137 igen és 57 nem szavazat mellett elfogadták a magyar részvételt az Iszlám Állam elleni koalícióban, az iraki Erbílben. Összesen 150 katonából 110 teljesítene szolgálatot a helyszínen, hat magyar tiszt pedig a vezetési pontokon lenne jelen.

Az Iszlám Állam elleni küzdelemben való részvétel teljesen felülírta az eddig megszokott parlamenti koalíciókat. Az amúgy kétharmadot igénylő javaslatot ugyanis a kormánypárti képviselők mellett támogatták a DK és az Együtt képviselői, Fodor Gábor és a nemrég a veszprémi időközi választást megnyerő Kész Zoltán is.

Nemmel szavazott viszont a fideszes Bencsik János, az MSZP, az LMP, a Jobbik és a PM képviselői.

Amiért igennel szavaztak

Kormánypártok: Magyarországnak erkölcsi kötelessége, hogy részt vegyen ebben a misszióban. A biztonsági helyzet is indokolja a szerepvállalást, mivel nemzetbiztonsági kockázat már most is van, az Iszlám Állam terrorszervezet megerősödése világméretű fenyegetést jelent, nemcsak a nyugati világra, hanem az iszlám közösségre nézve is.

DK: Gyurcsányék már korábba jelezték, hogy támogatják a részvételt, mivel "az Iszlám Állam ellen való fellépés alapvető emberi, erkölcsi, és szövetségesi kötelezettségünk. Nem nézhetjük tétlenül a totális pusztítást, a tömeges gyilkosságokat". Ugyanakkor garanciát várnak a kormánytól arra, hogy képes kezelni az ezzel járó biztonsági kockázatokat.

Együtt: Célszerűnek tartják a NATO kurdisztáni kontingenséhez való csatlakozást, mert az a globális terrorellenes küzdelmet segítené, és javíthatná a megtépázott magyar-amerikai kapcsolatokat is.

Amiért nemmel szavaztak

MSZP: Akkor támogatták volna a javaslatot, ha a kormány megszavazta volna a módosítójukat, viszont mivel ezt nem tette meg, ezért nemmel szavaztak. Olyan módosító indítványt nyújtottak be, amely alapján nem küldtek volna katonákat Irakba, hanem magyarországi kiképzést és a sebesültek magyaroszági gyógyítását javasolták.

LMP: Amikor olyan ellenséggel áll szemben a nemzetközi közösség, akinél nem látszik pontosan, hogy milyen csatornákon keresztül finanszírozzák, viszont azt tudni, hogy a szervezethez csatlakozók egy része Magyarországon és a kelet-európai térségen keresztül érkezik hozzá, akkor ebből nem az következik, hogy az Európai Unió tagállamainak a saját katonáit kellene odaküldeni.

Jobbik: Humanitárius segítségez nyújtottak csak volna. A párt szerint a katonai támogatás olyan mértékben megnövelné a terrorfenyegetettséget, hogy az ellentétes lenne a nemzeti érdekekkel.