szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Százötven éve, 1866. augusztus 9-én nyílt meg Magyarország első állatkertje, a mai Fővárosi Állat- és Növénykert.

©
Az első nyilvános állatkertek a 18. század végén nyíltak meg Nyugat-Európában, a bécsi, schönbrunni állatkertet 1780-tól látogathatta a közönség. A pesti állatkert létrehozásának gondolatát komoly formában a világutazó néprajzkutató, egykori 48-as honvédtiszt Xántus János vetette fel, őt támogatta Gerenday József orvos és botanikus, a Füvészkert igazgatója és Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója is. Xántus, akit távollétében választottak meg a szervező bizottság elnökének, 1864-ben tért végleg haza, hogy az állatkert alapítása körül buzgólkodjon. A kert helyéül Pest városa két telket is felajánlott a Városligetben, ezek közül a vasúthoz közelebb esőt választották, a pénz előteremtésére részvénytársaságot alapítottak. Igazgatónak természetesen Xántus lett volna a kézenfekvő választás, de 48-as múltja miatt nem jöhetett szóba, nem is vállalta volna a tisztséget, nehogy azt higgyék, szervezőként magának akart hivatalt létesíteni. Más hazai jelentkező nem lévén, ideiglenesen a bécsi Leopold Fitzingert nevezték ki, aki az őt övező ellenséges légkör miatt még a megnyitás előtt lemondott, Xántus a közvélemény nyomására ekkor vállalta el a tisztséget.

Az állatkert nemzeti összefogással épült: Petz Ármin, Pest főkertésze ingyen készítette el a parkrészek, Reitter Ferenc a tavak és csatornák, ifjabb Koch Henrik és Szkalnitzky Antal az épületek terveit. Az állatállomány részben adományokból, részben vásárlás útján állt össze. Xántus még Amerikából küldött állat- és növénytani anyagokat, emellett az egész országból érkeztek felajánlások, Ferenc József pedig néhány ritkaságot adományozott a schönbrunni gyűjteményből. Jó néhány állatot pedig megvásároltak. A mintegy ötszáz állat között a hazai fajokon kívül számos majom- és makifajt, számos papagájt, tevét, kengurut láthatott a közönség, de akkoriban még sem oroszlán, sem tigris, sem elefánt nem lakott a tizenegy nagyobb és számtalan kisebb állatházban.

A többszöri halasztás után, 1866. augusztus 9-én megrendezett ünnepélyes megnyitó fontos társasági esemény volt a város életében, és nem sokkal később Erzsébet királyné is meglátogatta a kertet. Az érdeklődés azonban idővel lankadt, ezért az újabb mecénások megnyerésének szándékával az intézményt fenntartó részvénytársaság 1872-ben Állat- és Növényhonosító Társasággá alakult.

1868-ban Erzsébet királyné közbenjárására érkezett az állatkertbe az első zsiráf, 1893-ban vásárolták meg a Berlini Állatkertből az első vízilovat, Jónás után két évvel orángutánnal és orrszarvúval gazdagodott a park. A millenniumi ünnepségek idején az állatkertben cirkuszi bemutatókat is tartottak, és itt épült fel az Ős-Budavár szórakoztatónegyed, amely rendkívüli népszerűsége miatt még egy évtizeden át működött a kertben.

Az Állat- és Növényhonosító Társaság az 1900-as évek elején egyre nagyobb anyagi nehézségekkel küzdött, a főváros által újra meg újra megemelt bérleti díjat nem tudta kigazdálkodni. 1907-ben a csődbe ment vállalkozástól a főváros vette át az állatkertet, amelyet 1909 és 1912 között négymillió aranykorona költséggel Kós Károly, Neuschloss Kornél és Zrumetzky Dezső tervei alapján, Lendl Adolf zoológus szakmai irányításával építettek újjá. Bár a terület az egykori Vidám Park, a Gundel étterem és a Cirkusz miatt szűkült, igyekeztek az állatok számára természetes környezetet kialakítani, egyebek között két műszikla-hegyet emelve, az állatokat helyenként nem látható árkokkal választották el a látogatóktól. Az állatkert az 1930-as évek elején akváriummal és pálmaházzal bővült.

A második világháború végén, Budapest ostroma alatt a kert elpusztult, a kétezerből csak 14 állat maradt életben. Az újjáépítés nem mindig szakmai alapon történt, a korszerűsítésekre és fejlesztésekre 1956 után Anghi Csaba irányításával került sor. A rendszerváltás idején azonban az állatkertre már ráfért a teljes megújulás és korszerűsítés. Az azóta eltelt években újjászülettek és újra régi szépségükben pompáznak azok a műemlék épületek, amelyek a kert világszerte ismert, sajátos hangulatát adják. Az állatok férőhelyeit tágasabbá, természetszerűbbé és esztétikusabbá tették, a rekonstrukció a kert minden részét érintette. Korszerű nagymajomház létesült, felújították a szarvasházat és a madárházat, a Pálmaházat és az akváriumot. A szecessziós stílusú Elefántház műemléki rekonstrukciója, Kugler Katalin terve 2001-ben Európa Nostra-díjat nyert. 2010-ben nyílt meg a Lepkekert, a Madagaszkár-ház, 2012-re készült el a Nagysziklában a Varázshegy-Életmúzeum.

Az állatkert eredetileg kijelölt területe többször változott, de 2013-ig csak csökkent. A 2013 őszén bezárt Vidám Park területét azonban az intézmény kapta meg, így csaknem akkora lesz ismét, mint megalapításakor volt. Az új területeken a tervek szerint Meseparkot alakítanak ki, és itt kap helyet a hajdanvolt pannon ősvadon világát megelevenítő Pannon Park is. A kert területe 2014-ben országos jelentőségű védett természeti terület minősítést kapott.

Az állatkert teljes állatállományát (a Margitszigeti Kisállatkerttel együtt) 2015 októberében 861 faj 8370 egyede és 142 tenyészete alkotta. A legrégebbi folyamatosan bemutatott faj a nílusi víziló, a legújabb a szecsuáni takin, a legritkább a mhorr gazella. A legsúlyosabb Assam, az elefántbika, a legrégebbi és egyben a legöregebb lakó Samu, a csukaorrú aligátor, "aki" 1952 óta él a kertben, és már hetvenéves is elmúlt. A fővárosi állatkert ma Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye: évente mintegy egymillióan keresik fel, 2014-ben Prima Primissima Díjat kapott.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Az én hetem: Lackfi János kést rántott, pedig nem is gondolták volna róla

Az én hetem: Lackfi János kést rántott, pedig nem is gondolták volna róla

Egy nap alatt 398 áldozata volt a koronavírusnak Ukrajnában

Egy nap alatt 398 áldozata volt a koronavírusnak Ukrajnában

Elek István: Az ellenzéki ajánlat, 4. rész

Elek István: Az ellenzéki ajánlat, 4. rész