Alig két éve indult, de állami normatíva híján idén nyáron kénytelen volt bezárni a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház családi napközije. Ide járathatták gyerekeiket a kórház dolgozói, ami nagy segítség volt számukra, mert a kórház folyamatos munkarendje nehezen volt összeegyeztethető az állami óvodák, bölcsődék nyitvatartásával. Az Államkincstár tavaly szeptemberben információink szerint azzal utasította el a Szent Pantaleon támogatási igényét, hogy a kórház állami fenntartónak minősül, és így a 2013-as költségvetési törvény szerint “családi napközi ellátás és gyermekfelügyelet jogcímén” nem jogosultak az egy gyerek után járó évi 268 ezres állami támogatásra.

Munkahelyi bölcsődében

Fazekas István

A városi kórházhoz hasonló helyzetben van a Dunaújvárosi Főiskola, ott tavaly nyitottak két családi napközit (7-7 gyerek számára), ahová az iskola dolgozói és hallgatói járathatják a gyerekeiket, de állami támogatást a főiskola sem kap. Az indoklás ugyanaz volt, mint a városi kórház esetében, az iskola állami fenntartónak számít, és emiatt nem jogosult állami normatívára. A főiskola jelenleg saját zsebből finanszírozza a napközik működését (pl. bérek, rezsi, új játékok), mert a TÁMOP-os pályázaton nyert 36 milliós támogatás október végén kifutott. Ebből a pénzből alakították ki a kollégiumi épület földszintjén a két napközi helyiségét, és két évig ebből fizették a négy főállású gondozó bérét és a működési költségeket. A szülőktől viszont nem szednek térítési díjat (csak az étkeztetésért kell fizetniük), ezért itt is kérdés, hogy állami normatíva és több tízezres térítési díj nélkül hosszú távon hogyan lesz fenntartható a napközik működése.

Majd a munkáltatók megoldják

A dunaújvárosi kórház és a helyi főiskola esete azért is tanulságos, mert két hete nyilvános az Emmi törvénytervezete, amely szerint a kormány 2017-től épp a munkahelyi bölcsőde intézményének bevezetését tervezi. A minisztérium tehát pont olyan intézmények létrehozását támogatná, mint amilyen a Szent Pantaleon Kórházban sikerrel működött, de végül állami támogatás hiányában bezárt. A kórház esete jól példázza, hogy hiába előremutató az Emmi tervezete, ha nincs megfelelő és hosszú távon is fenntartható finanszírozási rendszer hozzárendelve. Ha pedig ezt nem sikerült megoldani állami-önkormányzati vonalon, akkor miért viselné a tetemes költséget és a fenntartással járó vesződséget egy forprofit vállalkozás?

A törvénytervezet a finanszírozással kapcsolatban csak annyit ír, hogy a minisztérium által megálmodott munkahelyi bölcsődéket a munkáltatóknak kell majd üzemeltetniük, ezzel gyakorlatilag a munkáltatókra (ami lehet kórház, iskola vagy akár multi is) testálná a fenntartással járó költségek jó részét. Egy korábbi cikkünkben Nagy Ágnes, családi napközi tanácsadó azt mondta, hogy az Emmi koncepciója elhibázott, mert “életszerűtlen, hogy egy multi az ÁNTSZ-szel vagy a gyámüggyel küszködjön”. Azt, hogy mekkora problémáról van szó, jelzi, hogy a KSH adatai szerint tavaly 2000 kisgyereknek nem jutott férőhely, de több ezren még az elutasításig sem jutnak el, mert a lakóhelyükön nincs semmilyen napközbeni ellátás. Ez főleg a vidéki kistelepülésekre jellemző, a fővárosban viszont a több hónapos várólisták okoznak gondot a szülőknek.

Nem kértek a támogatásból

A napközbeni kisgyermek-ellátási szolgáltatás létrehozására 2013-ban kiírt TÁMOP-pályázat is azt mutatta, a munkáltatók nem igazán kapkodnak a lehetőségért, hogy munkahelyi bölcsődét indítsanak. A központi régióban 250 millió, vidéken pedig 2,5 milliárd forint állt rendelkezésre a pályázók (cégek, kórházak, alapítványok, oktatási intézmények) részére, de mindössze 13 pályázat érkezett be, amiből végül 8 nyert el támogatást, annak ellenére, hogy előzetesen 8-15, illetve 42-75 pályázatra számítottak. A nyertesek összesen 260 millió forintnyi támogatást hívtak le, vagyis a pályázati pénzek túlnyomó része bennragadt.

