők tavaly hány oldalt vagy percet vásároltak:
Újság/Csatorna | Reklámfelület összesen (újság: oldal/rádió: perc) | Állami rész |
Heti Válasz | 602 | 37% |
Magyar Nemzet | 873 | 34% |
Metropol | 2 250 | 29% |
Class FM | 21 868 | 14% |
Music FM | 9 124 | 10% |
Forrás: Kantar Media
Ha továbbra is megmaradt az az árképzési gyakorlat, amit a birtokunkba jutott, két évvel ezelőtti dokumentumban láthattunk, akkor azzal lehet számolni, a táblázatban látható állam által megvett felületért, reklámidőért többet is kaphattak, mint a piaci hirdetőktől. Ha még 75-80 százalékos kedvezménnyel is számolunk, teljes megvonás esetén akár 1 milliárdos is lehet a kiesés, miközben a táblázatból még hiányzik is Lánchíd Rádió és a Hír Tv.
Bár azt a Simicska környezetéből származó forrásaink sem tartják valószínűnek, hogy teljesen elesnének az állami hirdetésektől, akkor is százmilliós nagyságrendű lehet a kiesésük. Mint a hvg.hu is beszámolt róla, ezzel már a nyáron is számoltak, így olyan üzleti tervek készültek, hogyan lehet ezt kigazdálkodni, később leépítések is voltak, ősszel pedig olyan szerződést szeretett volna a menedzsment aláíratni a műsorvezetőkkel, amely megtiltotta volna, hogy felmondás után a vetélytársaknál helyezkedjenek el.
Arra talán jó lesz
Orbán a sajtóhírek szerint arról is beszélt a két héttel ezelőtti találkozón, hogy inkább a közmédiára támaszkodnának, legalábbis a Fidesz egy lojálisabb saját sajtót szeretne. Kérdés, hogy a 1990-es évek óta fokozatosan építgetett, állami hirdetésekkel bőven megtámogatott – Simicska-érdekeltségbe tartozó – médiát nélkülözhetik-e.
A hvg.hu-nak több magas rangú fideszes forrás is azt mondta, Orbán már a nyáron számolt azzal, hogy a kormány intézkedései miatt csökkeni fog pártja népszerűsége, így kulcskérdés, hogy egyben tudják-e tartani 2017-2018-ig a Fidesz törzsközönségét. A ciklus második felében pedig jöhetnek az olyan népszerűségnövelő intézkedések, melyekkel a bizonytalanokat lehet megnyerni.
Bármennyire rosszak a kereskedelmi tévékhez képest a közmédia adatai, erre a feladatra alkalmasak lehetnek. Márciustól a köztévé ráadásul két újabb csatornát indít, sport- és bulvárműsorokkal próbálja emelni a nézettségét. Az öt állami csatorna közönségaránya 8-9 százalék körüli (összehasonlításképp: RTL-csoport – 29-30%; TV2-csoport – 15-17%). Bár a nézettséget figyelő Nielsen minden hazai tévé adatait méri, az elérhető adatbázisaiban a Hír Tv nem szerepel, a csatorna sem publikálja az adatait. Viszont több piaci forrás is azt állította a hvg.hu-nak, a csatorna közönségaránya ritkán megy egy százalék fölé.
A közrádió három csatornája (Kossuth, Petőfi, Dankó) a második, harmadik és az ötödik helyen állt ősszel a hallgatottsági toplistán. A pálmát viszont a Simicska közvetlen tulajdonában álló Class FM viszi el évek óta – ami annak is köszönhető, hogy a másik országos kereskedelmi rádió, az MSZP-közeli Neo FM csődbe ment és 2012-ben elhallgatott. Igaz, a Class FM legfeljebb a rövid hírblokkokban foglalkozik politikai kérdésekkel.
A Fiatal Demokraták Szövetségének közönsége
A köztévé és a közrádió politikával foglalkozó csatornái és műsorai főleg az idősebb korosztálynál teljesítenek jól. Egy, a Fideszben médiaügyekkel is foglalkozó, névtelenséget kérő politikus a hvg.hu-nak azt mondta, ez nem hátrány, ők az elsődleges célközönség. Az idősek körében egyébként is népszerűbb a Fidesz, ők könnyen is mozgósíthatók, ráadásul az 1980-as években hozzászoktak a közmédiumok rendszerhű hangvételéhez. A forrás egyenesen ezzel magyarázta, hogy a Fideszben még csak törekvés sincs egy korszerűbb, kritikusabb közmédia megteremtésére.
Nem túl jók viszont azoknak a lapoknak a mutatói, melyek a kormányhoz húznak, de nem tartoznak Simicska médiabirodalmához:
Lap (Simicska-érdekeltségek) | Terjesztett példány | Lap | Terjesztett példány |
Heti Válasz | 16,3 ezer | Demokrata | 11,3 ezer |
Magyar Nemzet | 36,6 ezer | Magyar Hírlap | 7,6 ezer* |
Metropol | 317 ezer | Helyi Téma | 563 ezer |
Forrás: Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz), 2014. III. negyedév
*Széles Gábor lapját utoljára 2014. első félévében mérték, utána megszüntette az auditálást.
Persze az olvasottság nem azonos az eladott példányszámmal. Több piaci felmérés is azt mutatja, egy hetilapot 3-5 ember olvas, a napilapot 2-3 olvasó veszi kézbe, tehát a Nemzet például elérhet akár 100 ezer embert is. Ugyanakkor a Metropolt és a Helyi Témát nem lehet teljes mértékben összemérni. Mindkettő ingyenes ugyan, de a Metropolt egyenesen a járókelők kezébe nyomják, többnyire a metróban, buszokon (tehát esélyes, hogy el is olvassák), a Témát főleg postaládákba teszik (melyeket egyébként is meg szoktak szórni reklámkiadványokkal). Ráadásul egyik sem politikai lap, nem is a Fidesz törzsközönségét célozza.
A táblázatból hiányzik a milliárdos kormánymegbízással rendelkező Századvéghez tartozó Napi Gazdaság. Az újság utolsó adata a Matesznél 2001-es, akkor 11 ezer körül volt, ám azóta a nyomtatott sajtó példányszáma legalább kétharmadával csökkent.
Kérdés, hogy az állami hirdetések megvonása felgyorsítja-e a jobboldali lapoknál azt a tendenciát, amely egyébként is évek óta tart máshol is: a példányszámesést. Ha ez valóban bekövetkezik, akkor pont a legfőbb cél kerülhet veszélybe, a leghűségesebb bázis elérése csökkenhet, amit – legalábbis az adatok szerint – más lapokkal egyelőre nem tudnak ellensúlyozni.
Zenei mogulból elítélt bűnöző lett Sean Combs, az egykori hiphopkirály, aki zűrös ügyei ellenére magabiztosan hitte, hogy érinthetetlen.
Az atomerőműben súlyos a kár, de sugárveszély egyelőre nincs. Akkor minden rendben? Egyáltalán nem.
Az Oroszország-szakértő szerint a kormánymédia „teljesen nyilvánvalóan hergel és uszít”.
Eltűnésekor hawaii mintás inget viselt.
Egy sárkányszörfös jókor volt jó helyen.
Egy-egy hátúszó néha elbizonytalanítja a fürdőzőket.
Pontosan úgy működik, mint a légvédelmi rendszerek.