Jön a Nemzeti Atomhulladék-politika, azaz A kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikája címmel az NFM egy 22 oldalas szövegéről dönt a Parlament a jövő héten. A dokumentum a konkrétabb anyagok alapanyaga, sorvezetője lesz, és egyfelől általánosságoknak tűnő megfogalmazásokat tartalmaz, mint "Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell, hogy ne jöhessen létre ellenőrizetlen és szabályozatlan nukleáris láncreakció." Vagy "Az atomenergia alkalmazása során biztosítani kell, hogy a lakosságnak és a munkavállalóknak valamennyi forrásból származó évi sugárterhelése ne haladja meg azt a dóziskorlátot, amelyet az erre vonatkozó biztonsági előírás - a tudomány legújabb, igazolt eredményeinek, a nemzetközi és a hazai szakértői szervezetek ajánlásainak figyelembevételével - meghatároz."

Az EURATOM egyik 2011-es irányelve miatt szükséges a programot létrehozni - az általános elvek mellett szó esik benne a jelenlegi helyzetről is, és Paks 2-t is sikerült beépíteni a koncepcióba. Azt is pedzegeti a dokumentum, hogy lassan-lassan dönteni kell egy mélységi, hosszú távú tároló kialakításáról is, bár még van idő - az átmeneti tárolók (a Püspökszilágyon működő Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló és a Bátaapátiban üzemelő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló; csodaszép gyűjtőnevükön: Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója) tervezett üzemideje 2047-ben jár le. Addig tán lesz idő megépíteni egy mélységi tárolót, amelynek első munkálatai egyébként már tavaly megkezdődtek az origo beszámolója szerint a mecseki Boda község mellett, ahol is az agyagkő környezet jó mgoldásnak tűnik egy több ezer éves tárolásra - és tán épp belefér az időbe. Ugyanis egy ilyen projektnél az előkészítés-építkezés is elhúzódik: a 87 négyzetkilométeres területet kell vizsgálatokkal egy 10 négyzetkilométeresre leszűkíteni, végül 500-900 méteres mélységben jönne létre a tároló 2050-2060-ig. A fűtőanyagokat átmenetileg lehet külföldön tárolni, ez Paks 2 esetében is így lesz, de a végleges tárolás minden országnak magának kell megoldania.

Nem mondhatni, hogy a példaszerű adatnyilvánosság és transzparencia, illetve Paks 2 egymás szinonímái lennének, ezért is érdekes a szöveg végén a következő krédót olvasni: "Az atomenergia alkalmazásának kulcskérdése a lakosság bizalmának és támogatásának elnyerése és folyamatos fenntartása. A nemzetközi gyakorlat vizsgálata is több példán keresztül igazolja a lakosság bevonásának szükségességét; azok a nemzeti programok tudnak sikeresen előrehaladni, ahol a közvélemény partneri együttműködése segíti azokat. A nemzeti politika ezért, az Irányelvvel összhangban, az alapelvek között írja elő a nyilvánosság és az átláthatóság biztosítását, továbbá a lakosság bevonását a döntéshozatalba." Az indoklásban pedig az olvasható "A nemzeti politikának fontos eleme a nyilvánosság és az átláthatóság követelménye".