Ahhoz az anyakönyvhöz, amit Magyarországon már a gyermek születése másnapján kiadnak a helyi okmányirodában, a külföldön született kicsik hosszú hónapok után sem jutnak hozzá, mesélte a hvg.hu-nak az észak-nyugat angliai Chorley-ben élő Mónika, aki a férjével mintegy öt hónapja várnak arra, hogy a tavaly októberben született lányuknak, Aliznak megrendelhessék az útlevelet, aminek a megcsináltatásához szükség van az anyakönyvre is. Enélkül nem tudnak hazajönni a rokonokhoz, hogy megmutassák nekik a gyereküket.

„Miután a lányunk megszületett, szerettük volna, ha a nagy- és dédszülők is találkoznak vele, ezért mielőbb el akartuk készíttetni az útlevelét” – mondta a hvg.hu-nak Mónika, aki 2011 óta él férjével és és hétéves kisfiukkal Angliában. „Először édesanyám segítségével próbáltuk az anyakönyvi kivonatot minél előbb beszerezni. Meghatalmazást adtunk neki, de a pécsi önkormányzat okmányirodájában azt mondták, hogy a jogszabályok megváltozása miatt a külföldön született gyerek ügyében nem ők az illetékesek.”

Csak a konzulátusra jutás két és fél hónapba telt

Mónikáék ezt követően a Londoni Magyar Konzulátuson kértek időpontot, amit meg is kaptak, de csak két és fél hónappal későbbre. Amikor eljött a nap, négy és fél órás utazás után be tudták adni a kérelmet, és a szükséges papírokat, valamint befizették az útlevél kiállításának költségét, negyven fontot. „Tájékoztattak minket arról, hogy a kérelem átfutási ideje három és hat hónap között van, de azon se lepődjünk meg, ha hosszabb időt kell várni Aliz úti okmányára, mert az átfutási idő ilyen sok.”

8000 kisgyerek családja vár arra, hogy hazajöhessenek

AFP / PHOTOALTO

Az édesanya reménykedett, hogy talán nem kell ennyit várniuk, és amikor kisfia nyári szünete elkezdődik az iskolában, akkor haza tudnak jönni a rokonokhoz, de hónapokon át valóban semmi nem történt. „Két héttel ezelőtt érdeklődtem a konzulátuson, ahol megadták Budapest Főváros Kormányhivatalának az elérhetőségét, mondván, ott történik az anyakönyvezés, ami után elkészülhet az útlevél. A telefonszámmal azonban nem sokat értem, mert folyamatosan foglalt. Egy hozzám hasonló helyzetben lévő anyuka több mint száz próbálkozás után ért el egy ügyintézőt, de nem tudtak meg semmi biztatót."

Mónika szerint sok család kényszerül arra, hogy gyerekük úti okmánya nélkül utazzanak Európán át, bár tudják, ez törvénysértő. Az Egyesült Királyság azonban nem tagja a schengeni térségnek, okmányok nélkül Mónikáék nem hagyhatják el az országot, illetve ha igényelnek is egyszeri hazautazási engedélyt, akkor nem tudnak visszatérni az angliai otthonukba a gyermekkel.

Uniós állampolgárt korlátoznak a szabad mozgásában?

Persze megoldás lenne, ha a család menne hozzájuk, de a dédszülők nagyon idősek, Mónika apósa pedig szívbeteg, ezért nem vállalják az utazást. Az asszony hangsúlyozta, hogy Aliz 8,5 hónapos, házasságban született, európai uniós állampolgárként látta meg a napvilágot, mégsem utazhat, mert a magyar hatóságok irreálisan hosszú ideig készítik az okmányait, elsősorban az anyakönyvét.

Emiatt már írt az európai ombudsmannak, Emily O'Reilly-nek is, de mivel a kérdés nemzeti hatáskörbe tartozik, ő nem tudott vele foglalkozni. „Tőle legalább kaptam választ, mert Magyarországon se Székely László alapvető jogok biztosa, sem Áder János köztársasági elnök hivatala nem reagált a levelemre.” Volt olyan szülő, aki a Budapest Főváros Kormányhivatal (BFKH) vezetőjétől kért segítséget, mindhiába. Az elégedetlenkedők Felháborító! Miért kell fél évet várnunk az újszülöttjeink okmányaira néven Facebook-csoportot is létrehoztak, amelynek már 770 tagja van.

Egy városnyi csecsemő ügye torlódott fel

„Hivatalunknál jelenleg mintegy 8000 külföldön született magyar állampolgár hazai anyakönyvezési ügye van folyamatban” – közölte a hvg.hu-val a Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH). Az ügyek jelentős része a hatáskör áthelyezésével a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól (BÁH) került át a kormányhivatalhoz 2015. április elseje után. (Arra, hogy egy hatáskör áthelyezés milyen problémákat keletkeztet, tipikus példa volt, amikor az aktív korúak segélyezését az önkormányzattól áttették a járási hivatalokhoz – az átszervezés súlyos anomáliáiról a hvg.hu számolt be először.)

A kormányhivatal közölte azt is, hogy a hátralék ledolgozására készült egy terv, ami alapján túlórákat rendelnek el, újabb ügyintézőket vesznek fel, és a lehetőségek szerint más szervezeti egységek dolgozóit is bevonják a munkába. Ezenkívül a Miniszterelnökség is most egy olyan javaslaton dolgozik, hogy a külföldi konzulátusok is intézhessék ezeket az ügyeket, és az önkormányzati anyakönyvvezetők is bekapcsolódhassanak a munkába. Mindemellett az ügymenet egyszerűsítésére jogszabály-módosítási előkészületek zajlanak.

A BFKH azt ajánlja a szülőknek, hogy inkább meghatalmazott útján, Magyarországon járjanak el, mivel a konzuli futárpostával való iratküldés meghosszabbítja az ügyintézés idejét. A kormányhivatal erre hivatkozik legalábbis, ami miatt hónapokig húzódik az eljárás. „Amennyiben a meghatalmazottnak rendelkezésére áll minden szükséges irat, a magyarországi címére kérje az anyakönyvi kivonat postázását, úgy hamarabb kerül a szülők birtokába az okmány.” (A nagymama Mónikáéktól kapott meghatalmazását a hivatal nem fogadta el, így esetükben ez a megoldás nem jött szóba.) A kormányhivatal egyébként azt is ajánlja, hogy akik külföldön kötöttek házasságot, legkésőbb gyermekük hazai anyakönyveztetésével egy időben kezdjék meg annak az okiratnak a honosítási eljárását is.

Bár a kormányhivatal szerint a postázás miatt kell sokat várni az anyakönyvre és az útlevélre, a Külügyminisztérium szerint nem ez viszi el az időt, hanem az illetékes belföldi hatóságoknál bekövetkezett hatásköri változások – írták a hvg.hu-nak. A külképviseletek a kérelmeket csak átveszik, és heti rendszerességgel diplomáciai futárposta útján juttatják el a döntésre illetékes belföldi magyar hatóságoknak. A KKM is jelezte, hogy a Miniszterelnökség vezetésével dolgoznak azon, hogy miként lehetne ezeket az eljárásokat gyorsítani.