Kvótanépszavazás: a Tárki is a "nemek" egyértelmű fölényét mutatja

A Tárki kutatása szerint a kvótanépszavazáson szavazók 71 százalék nemmel szavazna, és a legnagyobb csoportot a társadalomban az egyértelmű nemmel szavazók teszik ki.

  • hvg.hu hvg.hu
Kvótanépszavazás: a Tárki is a

A Závecz Research legutóbbi felmérése után a Tárki is készített egy közvélemény-kutatást az október 2-i kvótanépszavazás várható eredményéről – írja a Népszabadság.

A Tárki felmérése a nizzai terrortámadás másnapján, így felfokozott hangulatban kezdődött, ezért az intézet szerint összességében nehéz megjósolni a népszavazáson a részvételt, de a kutatás szerint jelenleg a felnőtt lakosság 43 százaléka gondolja úgy, hogy biztosan, 27 százalék pedig úgy, hogy valószínűleg részt fog venni a népszavazáson. 9 százalék mondta, hogy valószínűleg nem mennek el, 14 százalék biztosan nem menne el, és 7 százalék volt a bizonytalanok száma.

Ha elmennek szavazni, akkor 71 százalék szavazna nemmel, vagyis a kormány által propagált verzió szerint, mindössze 13 százalék igennel, és 16 százalék nem tudja, vagy nem akarta megmondani, hogy mit ikszelne.

A legnagyobb csoportot valószínűleg az "eltökélt nemek" alkotják, akik mindenképp részt vennének és nemmel voksolnának, ez 37 százalékot tesz ki. 21 százalék hajlik rá, hogy elmenjen, és akkor nemmel fog szavazni, és további 13 százalék a "passzív nemek" aránya, vagyis azoké, akik valószínűleg nem mennek el, de ha mégis, akkor nemmel szavaznának. Vagyis egyértelmű többségben vannak a nemek.

A kutatásból az is kiderült, hogy az eltökélt nemre szavazók között valamivel többen vannak az észak-magyarországiak és az alföldiek, a legalább gimnáziumot végzettek, az alkalmazottak, a Fidesz és a Jobbik szimpatizánsai, és az olyanok, akik inkább egyetértenek a Brexittel.

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

A svédek hat hónapra voltak tőle, a románoknak hat bombára elég nyersanyaguk volt – így lett 25 ország majdnem atomhatalom

Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.