Másodfokon is ítéletet hirdettek a romák sérelmére évekkel ezelőtt elkövetett gyilkosságsorozat ügyében a Fővárosi Ítélőtáblán. A tábla lényegében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet a romagyilkosságok perében, a három tényleges életfogytiglant és a negyedrendű vádlott 13 éves fegyházbüntetését. A tábla csak néhány kisebb súlyú cselekménynél változtatott a minősítésen.

A másodfokon eljáró bírói tanács elnöke az ítélethirdetés során kimondta, hogy az első három vádlott esetében "van hely fellebbezésnek", így e vonatkozásban a tábla döntése nem jogerős, az eljárás a Kúrián folytatódhat tovább. Az ítélőtábla szóbeli indoklása szerint a védők eljárási szabálysértésekre vonatkozó kifogásai nagyrészt alaptalanok, ezért nem szükséges az elsőfokú döntés hatályon kívül helyezése és új eljárás elrendelése.

Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Pető Zsolt 2008–2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők összesen 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk, Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofőrként.

MTI / Mohai Balázs

Az elkövetők 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadást. A kislétai és a tiszalöki bűncselekménynek egy-egy, a nagycsécsinek és a tatárszentgyörgyinek két-két halálos áldozata volt.

Első fokon a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott. A vádlottak fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés és új elsőfokú eljárás, részben felmentés érdekében.

Az ügyészség a negyedrendű vádlott esetében súlyosbítást indítványozott, mert álláspontja szerint Csontos Istvánnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetősége arra, hogy megakadályozzon gyilkosságokat, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.