A törvényben meghatározott egy éves határidőt betartva nyilvánosságra hozta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2014-es országgyűlési választások kampánypénzeinek ellenőrzéséről szóló jelentéseit. Az ellenőrzést az országgyűlési képviselethez jutott jelöltek és jelölőszervezetek esetében hivatalból, a további 14, országos listát állító párt esetében kérelemre folytatta le a számvevőszék.

Ezért érte meg pártot alapítani

A kampányköltségek fedezésére felvehető állami támogatás szabályai jelentősen megváltoztak egy 2013-as új kampányfinanszírozási törvénynek köszönhetően. Ennek a jogszabályváltozásnak volt a legemlékezetesebb következménye a kamupártok megjelenése, amelyek esetenként akár többszáz millió forintot is meghaladó állami pénzt vehettek fel, majd a választások után el is tűntek: a gyakorlatban honlapok szűntek meg, a pártvezérek és szóvivők pedig elérhetetlenné váltak.

Fülöp Máté

A visszaélésekre az adott lehetőséget, hogy a korábbinál jóval könnyebben teljesíthetők lettek a képviselőjelölt-állítás feltételei, hiszen 27 egyéni jelölt elindításával, azaz 13 500 aláírás összegyűjtésével már országos lista állítható. És míg az egyéni jelöltek a kampányra igényelhető 1 millió forintos támogatást kincstári kártyán kapták, addig az országos listát állítani tudó jelölőszerveztek készpénzben jutottak hozzá a kampánytámogatáshoz, ami

• legalább 27 jelölt esetében 149,25 millió forint
• legalább 54 jelölt esetében 298,5 millió forint
• legalább 80 jelölt esetében 447,75 millió forint
• ha pedig minden egyéni választókerületben tudtak jelöltet állítani, akkor 597 millió forint

volt.

Míg az egyéni képviselőjelölteknek vissza kell fizetniük az állami kampánytámogatást, ha a voksok két százalékát sem szerzik meg, addig a pártok több százmillió forintos támogatása akkor sem vész el, ha egyetlen szavazat sem érkezik a listájukra – fogalmazta meg aggályait a Transparency International és a Political Capital közös közleményében még 2013 októberében.

Emellett azt is fel lehetett róni a rendszernek, hogy miközben az egyéni képviselőjelölteknek tételesen el kell számolniuk az állami támogatással, addig, a jóval több pénzhez jutó pártok költéseit nem szabályozza ilyen szigorúan a törvény.

Az ÁSZ jelentésekből is az derül ki, hogy ezeknél a kamupártoknál találták a legtöbb szabálytalanságot. Az állami kintlevőségek visszagyűjtése azonban már nem az ÁSZ, hanem a Magyar Államkincstár (MÁK) feladata, így a pénzek visszaszedésének lehetőségeiről és módjáról az ÁSZ nem tudott tájékoztatást adni.

A Számvevőszék szerint a "nagyoknál" szinte minden rendben

Az ÁSZ három ellenőrzési feladatnak tett eleget: hivatalból vizsgálták a képviselethez jutott egyéni, valamint a képviselethez jutott jelölő szervezetek kampánypénzeit, emellett kérelemre ellenőrizték azt a 14 jelölő szervezetet is, amelyek végül nem juttattak képviselőt a parlamentbe. A 2013 óta hatályos jogi szabályozás értelmében az egyéni jelölteknek folyósított támogatásokat korábban a MÁK is vizsgálta, az ÁSZ ellenőrzésének megállapításai megismételték a korábbi vizsgálatokat.

Három jelölt élt azzal a lehetőségével, hogy a támogatásról az őt jelölő szervezet számára lemondott, a fennmaradó 103 jelölt a nekik járó 103 millió forintból kampányra körülbelül 98 millió forintott költött, így ebből az alapból közel 5 millió maradt a Kincstárnál. 99 jelölt mindenben megfelelt az előírásoknak, négyen, összesen mindössze 100 ezer forintnyi támogatást költöttek el szabálytalanul, aminek a kétszeresét kellett visszafizetniük a jelölteknek, amit meg is tettek.

