Jönnek az azonnali kérdések

MSZP: Furcsaságok a szabadalmi hivatalnál

Harangozó Gábor István, MSZP-s politikus más területről tett fel kérést, mégpedig arra volt kíváncsi, hogy magánzsebeket gazdagíthattak-e a szabadalmi hivatalt megillető bevételek. Beiktattak egy kft.-t, amelynek titoktartási szerződése nem volt – állította Harangozó. Szerinte újabb fideszes pénzszivattyúról van szó. Ha így van, nemcsak korrupciógyanús az ügy, hanem a szabadalmi hivatal működésébe vetett hitet is elbizonytalaníthatja. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, Répássy Róbert hangsúlyozta, hogy a hivatal vezetése évek óta változatlan, viszont a szervezet létszáma tíz százalékkal csökkent, így feladatok átszervezésére volt szükség. A bevont Hipavilon Nonprofit Kft. csak részfeladatokat végez. Harangozó Gábor István erre azt felelte, elvárta volna, hogy tisztességes válaszokat kapjon a kétségek eloszlatására. Nem igaz az, hogy kapacitásproblémák miatt kellett bevonni a kft.-t. a feladatok elvégzésére. Répássy válaszára az Országgyűlés többsége igent mondott.

Vita az EU-s támogatásokról

A következő interpelláció benyújtója az LMP-s Schmuck Erzsébet volt, aki arról érdeklődött, hogy miért nem indulnak meg a 2014-2020 közötti időszakra szóló uniós források kifizetései. 7 ezer milliárd forint támogatásról van szó, amely nagy hajtóerőt jelenthetne az országnak. Mikor pályázhatnak azok, akiket évek óta hitegetnek? – kérdezte az ellenzéki politikus. A Miniszterelnökség államtitkára, Kovács Zoltán elismerte, hogy az uniós támogatás nélkül a gazdaság fellendítése nehéz lenne. Hozzátette: mintegy 2600 milliárd forintot fognak kifizetni idén. Az operatív programokról a partnerségi szerződést tavaly szeptemberben írták alá, a tíz programból Brüsszel már hetet elfogadott – sorolta az államtitkár. Schmuck nem fogadta el a választ, mert szerinte márciustól indulhatott volna a programok többsége és több EU-s támogatást oszthattak volna szét. Ezermilliárd forintos csúszás van jelenleg – hozta fel az LMP-s képviselő. Az Országgyűlés elfogadta a választ.

Jobbik: Kishantos ügyében hazudott a kormány

Kishantos ügyében ismét lebukott a fideszes hazugsággyár. Mikor jön a bocsánatkérés és a kártalanítás? – interpellált a jobbikos Magyar Zoltán. Kishantos ügyében a bíróság megállapította, hogy az államtitkár hazudott és megsértette a kishantosi gazdaság jó hírnevét. A kormány a földeket haverok számára akarta megszerezni – mondta Magyar Zoltán, kijelentve, hogy az új nyertesek nem feleltek meg a propagált birtokpolitikának és bosszú volt Ángyán volt államtitkárral szemben is. Az okozott kárt mikor hozzák helyre? Bocsánatot kérnek-e? Milyen személyi következményei lesznek a bírósági döntésnek? Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter megköszönte a kiváló iratismertetést. Hangsúlyozta, hogy hét pontban a kormánynak adott igazat a bíróság. "A képviselő az LMP területére merészkedve akar olcsó politikai babérokra szert tenni" – jelentette ki Fazekas. Az ítéletek szerint is a családi gazdaságok mellett áll a kormány. Mikor ismerik el, hogy a kishantosi kft. jogtalanul akadályozta, hogy az új bérlők a területet birtokba vegyék? Az állami földterületeket csak bérelte, nem tulajdonolta – közölte a miniszter. Ezért – tette hozzá – minden birtokzavarástól eltiltották a kft.-t, ráadásul a cég a haszonbérletet sem fizette meg, csak később teljesítette. Magyar Zoltán szerint a kishantosi kft.-vel történtekhez a kétharmados törvények meghozása járult hozzá. A képviselő szerint a tárca vezetője ismét hazudott. A választ a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés többsége helyt adott annak.

Kevesebb vagy kétmilliárd forinttal több?

"Civil pénzek az ablakban? – kérdezte az emberi erőforrások miniszterét Teleki László MSZP-s politikus. Azoknak a tevékenysége nincs elismerve – mondta. A költségvetésben 4,8 milliárd forintot biztosítanak a számukra, 500 millióval kevesebbet, mint tavaly. Állami források nélkül a civil energia nem tud hasznosulni – figyelmeztetett rá Teleki. A tárca államtitkára, Rétvári Bence az adatokra vonatkozóan azt közölte, hogy idén kétmilliárd forinttal több áll a civilek rendelkezésére. Az átláthatatlan működésű, külföldi forrásokat felhasználó, nyomásgyakorló álszervezetek nem téveszthetőek össze a valódi civilekkel – hozta fel Rétvári. Az ellenzéki képviselő szerint a civileket meg kellett volna nyugtatni. A keretösszeg 2008-ban 8,5 milliárd forint volt – tette még hozzá, felhozva, hogy az átláthatóság nincs jelen a pénzek elosztásánál. A választ nem fogadta el, de az országgyűlés a Rétvári által mondottakat elfogadta.

