„Habár a nők számára az Európai Unió a világ egyik legjobb helye, még mindig vannak hiányosságok” – vonta meg a mérleget a cseh Vera Jurová, a nemek között egyenlőségért is felelő igazságügyi biztos azon a sajtótájékoztatón, melyet az európai nők helyzetéről szóló konferenciához kapcsolódóan tartottak.

Mielőtt mindenki azt gondolná, hogy akkor nincs is miről beszélni, nézzünk egy pár adatot a nemrégiben napvilágot látott kutatásokból. Jurová is rámutatott, hogy ahol 40 százalékos különbség van a férfi és a női bérekben, ott egyenesen nőszegénységről beszélhetünk. De a keresetekben visszatükröző különbség csak a jéghegy csúcsa. Az EB jelentése szerint a nők háromféle diszkriminációt szenvednek el a munkaerő piacon: kevesebbért dolgoznak, kevesebb fizető órában és a betöltött álláshelyek számát tekintve is alulreprezentáltak a nők a férfiakkal szemben.

Pedig ha a képzettséget nézzük, Görögország kivételével az összes EU-tagállamban a nők többen tanulnak, és nagyobb arányban diplomáznak, mint a férfiak. Ennek ellenére mégis sokkal több nő (31,9%), mint férfi (8,4%) vállal részmunkaidős állást, ami szorosan összefügg a családvállalással. A legsürgősebb cselekvést kívánó terület, derült ki a konferencián, az a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés. Jurovát elmondása szerint egyszerűen sokkolta az a közvélemény-kutatásokból kirajzolódó kép, miszerint minden harmadik európai nő szenvedett már el valamilyen erőszakot, több mint felük zaklatást (ez utóbbiak 18 százaléka pedig a munkahelyhez köthető!), és hogy bármilyen megdöbbentő, félmillió európai nőn hajtottak végre nemiszerv-csonkítást (világszerte 129 millió az érintett nők száma!).

Háztartásbeli munkában

Túry Gergely

A kulcs az oktatás

Komoly kérdéseket vetnek fel a nők és férfiak között látható eltérő oktatási profilok. Hiába tapasztalható, hogy kiskamasz korban az érdeklődési kör és a teljesítmény még nem válik szét a fiúk és lányok között, később kialakulnak a sztereotipikusnak tekintett szakmák. Ez a tendencia arra a mítoszra épül, hogy a nőknek inkább bölcsész, a férfiaknak pedig inkább természettudományos érdeklődésűnek kell lenniük, mert ez felel meg a nemi szerepmodellnek.

Az Európai Bizottság tavaly készített átfogó jelentést a nők és férfiak között tapasztalható egyenlőség kérdéséről.  Eszerint a pedagógiai szakokon tanulók 80 százaléka, az egészségügyi diplomákat szerzők 76 százaléka nő, míg például a matematikát és társadalomtudományokat (40,8%) vagy mérnöki tudományokat (26,6%) tanulóknál a férfiak vannak többségben. „Több férfi általános iskolai tanárt és több női egyetemi oktatót!” – követelte ezzel kapcsolatban Ernest Maragall, az EP Zöldek frakciójának, illetve a Kulturális és Oktatási Bizottságnak a spanyol tagja. Az EU kiemelten támogatná, hogy a lányok az IT-képzésekbe nagyobb számban csatlakozzanak be. „Mérnökprofesszor vagyok Németországból, és azért jöttem, hogy én legyek a példa” – kezdte például hozzászólását Birgit Glasmacher biomérnök, a honnoveri Leibniz Egyetem intézetvezetője, aki szerint a magas fizetés lehet motiváló, és olyan jó tanárok kellenek, akiknek a személyisége bátorítja a lányokat is.

A meghallgatott szakértők és képviselők egyetértenek benne, hogy az egyenlőségre nevelést igen kicsi korban el kell kezdeni, és hogy a tankönyveknek megfelelő egyenlőségképet kell mutatniuk. Ezekben gyakori az olyan ábrázolás, hogy az apa a kenyérkereső, felelősségteljes fél, az anya pedig háziasszony vagy tipikusan nőinek tekintett munkát végez.

A magyarok konzervatívak

Meglepő eredményeket hozott az Európai Bizottság felmérése a nemek közötti egyenlőtlenség megítéléséről. 2014 végén 28 tagállam körülbelül 28 ezer lakóján mérte fel az EB, hogy mit gondolnak a genderről. A kérdezett témák között voltak a családi szerepek, az anyagi kérdések és a nők elleni erőszak.