A képviselethez jutott jelölőszervezetek -- Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Összefogás -- egyaránt 597 millió forint központi támogatásra voltak jogosultak. Az ÁSZ nem talált semmiféle komolyabb szabálytalanságot: a támogatást mind a négy szervezet kampánytevékenységre fordította,  nem költekeztek túl, és az ÁSZ szerint a párttörvény által tiltott forrásokat sem használtak fel.

Az állami szerv hivatalos számai a következők:

• a Fidesz 984 milliót
• a Jobbik 838,5 milliót
• az Összefogás 820 milliót
• az LMP 716 milliót

kampányolt el, miközben a törvényileg meghatározott maximum 995 millió forint.

Az állami 597 milliót mind a négy szervezet maradéktalanul elköltötte, a különbségek a hivatalos adatok alapján az “egyéb források” bevonásából adódtak: például a Fidesz 286,6 milliónyi forrást tudott bevonni, a sereghajtó LMP mindössze viszont csak 22,7 milliót kalapozott össze.

A civilek máshogy látták

A választások után korrupcióellenes civil szervezetek (Transparency International, K-Monitor, Átlátszó.hu) is közzétették számításaikat, melyek alapján egészen más számok jöttek ki

• a Fidesz 2 milliárd 780 milliót
• az Összefogás-szövetség 1,6 milliárdot
• a Jobbik 1,2 milliárdot
• az LMP 730 milliót

költött a parlamenti választási kampányra, amihez még hozzájöhetnek a “civil” kampányok, amiben legjobban a Fidesz-közeli CÖF jeleskedett a leginkább a civilek beszámolója szerint.

Az ÁSZ részéről Benedek Mária, felügyeleti vezető úgy nyilatkozott, hogy ők semmilyen túlköltekezésre nem találtak bizonyítékot. Az ÁSZ "pénzügyi szabályossági ellenőrzést végez, amely során felhasználja az egyéni jelöltek, jelölő szervezetek elszámolásait, nyilvántartásait, a kampányra fordított kiadásaikat igazoló bizonylatokat" -- írták egy közleményükben. A Transparency szerint ezzel ők maguk is bevallották, hogy a munkájuk szimpla "formalitás", mivel csak a pártok által benyújtott számlákat vizsgálhatják a törvények értelmében.

A kamupártok a formalitásoknak sem tudtak megfelelni

A kérelemre ellenőrzött, mandátumot nem szerző jelölőszervezeteknél viszont a szabálytalanság volt a szabály. A Számvevőszék nyolc jelölőszervezettel szemben NAV eljárást kezdeményezett a számviteli-, illetve az áfatörvény megsértése miatt, a baloldli Összefogással nem azonos Összefogás Párt ellen pedig már a büntetőeljárás is megindult hasonló okokból. A Bajnai-féle Együttel nem azonos Együtt 2014 Párt, az Új Dimenzió Párt és az Új Magyarország Párt ellen költségvetési csalás gyanúja miatt szintén büntetőfeljelentést tettek, nyolc további párt pedig csak hiányosan adta meg a kért adatokat, így ezekben az ügyekben is ügyészséghez fordult az ÁSZ.

A MÁK 327 millió forint visszafizetését várja 316, két százalék alatt teljesítő egyéni képviselőjelölttől, a pártoknál pedig 500 millió forint körüli állami kintlevőség ragadt be -- írta a Népszabadság. A Seres Mária Szövetségesei és az Együtt 2014 Párt bíróságon támadta a kincstár követelését; a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, valamint az MDF-utód Jólét és Szabadság Demokrata Közösség pedig részletfizetést kért, az 55, illetve 61 milliós tartozás törlesztésére. Az Összefogás Párttól, az Új Magyarország Párttól és az Új Dimenzió Párttól azonban adóként hajtanák be a három szervezetnél kint maradt összesen 137 millió forintot.

Az ÁSZ ellenőrzései alapján a párttörvényt még ennek a 14 szervezetnek is sikerült betartania, és csodák csodájára a 995 milliós felső határt sem lépték át felfokozott kampányaikkal.