szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Miniszterelnökség szerint bűncselekménynek minősül, ha Hadházy Ákos, az LMP politikusa valóban tudott korrupciógyanús ügyekről, és mégsem tett feljelentést. Az LMP pedig ez esetben bűnpártolást követ el.

Hadházy Ákos, az LMP antikorrupciós szakszóvivője csütörtöki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy szerintük bűnszervezetben, a minisztériumok részvételével csalják el Magyarországon az uniós forrásokat. Hadházy Ákos elsősorban a Miniszterelnökséget és az Emberi Erőforrások Minisztériumát nevezte meg, mint amelyek már a pályázatokat is úgy írják ki a körülbelül 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrás nagy részének elosztására, hogy már megvannak a lebonyolító cégek.

A csütörtöki sajtótájékoztató volt az LMP-s korrupcióinfó első része, az első nyilvánosságra hozott hangfelvétel pedig az uniós pénzek kreatív lehívásáról szól. Ezen Hadházy Ákos szerint korábbi szekszárdi fideszes önkormányzati képviselők beszélgetnek egy helyi óvoda felújításával kapcsolatos uniós pályázatról. A felvételen hallható személyek többször is megbeszélik: az energetikai korszerűsítést célzó projektet a kivitelező direkt túlárazza, hogy így a városnak egyetlen forintjába se kerüljön a beruházás. Alapesetben uniós pénzekkel csak 85 százalékban lenne fedezhető ugyanis a felújítás, vagyis 15 százalékos önerőt kellene biztosítania a Tolna megyei városnak.

Az LMP-s politikus állítólag részt vett egy olyan megbeszélésen, ahol közpénzek szabálytalan felhasználásáról egyeztettek, de a Miniszterelnökség szerint "képviselői esküjével szemben nem a közérdeket tartotta szem előtt, nem jelentette egyből az ügyet a rendőrségen", hanem négy évig hallgatott.

Az LMP a Miniszterelnökség szerint "akkor jár el helyesen és felelősen, ha nem sajtótájékoztatókat tart, hanem még a mai nap feljelentést tesz a rendőrségen minden olyan ügyben, melyben szerintük a korrupció gyanúja felmerül". Ha ezt Hadházy Ákos nem teszi meg, bűncselekményt követ el, és igazolja, hogy akciója nem más, mint politikai termék – tették hozzá.

Kitértek arra is, hogy a Miniszterelnökség éppen azért szüntette meg a 2007-ben létrehozott Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, hogy garantálja az uniós források szabályos, átlátható és korrekt, az ország érdekeit szem előtt tartó felhasználását. Az új rendszerben az állami pályázóknak saját erőforrásaikra támaszkodva kell menedzselniük pályázataikat, külső segítség igénybevétele nélkül. Piaci pályázók esetében pedig 2,5 százalékon maximálták a projektmenedzsmentre elszámolható források arányát. A szabályok szerint állami és önkormányzati projektek kivitelezésében pályázatírók nem vehetnek részt – jegyezték meg.

"A Miniszterelnökség minden kiskaput bezárt a pályázatokkal trükközők előtt" – fogalmaztak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!