EP

Nem meglepő módon a magyar közvéleményben az európai átlagnál konzervatívabb szerepfelfogás az uralkodó. A magyarok nagy része úgy  gondolja, hogy a gyermekgondozás mind a családban, mind pedig a pedagógiai pályákon egyértelműen a nők dolga. Szemben az európai átlaggal (50%), a magyarok  71 százaléka vallja, hogy az apa a karrierjét előtérbe helyezheti a kisgyermekei gondozásával szemben. A magyarok 77 százaléka egyetért azzal, hogy a családi élet megszenvedi, ha az anyának teljes munkaidős állása van.

Balogh Lídia, a MONA – A Magyarországi Női Alapítvány szakértője ezzel kapcsolatban a hvg.hu-nak elmondta, hogy nem biztos, hogy csupán értékrendbeli dologról van szó. Szerinte az, hogy a társadalom nagy része úgy gondolja, hogy nincs szükség arra, hogy több férfi dolgozzon például óvodapedagógusként, a pálya drámai alulfizetettségével is összefügg. Ezen felül nálunk jóval nagyobb az európai átlaghoz képest a nemek közötti bérrés, és emiatt a férfiak szoktak lenni az elsődleges kenyérkeresők, magyarázta a tendenciát Balogh Lídia. A szakértő szerint ebből kiindulva levezethető az is, hogy miért véli úgy a közvélemény, hogy a nők kompetensebbek a házimunkában. „Egy olyan társadalomban, ahol a nők lehetőségei az előbbre jutásra korlátozottak az élet legtöbb területén, ott ragaszkodnak a dominanciájukhoz a hagyományos territóriumon” – indokolta véleményét. A Bizottság jelentéséből kiderül, hogy általánosan Európában a férfiak 9, míg nők 26 órát töltenek házi munkával egy héten.

Vera Jurová igazságügyi biztos szerint előrelépést jelenthetnek a részmunkaidős és megosztott állások, a fizetett apasági szabadság, de még az óvodafejlesztés is, hiszen a gondozórendszer sok tagállamban hiányos. A konferencián a finn példát is megemlítették, ahol működik a hat-hat hónapos bontásra osztott szülői felügyelet és a háromnapos munkahét modellje is.

Csak a szexuális erőszak létezik

A konferencia egyik legfontosabb témája volt a nők elleni erőszakkal szembeni fellépés erősítése. A nemzetközi felmérés jól mutatja, hogy a magyar társadalomban nem tudatosodott eléggé, hogy a nők elleni erőszak nem csupán a szexuális erőszakot jelenti. A családon belüli bántalmazás csak a megkérdezett magyarok 42 százalékának jutott eszébe, és csak 36 százalék gondolt az érzelmi vagy pszichológiai bántalmazásra. „Szerintem az eltérések abból adódnak, hogy nálunk elsősorban az idegenek által elkövetett utcai erőszakra szoktak gondolni, és nincs tudatosítva, hogy a szexuális erőszakos esetek jelentős része partnerkapcsolat keretében történik – elemezte a helyzetet a hvg.hu kérésére Balogh Lídia.

A fideszes Pelczné Gáll Ildikó, az EP egyik alelnöke egyetértett azzal, hogy a nemek közötti egyenlőség az oktatásnál kezdődik. „Többen vagyunk nők Európában, de ez nem jelenik meg a vezetői pozíciókban vagy a fizetésekben” – mondta. Pelczné szerint ezt a folyamatot lehet egy szintig mesterségesen befolyásolni pozitív diszkriminációval, ennek ellenére magát mégse mondta kvótapártinak. Szerinte inkább olyan intézkedések kellenek, amelyek segítségével könnyebb a családot és a karriert összeegyeztetni.

A képviselő érvelésébe egy alapvető gendermítoszt is beemelt. „Több mindenre tudunk figyelni, mi nők”, állította, ami szerinte ez az egyik oka annak, hogy a nők nem elég céltudatosan haladnak egy-egy áhított pozíció felé. A szakértők szerint a nemek közötti egyenlőség alapvető eleme, hogy ezeket a mítoszokat leleplezzük. Sajnos több képviselői felszólaláson látszott, hogy ezzel nincsenek tisztában, és túlhangsúlyozzák a nemek közötti vélt különbségeket.

Niedermüller Péter DK-s képviselő több társához hasonlóan kihangsúlyozta a szexuális nevelés fontosságát. „A kérdés az, hogy a lányok kapnak-e olyan szexuális felvilágosítást, hogy az első szerelmükből ne szülessen gyerek. Ezt muszáj felvállalnia az iskoláknak is” – állította.