Belügy: Mi nem a sarki boltban vesszük a poloskákat

Nem a sarki boltban szerzik be a titkosszolgálatok az információgyűjtéshez szükséges eszközöket, márpedig a Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) fotóján látható szerkezet 20 ezer forintért a kiskereskedelemben is kapható – közölte a Belügyminisztérium (BM).

  • hvg.hu hvg.hu
Belügy: Mi nem a sarki boltban vesszük a poloskákat

Nem a titkosszolgálatok hallgathatták le az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet – sugallta a BM, amely az után adott ki közleményt, hogy az EKINT egy árnyékolónak álcázott, adattovábbításra alkalmas készüléket talált az irodájában, az adatkábelre helyezve.

Az intézet a Facebookon egy fotót is posztolt a szerkezetről, ami alapján most a belügy azt közölte, hogy ilyen készülékek 20 ezerért a kiskereskedelmi forgalomban is beszerezhetőek, viszont "a jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés eszközeivel szolgáltatást végző belügyi szervezet saját eszközeit nem internetes portálon, és nem a sarki boltban vásárolja meg".

A BM azt is közölte, hogy az EKINT nem tett bejelentést, feljelentést, jelzést a rendőrségen a talált tárggyal kapcsolatban. "A Belügyminisztériumnak ezt meghaladóan a történtekhez hozzáfűznivalója nincs" – tették hozzá.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági tanácsadója is azt mondta szerdán, biztos benne, hogy nem a magyar szolgálatok hallgatták le az irodában zajló beszélgetéseket. Szerinte ugyanis ha a titkosszolgálatok hallgatták volna le az EKINT-et, akkor azt a poloskát biztos nem találták volna meg.

Az EKINT volt egyébként az a szervezet, amely a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál panaszt tett amiatt, hogy a magyar titkosszolgálatok bírói engedély nélkül, miniszteri utasításra is végezhetnek titkos megfigyelést. Az EJEB jogerős döntésében helyt adott a panasznak, tehát az ilyen lehallgatásokat elvileg meg kellene szüntetni.

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.