Az EU-nak szembe kell néznie a több országban is terjedő populizmussal, ezzel kapcsolatban pedig Magyarország egy kirívó eset – írja a BBC a Szélsőségek fenyegetik Magyarország európai pozícióját? című cikkben. A lap azt írja, az Európai Uniónak gondjai vannak Magyarországgal, és bár Jean-Claude Juncker EB-elnök legutóbbi megjegyzése, amikor Orbán Viktort diktátornak szólította viccelődésnek lett beállítva, valójában széleskörű európai aggodalmakra világított rá.

"Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor egy érdekes politikai esettanulmány" – írja a BBC, amely felidézi, hogy a fiatal antikommunista Orbán még a politikai szabadságjogok oldalán állók üdvöskéjeként kezdte, majd a gazdasági válság által erősen sújtott Magyarországon került hatalomra, ahol egy figyelemreméltó gazdasági fordulatot vezényelt le, mostanra pedig az ország újra a növekedés felé fordult.

Fülöp Máté

Míg a támogatói abban bíznak, hogy Orbán ki tudja vezetni az országot a válságból, a külföldi befektetőket távol tartja Orbán retorikája és összetűzései a nagy cégekkel, a társadalom pedig nem érzi, hogy különösebben javult volna az élete. A cikk hozzáteszi, hogy a 7 százalék körüli munkanélküliséget valójában súlyosbítja az ellentmondásos közmunkaprogram, amely nem segíti a dolgozóknak a munkaerőpiacon tartását, a fiatalok pedig továbbra is nagy tömegekben hagyják el az országot a jobb élet reményében.

A cikk megjegyzi, hogy a tavaly októberi önkormányzati választások óta a Fidesz népszerűsége csökkent, a radikális nacionalista Jobbiké pedig nőtt, ezért a kormánypárt több intézkedésével is a szélsőjobboldali szavazatokat próbálja visszanyerni: egyre inkább bevándorlásellenes retorikát folytat a nemzeti konzultációval is, Magyarországot a második világháború áldozatának állítja be, valamint szóba hozta a halálbüntetés bevezetését is. "Ennek nincs reális valószínűsége, de Orbán szeret olyan dolgokat mondani, amelyek garantáltan felbosszantják a liberális kritikusait" – írja a lap.

A BBC megjegyzi, sok magyar egyetért Orbán populista és euroszkeptikus megközelítésével, mert úgy gondolják, hogy Brüsszelnek nincs valódi képe arról, hogy milyen kihívásokkal kell az országnak szembenéznie, illetve hogy milyen kommunista örökséggel kell megbirkóznia, ezért az egy kaptafára készült vagy ortodox liberális megoldások szerintük nem jelentenek megoldást Magyarországon. Mindezek ellenére azonban az EU általános támogatottsága továbbra is erős – teszi hozzá a lap, amely szerint ez azért lehet így, mert Magyarország GDP-jének 6 százaléka az uniós forrásokból érkezik.

Miközben azonban Orbán uniós kritikusai szemében az európai értékek és az emberi jogok megsértőjeként tűnik fel, a háttérben az a Jobbik erősödik és liheg a kormány nyakában, amelynek nyíltan antiszemita támogatói vannak: egy jobbikos képviselő leköpött egy holokauszt-emlékművet, egy másik peidg a parlamentben arról beszélt, hogy a zsidók nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek, ráadásul a párt hozzájárult a romák helyzetének romlásához is. Mindeközben Vona Gábor szeretné egy néppárttá szervezni és a szélsőségektől megszabadítani a Jobbikot, de a kritikusai szerint ez csak egy álca.

A BBC Ausztria példáját hozza fel Magyarországgal kapcsolatban, 2000-ben ugyanis miután a szélsőséges Osztrák Szabadságpárt bekerült a kormánykoalícióba, az EU diplomáciai szankciókat vezetett be Ausztria ellen. A lap szerint ez a forgatókönyv még egy erős ütőkártya Orbán kezében, a nacionalista populizmusból és a gazdaság kulcsfontosságú területeinek állami ellenőrzéséből gyúrt politikájával pedig még ő tud maradni a Jani – legalábbis egyelőre.