Fazekas István

Ugyanebből a TÁMOP-os pályázati pénzből indította be munkahelyi bölcsődéjét a BDO Magyarország Könyvelő és Bérszámfejtő Kft., amely egyike azon kevés magyarországi cégnek, ahol valamilyen formában áldoznak a kisgyermekek napközbeni ellátására. A cég a pályázaton nyert 31 millió forintból fizette a korábbi tárgyalók átalakítását (pl. pelenkázót, játszósarkot hoztak létre), a játékok, bútorok beszerzését, és hasonlóan a Dunaújvárosi Főiskolához, két évig a helyiség bérleti díját, a két szakképzett gondozó (plusz az egy félállású) bérét, és a szolgáltatás havi költségeit is a pályázati pénzből finanszírozták. Az így kialakított 100 négyzetméteres bölcsődében hét bölcsődés korú gyerek felügyeletét tudják ellátni.

Még egy BDO méretű cégnek is nagy kihívás a napközi üzemeltetése, ami egyáltalán nem olcsó, sőt, ahogy Jamniczky Andrea, a BDO hr-igazgatója fogalmazott, “korántsem vagyunk a pénzünknél”. Egy gyerek havi ellátása kb. 120 ezer forintra jön ki (ebben benne van a bérleti díj, a gondozók bére és apróbb havi kiadások), és ehhez jön még az étkezés 10-12 ezres költsége. A szülők ebből 35 ezret fizetnek, plusz az uzsonna és az ebéd, a fennmaradó összeget viszont teljes egészében a BDO állja. A cég állami normatívára is pályázott, és ha minden jól megy, akkor januártól a 100 százalékos (ez évi 268 ezer forint gyerekenként) állami támogatással is számolhatnak. Erre minden esélyük meg is van, hiszen a költségvetési törvény szerint “nem szociális állami fenntartóként” jogosultak az állami támogatásra.

A magas költségek ellenére igazi sikertörténetként könyvelték a BDO-nál a bölcsőde beindítását. A pályázati lehetőségre Jamniczky Andrea akadt rá, aki maga is érintett volt a gyermekelhelyezési macerában, mert akkoriban volt várandós második gyerekével. Mint elmondta, a BDO dolgozóinak 75 százaléka nő, többségük 25-30 év körüli, tehát reális volt, hogy egyszer beüt majd a baby boom, Jó pénzügyi, adózási szakembert pedig manapság nem egyszerű találni – magyarázta.

A napközi hétfőtől péntekig működik, és a nyári szünetben is nyitva van, ami hatalmas segítség a szülőknek, hiszen a szünetekben a bölcsődék általában zárva vannak. Másik nagy előnye, hogy az anyukák rengeteg időt és energiát spórolnak, mert nem kell ide-oda cipelniük a gyereküket. Ez a munkájukon is meglátszik, mert a tapasztalat szerint hatékonyabbak, “arról nem is beszélve, hogy lojálisabbak a céghez, és nem félnek attól, hogy elmenjenek szülni, mert gyermekük fél-egy éves kora körül már vissza tudnak jönni dolgozni”. Volt olyan édesanya, aki a bölcsőde miatt hamarabb jött vissza a gyesről, mint tervezte, de arra is volt példa, hogy egy munkavállalójukat ezzel a pluszszolgáltatással tudták a BDO-hoz csábítani, tette hozzá a hr-igazgató.

Jó külföldi példákért egyébként nem kell messzire menni: Ausztriában és Németországban rengeteg helyen működik munkahelyi bölcsőde. Bécsben például a Raiffeisen biztosít munkahelyi gyermekfelügyeletet a kisgyermekes dolgozóknak. A Frankfurthoz közeli Schwalbach am Taunus ipari parkjában külön komplexum fogadja a dolgozók gyerekeit. Franciaországban sem ismeretlen ez az ellátási forma, ott főleg az egészségügyi intézményekben működik vállalati bölcsőde. Dániában a napközbeni ellátás 70 százalékát a helyi hatóságok biztosítják, ennek ellenére kifejezetten támogatják a vállalati létesítményeket, ha azt a helyi igények megkövetelik. (a témáról bővebben Dr. Nagy Ágnes családinapközi tanácsadó doktori disszertációjában olvashat)

Fazekas István