A 2014–20-as EU-ciklusban a Balaton-part történelmi lehetőséget kapott a fejlesztésre, kormányhatározat rögzíti ugyanis, hogy 300 milliárd forintnyi uniós forrás költhető el a térségben. A Balatonnak mint régiónak nincs adminisztratív hatásköre, a tópart települései három külön megyéhez tartoznak, ezért eddig a fejlesztések egy része a megyehatárokon megszakadt, most viszont a tó egészéről egyben lehet gondolkozni.

2017 nyaráig meg kell tervezni az ebből az összegből megvalósítandó fejlesztéseket, különben azok átszállnak más régiókra. Az idő tehát sürget, de rengeteg fejlesztés van tervben, például a Sió-zsilip felújítása, a csatorna felső szakaszának szabályozása, a tó körüli kerékpáros körút felújítása, az északi parti várak rehabilitációja, a gyógy- és borturizmus fejlesztése, de lennének új hajók és elektromos buszok is, valamint ebből a pénzből korszerűsítik a dél-balatoni vasútvonalat is.

A siófoki Sió-zsilip

MTI / H. Szabó Sándor

A projektek közül talán a legvitatottabb a második balatoni komp beindítása lenne Fonyód és Badacsony között. Azt már több mint húsz éve tervezik, hogy a Tihany és Szántód között közlekedő egyetlen balatoni kompjárat után egy másodikat is beindítsanak. Eleinte Balatonboglár és Révfülöp, majd Ordacsehi és Pálköve között szerették volna elindítani, végül most az a terv, hogy Fonyód és Badacsony közt járna, ám az elképzelés az ellenkezések és forráshiány miatt eddig meghiúsult.

A rendelkezésre álló fejlesztési keret miatt a megvalósulás most valószínűbbnek tűnik, mint valaha, ám a helyiek változatlanul ellenkeznek. A kompok beszerzéséhez 2 milliárd forint forintra lenne szükség, de a kapcsolódó munkálatokkal együtt a projekthez összesen kb. 6 milliárd forint kellene. Az új balatoni kompok a gyomrukban 350-500 utast és 48 autót szállítanának és 20-25 perc alatt érnének az 5,5 kilométerre lévő túlpartra (autóval a Badacsony–Fonyód-táv nagyjából egy órát vesz igénybe).

Miért kell a komp?

A kompnak belátható közlekedési előnyei lennének, és a várakozások szerint a turizmust is fellendítené. A Balaton északnyugati partjára tartóknak ezáltal ugyanis nem kellene a 71-es úton végigvergődniük vagy Keszthely felé kerülniük, egy részük ezentúl Fonyódon át közlekedne. Ez pedig Hidvégi József (Fidesz–KDNP), Fonyód polgármestere szerint növelné Fonyód és a környező kistérség idegenforgalmát. A badacsonytomaji független polgármester, Krisztin N. László szerint az északi partra való gyorsabb eljutás Badacsony környékét még vonzóbb célponttá tenné. Hidvégi külön kiemelte, a fonyódi és a badacsonyi a két legfejletlenebb a balatoni járások közül, ezért mindkét polgármester üdvözlendőnek tartja a fejlesztést. Móring József Attila, Somogy megye fideszes országgyűlési képviselője elmondta, mind Fonyód, mind Badacsony több népszerű fesztivált is rendez nyaranta, a komp által pedig a két part kapcsolata javulna, így több látogató töltene időt a másik oldalon is. Nem példa nélküli különben, hogy egy ekkora tavon több komp is üzemeljen, mint Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. (BH Zrt.) vezérigazgatója a hvg.hu-nak elmondta, pl. a Balatonnál kisebb Garda-tavon kettő, a Comói-tavon öt komp is közlekedik.

Megtérülne?

Fonyód és Badacsony között bonyolódik a Balaton-part legnagyobb személyhajóforgalma, az itt közlekedő két öreg katamaránt pedig úgyis le kellene cserélni. Mivel a tervezett új komp is elsősorban a gyalogosok számára készülne, Hidvégi szerint még gazdaságosabbá tenné az üzemeltetést, ha az új hajó a gyomrában pluszban autókat is tudna szállítani. A megvalósíthatósági tanulmányban foglaltak szerint a kompnak tulajdonítható nemzetgazdasági szintű társadalmi-gazdasági haszon 10,84 milliárd forintra becsülhető, amely tartalmazza az utazási idő, zaj, légszennyezés, baleset, járműüzemköltség csökkenéséből származó számszerűsített előnyöket, tehát a kompra szánt 6 milliárd forint megtérülne. Ehhez évente 120 ezer utassal és legalább 70 ezer autóval számolnak – ezt Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára mondta egy parlamenti kérdésre adott válaszában.

