Az ülésről kijövet Kovács Béla közölte, elég sok kérdést kapott, és mindegyikre igyekezett érdemben, a valóságnak megfelelően válaszolni. Azt mondta, nem akar a mentelmi joga mögé bújni, együttműködő volt a bizottsággal, és a továbbiakban is az lesz, mert azt akarja, hogy az igazság derüljön ki. Reményének adott hangot, hogy még további lehetősége is nyílik majd álláspontjának kifejtésére.

Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését tavaly kérte a magyar ügyészség az EP-től arra hivatkozva, hogy a politikussal szemben olyan súlyos bűncselekmény miatt folytat eljárást, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést is kaphat.

MTI/EPA/Olivier Hoslet

A Magyar Nemzet tavaly májusban, alig több mint egy héttel az EP-választások előtt, pontosan meg nem nevezett forrásra hivatkozva írt arról, hogy Kovács Béla ellen az Alkotmányvédelmi Hivatal tett feljelentést kémkedés gyanúja miatt. Kovács Béla visszautasította a vádakat. Még aznap sajtótájékoztatón kijelentette, soha nem volt sem magyar, sem külföldi titkosszolgálat tagja, soha nem működött velük együtt, és megkeresés sem érkezett hozzá tőlük.

Az EP jogi bizottságának nem azt kell kivizsgálnia és megállapítania, hogy igazak-e a Kovács ellen felhozott vádak, az a magyar nyomozó hatóságok és igazságszolgáltatás feladata. A brüsszeli parlamenti szakbizottságnak mindössze azt kell megállapítania, hogy az ügyészség által közölt információk alapján elégséges indokot lát-e arra, hogy a jobbikos politikus mentelmi jogának felfüggesztését javasolja a bírósági büntető eljárás lefolytatása érdekében.

Erről a végső szót az EP plenáris ülésének kell kimondania.

MTI/EPA/Olivier Hoslet

A meghallgatás előtt Kovács Béla az újságíróknak azt is elmondta, hogy a magyar ügyészi szervek által az EP jogi bizottságának megküldött iratok tartalmával csak az előző napon, kedden tudott megismerkedni, és abban talált olyan állításokat, amelyek teljesen nem fedik a valóságot.

Az ügyről a magyar médiában megjelent egyik olyan írással kapcsolatban, amely az orosz titkosszolgálatokkal hozta összefüggésbe ténykedését, azt mondta, a cikk nagy része a szárnyaló újságírói fantázia szüleménye. Ezzel összefüggésben jogi eljárásokat is kilátásba helyezett, amelyeket akkor szándékozik elindítani, amikor a most vitatott ügy lezárul.

"Az, hogy valaki rengeteg diplomatával találkozik, még nem jelenti azt, hogy kémkedik" - szögezte le.

Szájer József fideszes politikus, a jogi bizottság tagja, az EP néppárti frakciójának egyik alelnöke a bizottsági ülés után tett rövid nyilatkozatában meglepődésének adott hangot, hogy "a Jobbik, amely ötször kezdeményezte az elmúlt években parlamenti képviselők mentelmi jogának megszüntetését, hagyja, hogy képviselője a mentelmi jog mögé bújjon".

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője, aki részt vett a jogi bizottság ülésének Kovács Bélával kapcsolatos részén, az újságíróknak azt mondta, neki nem volt az a benyomása, hogy Kovács Béla meggyőzte volna a bizottságot, hogy az általa felhozott érveket a bizottság osztotta volna. Ugyanakkor - tette hozzá - a bizottság rendkívül körültekintően vizsgálja ezt az ügyet.

"Nagyon nyomatékosan hangsúlyozza, hogy nem politikai ügyet tárgyal", és elsősorban a jogi környezetet igyekszik megvilágítani - mondta a bizottság eljárásáról Niedermüller. Mint közölte, a bizottság fel fogja venni újra a kapcsolatot a legfőbb ügyészséggel, és további információk beszerzésére - valamint emellett az ügy megítélését illetően - jogi szakvélemények beszerzésére fog törekedni.

A DK EP-képviselője azt mondta, még vannak tisztázásra váró pontok, és még több ülést fognak tartani. Szerinte a közeli hetekben nem várható, hogy döntés születik a mentelmi jog ügyében.

A jogi bizottság következő ülése a menetrend szerint június derekán esedékes, amiből következően a júliusi plenáris EP-ülés lehet az a legkorábbi időpont, amikor a végleges döntés megszületik a parlament részéről. Az is elképzelhető azonban, hogy az egész átcsúszik őszre.