„Soha nem lesz ennek vége!” – legyint Szalma Vince mezőőr. „Most az erdőben rejtőznek, ott kapjuk el őket.” Míg korábban az út szélén ülve, békésen bevárták a kiérkező rendőröket a zöldhatáron átvergődő menekültek, most szinte üres a keskeny betonút a közvetlenül a szerb-magyar határ melletti Ásotthalom külterületén. Helyette megy a kergetőzés és a kiszorítósdi: az elfogásukban a mezőőr szerint nagy segítséget nyújtanak a helyi fiatalokból verbuválódott, lelkes önkéntesek.

Ezt megerősítendő, a faluközpontban egy idősebb polgárőr és két terepszínű ruhás, bakancsos fiatal (egyikük egy törékeny lány) éppen a megérkező rendőröknek ad át három menekültet. Az önkéntesek magukat „Migránsmegállító Határvédők”-nek nevezik, igyekeznek megkülönböztetni magukat a korábban feltűnt Hunyadi Önkéntes Határvadász Egységtől, amellyel szemben a rendőrség nyomozni kezdett „állami rendvédelmi tevékenység tiltott szervezése” miatt.

Mint ahogy arról a hvg.hu beszámolt, a Facebookon toborzó hunyadisokat az Új Magyar Gárda korábbi megyei kapitánya szervezte. Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere szerint egyszerűen balfékek voltak, hogy lebuktak, a Migránsmegállítók nyilván ügyesebbek – legalábbis őket a Hatvannégy Vármegye Mozgalom alapítója külön megdicsérte a honlapján.

Kínos konkurencia

A kormánynak nyilvánvalóan kínos, hogy az állami erőszakszervezetek feladatait már megint civilek akarják átvenni (a Magyar Gárdával szembeni fellépésnek is ez volt az egyik jogi magyarázata). Nem véletlen, hogy a Belügyminisztérium gyorsan bejelentette, fegyveres „munkára” keres jelentkezőket, és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is közölte, több ezer rendőrt vezényelnek le a szerb-magyar határra, és határvadász századokat hoznak létre. Ilyenek már léteztek azelőtt, hogy Magyarország Schengen külső határa lett volna, de 2008. január elseje után megszűntek, pedig több javaslat is felmerült, amely a déli határon valamilyen formában megtartotta volna ezeket, tudta meg a hvg.hu egy akkori bevetési parancsnoktól. „Ezeket az egységeket a délszláv háború miatt, Barcs 1991. októberi bombázása után hozták létre. Azért nem a katonaságban gondolkodtak akkor, mert a Varsói Szerződésből való kilépés miatt a honvédség a mélyponton volt a különféle átszervezések miatt”, mondta informátorunk.

Fazekas István

Az akkor még jugoszláv-magyar határ védelmének megerősítésére hat akciószázadot hoztak létre, később ezeket nevezték át határvadászoknak. Ezek az egységek függetlenek voltak a határőr-igazgatóságoktól, bármikor mozgósítani lehetett őket. Kezdetben sorállományúak kerültek a századokba, idővel pedig ezek az emberek hivatásosak lettek. Egy század nagyjából nyolcvan főből állt, de száz ember is tartozhatott egy kötelékbe. „A déli határszakasz vadászai, akiket én is vezettem, komolyabb felszereléssel rendelkeztek, így többek között volt páncélozott szállító járművünk és páncéltörőnk is.”

Négynapos kiképzés elég?

Volt olyan időszak, amikor tizennyolc határvadász század volt, az integráció előtt pedig tizennégy működött az országban. A határvadászok kiképzése fél évig tartott, így forrásunk számára érhetetlen, hogy a határrendészeti feladatokat nem végző rendőröket miként akarják négy nap alatt felkészíteni erre a speciális munkára. A volt parancsnok szerint azzal is számolni kellene, hogy a rendőrök hozzáállása általában az, hogy „bűnözőkkel szemben lépnek fel”, míg a migránsok nem azok.

Megjegyezte, nemcsak a határrendészeti feladatokat kell gyorstalpalón megtanulniuk a kisrendőröknek, hanem kommunikációs tréning sem ártana nekik, hiszen eltérő kultúrájú emberekről van szó. „Hatalmas ordibálás lett abból például, amikor a menekült leterített imaszőnyegére rálépett az egyik beosztottam. Az eltérő kultúra mellett gyakran lelkileg is sérült emberekről van szó, akikkel meg kell tanulni bánni.” Forrásunk szerint a rendőri kötelékben tapasztalt munkamódszer is más: „Az integráció után két évig voltam a testület tagja, és megéltem azt a hozzáállást, hogy „akkor lépünk, ha lesz valami”. Ugyanakkor nekünk, határvadászoknak előre kellett elemezni és értékelni a dolgokat, nem az események után mentünk.”

Lesöpört javaslatok

Az integrációra visszatérve, a férfi elmondta, először egy olyan javaslat fogalmazódott meg, hogy a Schengen külső védelmi határát jelentő szerb és ukrán határszakaszokon maradjon meg a határőrség és az illetékes megyei főkapitányságon belül önálló egység legyen. Ezt azonnal lesöpörték az asztalról. Utána azt szerették volna, ha ezek a századok az Országos Rendőr-főkapitányság vagy a Készenléti Rendőrség állományába kerülnek. Ez sem valósult meg: csak a bevetési szolgálatokat hagyták meg, és rendelték a megyei rendőr-főkapitányságokhoz, majd két évvel később azokat is megszüntették.

Fazekas István

A határőrség felszereléseit ezt követően szétosztották. „Mivel ezeket Schengen-pénzből vettük, öt éven belül nem lehetett volna azokat másra felhasználni, így aztán volt, hogy nagyot nézett egy ellenőr, amikor megpillantotta a határőrség járművét rendőrségi bűnügyi helyszínelőnek átmatricázva”, tette hozzá forrásunk, aki úgy tudja, emiatt és más hasonló esetek miatt is fizetett vissza az állam pénzt. Ám ha a felszerelés meg is lenne, mára amortizálódott és az új határvadászok számára újakat kellene beszerezni.” A fizetés és a felszerelés mellett – beleértve a megfelelő járműveket is – a határvadászok elszállásolást is meg kell majd oldani, illetve gondolni kell az étkeztetésükre. Hogy mindez mekkora összegbe kerülhet, arra a cikkünk megjelenéséig nem tudtunk beszerezni semmilyen megközelítő becslést.

Egyesek szerint a migrációs helyzetre megoldást jelenthetne a tartalékosok határra küldése.  A volt parancsnok szerint ötven év feletti katonák „csatába küldése” nem lenne jó, mert már nincsenek olyan jó formában, rendészeti területen pedig még nincsenek tartalékosok, ha lennének is, az pár száz főt jelentene. A kormány intézkedése a határvadászokkal kapcsolatban szerinte csak arra szolgál, hogy hamis biztonságérzetet adjon az embereknek. Hívhatnák akár mókusőrsnek is őket, a határvadász elnevezés szerint egyelőre nem több egy címkénél. A vállalt funkciója miatt neve elhallgatását kérő szakértőnk szerint a következőkben előfordulhat, hogy a kerítés miatt a menekültek esetleg módosítanak útvonalukon és Románián keresztül jönnek – ebben az esetben a magyar menekültügyi intézményrendszerre jóval kevesebb feladat zúdulna, mint jelenleg.