Hende Csaba honvédelmi miniszter már tanulmányozza a testület anyagát - tette közzé a HM.

A magyar légierő egyik Gripen vadászgépe május 19-én Csehországban túlfutott a leszállópályáján és összetört, egy másik Gripen pedig június 10-én Kecskeméten az orrfutó hibája miatt a hasán szállt le. A pilóták mindkét esetben katapultáltak.

Június végén a Magyar Honvédség egy JAK-52-es típusú gyakorlógépe szenvedett balesetet a szolnoki helikopterbázison. A kétüléses gép gyakorlatot hajtott végre, amikor az első kabinban ülő pilóta lángokat észlelt a motortérben. A bázis területén kényszerleszállást hajtottak végre. Az egyik pilóta súlyos égési sérüléseket szenvedett.

MTI / Ujvári Sándor

Korábban a honvédelmi miniszter és Benkő Tibor, a Honvéd Vezérkar főnöke is részletesen tájékoztatta az Országgyűlés illetékes bizottságait az esetekről. Mivel a Gripen vadászgépekkel történteket külföldi szakértők is vizsgálják, a repülőbalesetek okairól, körülményeiről őszre várhatók végleges eredmények.

A Hivatalos Értesítő június 30-ai számában jelent meg a honvédelmi miniszter utasítása a 2015 májusában-júniusában bekövetkezett repülőbalesetekkel összefüggő okok és körülmények vizsgálatára. A testület vezetőjének Kun Szabó Istvánt, a HM társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát nevezte ki. A bizottság tagja volt Kádár Pál, a HM Tervezési és Koordinációs Főosztály vezetője és Fodor Péter, a HM Kontrolling Főosztály vezetője.

A bizottság vizsgálata minden a Magyar Honvédségben rendszeresített repülőeszközre kiterjedt. Különös tekintettel a repülés feltételeinek - kiemelten az eszközök, az üzemeltetés, a kiképzés, a humán tényezők, valamint az irányítás és vezetés - biztosítottságára, a légierő-feladatrendszer szabályozottságára és az azzal kapcsolatos felelősségekre, illetve a szakmai beosztásokat betöltők alkalmasságára, kiemelt figyelemmel a vezetői beosztást betöltőkre.

A testületnek 2010 januárjáig visszamenőleg vizsgálnia kellett a repülőszemélyzet kiképzési terveit, a kiképzésre irányadó előírásokat, azok esetleges hiányosságait, továbbá a repülőszemélyzet aktuális kiképzettségét.

A vizsgálóbizottságnak át kellett tekintenie a repülőeszközök üzemeltetése során felmerült műszaki rendellenességek, meghibásodások dokumentálásának rendjét, valamint az ezekből levonható tapasztalatok feldolgozását, továbbá vizsgálniuk kellett, hogy a műszaki személyzet a repülőeszközökön az előírt karbantartási és ellenőrzési feladatokat előírásszerűen és dokumentált módon hajtotta-e végre.