Balatoni Hajózási Zrt.

A Fonyód–Badacsony közti kompnak azonban a szántódinál ötször nagyobb távolságot kellene leküzdenie, és az ottaninál nagyobb teljesítményű járművek közlekednének itt, ez pedig igen költséges üzemeltetést jelentene. Kollár József BH Zrt.-vezér elmondása szerint a járatok szezonon kívül a Szántód–Tihanyihoz hasonlóan kisebb járatszámmal működnének, ekkor tehát várhatóan veszteséges lenne az üzemeltetés. Azt pedig a tanulmány is elismeri, hogy a kompra az autójegyek egy négytagú család számára többe kerülnének, mint a Balaton nyugati medencéjének körbekerülése. Igaz, ez utóbbit autópálya-matrica nélkül értik. A szántódi komp egyébként jelenleg 4 ezer forintba kerül egy négytagú családnak.

Megnövekvő forgalom, átalakított kikötők

Az új komp beindításához azonban a fonyódi és a badacsonyi kikötőt át kellene alakítani és bővíteni kéne, ahhoz, hogy az autók is felhajthassanak rá, és ezzel az oda vezető és a hozzájuk csatlakozó új utak kiépítése is szükséges volna. A járathoz igyekvők pedig megnövelnék a települések autóforgalmát. Kollár József, a BH Zrt. vezérigazgatója azt mondta, egy átlagos nyári napon Badacsonytomaj és Fonyód térségében 8-9 ezer gépjármű közlekedik, a komp pedig maximum mindössze napi 6-700 járművet szállítana majd, és csupán ezek egy része jelentene növekedést a településeken áthaladó napi autóforgalomban, hiszen egy részük ma is erre kerül.

Másképp látja a helyzetet Győri Attila, fonyódi nyugdíjas tanár, a helyi vitorlásegyesület egykori elnöke. Mint a hvg.hu-nak elmondta, Fonyód legnagyobb problémája a tavasztól őszig tartó kellemetlen autóforgalom, szerinte a városközpont egyáltalán nem bír el több autót. Mint mondta, nagyon örültek, amikor megépült az autópálya, és csökkent a települést terhelő forgalom, ha ismét megnő az átautózók száma, sokkal rosszabb lesz itt az élet, mondta. De a hvg.hu által megkérdezett helyiek nem szeretnék a kikötők átalakítását sem, ma mind Fonyód, mind Badacsony kikötője gyalogosövezet, ezek a települések egyik leglátogatottabb részei, ők attól félnek, hogy a bővítés és a bevezetett autóforgalom hatására élhetetlenné válik majd a tópart. Nem lenne jó, ha a fonyódi és badacsonyi kikötők is olyan betonmezővé válnának, mint a tihanyi és szántódi révállomások környéke, mondta egyikük.

Balatoni Hajózási Zrt.

A komp megvalósulása, úgy tűnik, a finanszírozás kérdésén fog eldőlni. Mivel a BH Zrt.-nek és a két érintett önkormányzatnak nem áll rendelkezésre a beruházáshoz szükséges mintegy 6 milliárd forint, ezért alapvetően minden azon múlik, hogy Brüsszel rábólint-e a tervre. Márpedig ehhez igen jól kell majd érvelni, hiszen az unió alapvetően nem támogat kompbeszerzést, és várhatóan a kompok beindításához szükséges mederkotrást is ellenezni fogja.

Miért nem a vasút?

Felmerül az a kérdés is, hogy a komp helyett miért nem a fenntarthatóbb Balaton körüli vasúti közlekedés megteremtésébe invesztálnak. Nyugat felé két átszállással és nagy kerülővel körbe lehet ugyan vonatozni a tavat, keleten azonban egyáltalán nincs vasúti kapcsolat az északi és déli part között. Pedig közel a tóhoz, Lepsény és Csajág között létezik egy használaton kívüli mellékvonal, melyet akár kis beavatkozással újra üzembe lehetne helyezni. Eközben már folyik a déli parti vasútvonal korszerűsítése, és valószínűleg a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal is megújul majd, azonban megkeresésünkre a MÁV sajtóosztálya azt mondta, a balatoni körvasút létrehozásáról és az északi parti vonal fejlesztéséről és villamosításáról vannak ugyan elképzelések, de azok valóra váltása egyelőre nincs napirenden.