A strasbourgi emberi jogi bíróságon most azért marasztalták el Magyarországot, mert indokolatlanul tartottak fogva itthon egy iráni menedékkérőt. A bevándorlási hivatal azzal az indokkal rendelte el az őrizetét, hogy a férfi személyazonosságát okmányok hiányában nem tudták megállapítani, ugyanakkor tartani lehetett attól, hogy elszökik.

Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza a lapnak elmondta: először született ítélet arról, hogy a menekültekkel kapcsolatos magyarországi szabályozás összeegyeztethető-e az emberi jogok európai egyezményével. Bevett gyakorlat, hogy aki nem rendelkezik hivatalos iratokkal, azt becsukják, és szinte automatikusan hivatkoznak a szökés kockázatára is – jelezte.

A strasbourgi bíróság nem vitatta, hogy indokolt esetben a kérelmezőt őrizetbe lehet venni, ha a menekültügyi eljárás eredményes lefolytatása ezt szükségessé teszi. Az iráni férfi azonban nem mulasztotta el semmilyen törvényes kötelezettsége teljesítését – mondta az ügyvéd.

Most született meg az első olyan ítélet, amelyben kimondták, hogy a kérelmezőnek homoszexuálisként is sérültek az emberi jogai – kommentálta az ügyet a Helsinki Bizottság. Ugyanakkor most először állapították meg azt is, hogy egy menedékkérő őrizete jogellenes volt.

Az iráni férfit hazájában a saját családja jelentette fel homoszexualitása miatt, majd büntetőeljárást indítottak ellene, ezért menekült el Iránból. 2014 júniusában tartóztatták fel a magyar rendőrök, rögtön menedékjogért folyamodott, és azt is elmondta, miért menekül. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ennek ellenére elrendelte a 72 órás menekültügyi őrizetet, amit a bíróság hatvan nappal meghosszabbított. Csak azután szabadult, és kerülhetett nyitott befogadó állomásra. Utóbb egyébként menekültként ismerték el, és most is Magyarországon él.

A férfi első pillanattól vitatta, hogy bármiféle jogalapja és értelme lett volna a fogva tartásnak. Ezért a Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult. A nemzetközi fórum pedig neki adott igazat, és megállapította az egyezménysértést.

A magyar állam semmiképpen sem helyezhette volna idegenrendészeti őrizetbe a menedékkérőt, ezért 7500 euró kártérítést ítéltek meg neki, és 3395 euró eljárási költség megtérítésre kötelezték a magyar államot.