Nem biztos, hogy sikerrel teljesítené a büntetőeljárási jogi vizsgáját az a másodéves joghallgató, amennyiben Polt Péter legfőbb ügyészhez hasonló mondatokkal jönne – többek között ezt mondták a hvg.hu-nak a vádhatóság első emberének Quaestor-üggyel kapcsolatos magyarázkodására.

Az MSZP-s Bárándy Gergely hétfőn a legfőbb ügyészhez intézett azonnali kérdésében arról faggatta Poltot, hogy miért telt el olyan sok idő aközött, hogy Orbán Viktor a minisztériumi közpénzek kivonását kérte a brókercégektől, majd nyilvánosságra került a Questor-ügy, valamint hogy tanúként hallgatják ki Tarsoly Csaba elnök-vezérigazgatót. Polt szerint Tarsolyt azért nem hallgatták ki korábban, mert aki potenciális gyanúsított, „az nem hallgatható ki előzőleg tanúként", és hogy ez minden emberi jognak ellent mond.

Polt Péter

MTI / Kovács Attila

Tanúmeghallgatások az eljárás megindulása után

„Érthetetlenek számomra a legfőbb ügyész által felhozottak” – közölte a hvg.hu-val Hadnagy József ügyvéd. „A büntetőeljárás megindításának ugyanis nem feltétele a gyanúsított személyének megjelölése, elég, ha megvan a megalapozott gyanú arra, hogy bűncselekmény történhetett. Ha megindult az eljárás, a bizonyítékok beszerzése mellett tanúkat lehet meghallgatni, hogy kiderüljön, kit lehet majd az ügyben felelősségre vonni. Aztán előfordul, hogy a tanúk közül valakinek vagy valakiknek a szerepe megfordul, és gyanúsítottá válnak. De nincs olyan, hogy egy tanúból nem lehet gyanúsított.”

Az ügyvéd megjegyezte, azzal se nagyon tud mit kezdeni, hogy mire gondolhatott a legfőbb ügyész, amikor azt közölte, hogy az emberi jogok miatt nem léphettek Tarsollyal szemben. „A büntetőeljárásban és a büntető törvénykönyvben is megvannak azok az eljárásjogi és anyagi jogi garanciák, amelyek szavatolják az emberek személyiségi jogait. Azzal, hogy a Quaestor vezetője előzetes letartóztatásba került, Tarsoly Csabának ezek a jogai tényleg megszűntek? Továbbra mennyiben sérültek volna a cégvezető ezen jogai, ha tanúként hallgatják meg?” – Hadnagy József elmondása szerint bár ilyenkor az illető ekkor igazmondásra van kötelezve, de ha önmagára nézve terhelően kellene nyilatkoznia, akkor megtagadhatja a vallomást.

MHB: a gyakorlat ellentétes a Polt által mondottakkal

Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság (MHB) ügyvédje annyit azért megjegyzett, hogy ez az igazmondásra kényszerített helyzet nem mindig jó, mert például volt olyan ügyfele, aki tanúmeghallgatásra ment be, és csak a jogerős ítélet után került szabadlábra. Ezért Fazekas egyet értett Polt Péterrel, hogy amennyiben nem a megfelelő eljárási pozícióban hallgatnak ki valakit, az valóban sértheti az emberi jogait, amit a Helsinki Bizottság egyébként többször is jelzett.

„A mindennapi életben a nyomozó hatóság eljárása általában eltér attól, amiről a legfőbb ügyész beszélt, mert igen gyakori, hogy a potenciális gyanúsítottakat tanúként hallgatják ki az eljárás megindulása után, és a vallomása alapján könnyen magát vádolhatja meg a bűncselekmény elkövetésével. Ha a Polt Péter által mondottak jelzik, hogy változik valami a nyomozási gyakorlatban, azt a Helsinki Bizottság üdvözölni fogja.”