Újabb fideszes felszólalás a kormány mellett

A fideszes Bánki Erik szintén pártja segítségére sietett a "Mennyivel csökkennek az emberek mindennapi terhei a jövő évi adótörvények alapján?" címmel feltett interpellációjával. Az adózás módosításával kapcsolatban a szja 16 százalékra csökkentése, vagy a sertéshús áfájának mérséklése mind a gazdaság fellendítése érdekét szolgálják. A felsorolt pozitív intézkedésekre az NGM államtitkára, Tállai András mi mást felelhetett volna, mint egyetértett Bánkival. Az adópolitikai filozófia évről évre haladt az államtitkár szerint. Az egykulcsos szja igazságos, mert nem ösztönöz adókerülésre. Hat év alatt 2700 milliárd forint maradt a családok zsebében. Bánki: ez zene volt füleimnek. A válasz elfogadva.

Gyere haza, vár a közmunka!

Szél Bernadett, LMP-s országgyűlési képviselő más témára váltva arról érdeklődött, hogy "Mit üzen a kivándorló magyaroknak a kormány? " Körülbelül 350 ezer magyar állampolgár él külföldön, leginkább Nyugat-Európában. És nem kalandvágy miatt, mint a kormány mondja, hanem megélhetési gondok miatt. Szél Bernadett szerint a kormány nem vette komolyan a problémát. A kormány Gyere haza, fiatal! elnevezésű programja egyáltalán nem olyan népszerű, mint azt hirdetik. Jobb lenne annak nevezni, hogy Gyere haza, vár a közmunka! – mondta a képviselő. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az összes Közép-európai ország ezzel a problémával küszködik. A foglalkoztatás nyolcvan százalékát a versenyszféra adja, amelynél a béreket a kormány nem nagyon tudja befolyásolni. A 25 év alatti fiatalok körében a munkanélküliség csökkent – hozta fel Czomba, aki közölte, korábban más kormány nem törődött azzal, hogy a fiatalok hazacsábítására programot hozzon létre. Az LMP-s politikus szerint elfogadhatatlan a válasz, mert arra volt kíváncsi, mit akar tenni a kormány. Az országgyűlés többsége elfogadhatónak tartotta az államtitkári választ.

KDNP: pártalálási nehézségek

A KDNPS- s Szászfalvi László a negatív demográfiai trendek megfordításának fontosságáról beszélt. Pártalálási nehézségek, instabil párkapcsolatok – sorolta a gondokat, amelyek hozzájárulnak a negatív tendenciához. Az Emmi államtitkára örömmel számolt be arról, hogy javultak a mutatók, például a házasságkötések száma is nőtt, és a népességfogyás is csökkent; továbbá a pénzbeli juttatások mellett a szemléletváltoztatásáért mindent megtett a kormány. Szászfalvi természetesen elfogadta az örömteli hírekről szóló tájékoztatást.

A Jobbik tovább szigorítaná a Btk.-t

A következő interpellációban Apáti István , a Jobbik képviselője arról kérdezett, hogy "Mi a méltó büntetése egy aljas gyilkosnak?" Ehhez elmondta, hogy idén ötven nap alatt harminc embert gyilkoltak meg az országban. Mit tudnak üzenni a Btk. szankciórendszerén keresztül üzenni a megölt emberek, így a kaposvári trafikban meggyilkolt eladó családtagjainak? – érdeklődött az ellenzéki politikus, aki szerint a húsz évnél fiatalabbakra is súlyos büntetést kellene mérni. Az igazságügyi tárca részéről azt hangsúlyozták, hogy nem azért vagyunk hogy törvénykezzünk, hanem, hogy törvényt hozzunk. A tényleges életfogytiglan bevezetése előtt kétszáz volt az emberölések száma, most 130-140 körül van. Az elkövetők életkor alapján történő megkülönböztetése mindig is megvolt – jegyezte meg az államtitkár és jelenleg a szigorítások révén a fiatal felnőtt elkövetőkre nézve megemelkedett a minősített súlyos bűntettek esetén a határozott ideig tartó szabadságvesztés, mégpedig 20-ról 25 évre. A jobbikos képviselő nem fogadta el az érvelést, hozzátéve, hogy nem a Csemegi-kódexre kellene hivatkozni a XXI. században. Az országgyűlés a válasz elfogadása mellett döntött.