Jogsértő, hogy a temetkezési törvény a polgári törvénykönyvnél szűkebben határozza meg azok körét, akik számára biztosítani kell az elhunyt hamvait tartalmazó urna látogatását. Székely László ombudsman ezért a törvény mielőbbi kiegészítésének kezdeményezésére kérte Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy a temetésre kötelezett személy nyilatkozata alapján ne csak a közeli, hanem általában a hozzátartozók is leróhassák a kegyeletüket az urnánál.
hvg.hu
Az elhunyt hamvasztása esetén a temetésre kötelezettet nem köti határidő, hogy a hamvak eltemettetéséről, elhelyezéséről vagy szétszórásáról gondoskodjon. Az ezt kifogásoló, az alapvető jogok biztosához forduló panaszos szerint a hozzátartozók kegyeleti jogát sérti, hogy a temetésre kötelezettek akár az otthonukban is elhelyezhetik az urnát, és a hatályos szabályok szerint nincs jogi lehetőség arra, hogy a hamvak tényleges eltemettetését vagy szétszórattatását kikényszerítsék.
Az ombudsmani jelentés kiindulásképpen utal arra, hogy alkotmányosnak tekinthető a polgári törvénykönyvnek az a megoldása, amely az elhunythoz jogi értelemben közelebb álló szűkebb személyi kör – a hozzátartozó és a végrendeleti juttatásban részesített személy – számára biztosít jogvédelmet a kegyeleti jog megsértésével szemben.
A temetkezési törvény alapján a hagyományosnak tartott, koporsós temetés – elsősorban közegészségügyi okokból – kikényszeríthető lehet. Hamvasztás esetén azonban a temetésre kötelezettet nem köti határidő és ez önmagában a kegyeleti jog szempontjából nem tekintető visszásnak – tisztázta Székely László biztos. A jelentésben szerepel, hogy az elhunyt hamvai eltemetésének visszaélésszerű, tartós jellegű elmaradásakor, annak megtartását elvben a kegyeleti jog Ptk.-ban megjelölt jogosultjai végső soron, bírósági úton kikényszeríthetik.
A jelentés kitér azonban arra, hogy az urna hazavitele valóban kérdésessé teheti, hogy a többi hozzátartozó a rendszeres látogatással leróhatja-e kegyeletét, ápolhatja-e az elhunyt emlékét. A biztos itt arra hívta fel a figyelmet, hogy az eltemetésre kötelezett magánszférájának védelme a kegyeleti jog indokolt korlátja lehet. Ezért törvényben kell meghatározni, hogy – temetés, szétszórás hiányában – ki látogathatja jogszerűen az urnát.
Az ombudsman komoly előrelépésként értékelte, hogy temetkezési törvény immár előírja: az eltemetésre kötelezettnek a hamvak kiadásakor nyilatkozatban kell vállalnia azt, hogy a közeli hozzátartozók szabadon gyakorolhassák kegyeleti jogukat. A vizsgálat ugyanakkor feltárta azt az ellentmondást, hogy miközben a temetkezési törvényben szereplő nyilatkozat a közeli hozzátartozók számára biztosítja az urna látogatását, a polgári törvénykönyv ennél tágabb jogosulti kört határoz meg a kegyeleti jog védelmekor. A biztos arra a következtetésre jutott, hogy e lehetőség megadása vagy megtagadása például az élettárs vagy a bejegyzett élettárs esetén annak a belátásán múlik, aki a hamvakat tartalmazó urnával rendelkezik.
A szabályozási ellentmondás és hiányosság miatt fennálló visszás helyzet rendezése érdekében a biztos felkérte a belügyminisztert, hogy kezdeményezzen törvénymódosítást. Ezzel érhető el ugyanis az ombudsman szerint, hogy a temetkezési törvény a polgári törvénykönyv rendelkezéséhez igazodva kiterjessze a kegyeleti jog gyakorlásának biztosítását a hozzátartozói körre és azokra, akiket végrendeleti juttatásban részesítettek.
Ha kiskorúak szexuális bántalmazásáról van szó, a magyar rendőrség nem ismeri az „alacsony szintű” elkövetés fogalmát, és a bíróság is szigorú lehet. Szakértőket kérdeztünk az internetes kísértések kockázatairól.
Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Szombat óta újra fellángoltak a tiltakozások, vasárnap éjjel és hétő hajnalban a tüntetők több helyen barikádokat emeltek.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
Ha a kérelem átmegy, akkor csak Mészáros vagyonkezelője nyomtathatja majd például pólóra a kifejezést.
