Tóta W.: A nemfideszes büszkeség napja
Nincs hatalmuk felettünk.
A feldúlt Szabadság téri tévészékházból 2006. szeptember 19-én hajnalban negyed 5-re szorították ki a randalírozókat, az épületben 100 milliós kár keletkezett, az összecsapásokban több mint 125 ember megsérült, közülük több mint 100 rendőr volt, egyikük életveszélyes koponyasérüléssel került kórházba, de jellemzően zúzódás, vérzés, törés volt a leggyakoribb sérülés. (Az eseményekről részletesen írtunk sorozatunk első részében, a tévészékháznál történtek képeit pedig itt nézheti meg.)
Még mindenki a magyarázatot kereste arra, hogy hogyan történhetett meg mindez. Gergényi Péter, Budapest akkori rendőrfőkapitánya arról beszélt, a jelzések alapján 30, és nem 300 tüntetőre készültek, ezért tartott sokáig, míg összeszedték a "csapatot". (A Szabadság téren éjjel 3-4000 ezer ember lehetett, a pár százas létszám a kemény mag volt.) A Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet azt mondta, a kivezényelt rendőröket cserbenhagyták a vezetőik.
Gyurcsány még mindig nem kért bocsánatot
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 19-én este még mindig azt bizonygatta, úgy érzi, nem vesztette el az emberek bizalmát. Egy másik interjúban pedig elkente a felelősségvállalást, arról beszélt, elismeri, hogy részese annak a politikai elitnek, mely az elmúlt 10 évben képtelen volt egyenesen beszélni. Napközben arról beszélt, ez nem forradalom, hanem a harmadik Magyar Köztársaság történetének "leghosszabb és legsötétebb" éjszakája volt a székházostrom.
Rendőrautó oltása a belvárosban
Horváth Szabolcs
Sólyom László köztársasági elnök, aki szeptember 18-án még azt mondta, hogy a miniszterelnök kikerült beszéde morális válságba sodorta az országot, a székházostromot követően egyértelművé tette, hogy köztörvényes bűncselekmény történt a Szabadság téren.
Gyurcsány Ferencnek amúgy három percre eszébe jutott a lemondás gondolata is, de aztán azt érezte helyesnek, hogy a posztján marad. Vele szemben Petrétei József igazságügyi miniszter felajánlotta lemondását, azonban ezt a miniszterelnök nem fogadta el.
Az akkori ingerküszöbre jellemző, hogy felrótta, hogy Wittner Mária fideszes képviselő is felszólalt a Kossuth téren.
Megszólalt Orbán is
A Fidesz elnöke 19-én szólalt meg az őszödi beszéd ügyében, de aznap többször is. Orbán Viktor azt mondta, "október elsején nemcsak önkormányzati választás, hanem népszavazás is lesz, "ha elutasítják a kormány politikáját, az MSZP-nek menesztenie kell a miniszterelnököt. Orbán szerint ezután szakértői kormány kell. Gyurcsányt beteges hazudozónak titulálta, később pedig arról beszélt, az erőszakot elítéli, de a miniszterelnök magatartása miatt érthető az utcára vonult emberek lelkiállapota. Azt mondta, "az emberek ne húzódjanak meg házaikban, hanem védjék meg az értékeiket".
Ötpárti nyilatkozat árnyékában egymásra mutogattak
A parlament az aznapra tervezett vitanapok helyett végül egy gyors szavazással letudta az ülést: elfogadtak egy, az erőszakot elítélő ötpárti nyilatkozatot. Közben az ellenzék Gyurcsány Ferencet hibáztatta mindazért, ami éjjel történt, Kuncze Gábor SZDSZ-elnök viszont a Fidesznek ment neki: szerinte Orbán eszelősen akarja a hatalmat, ennek rendel alá mindent. A politikus szerint a Fidesz vitte évekkel ezelőtt utcára az embereket, ez az egyik oka annak, ami a Szabadság téren történt.
Ismét zavargásba fordul az este
A székházostrom utáni délelőtt békésnek tűnt, a Kossuth téren egész nap jelen voltak demonstrálók, akik a Parlamentbe érkező képviselőket szidalmazták. A pártucatnyi tömeg késő estére 10 ezresre duzzadt, az Index akkor azt írta, a tüntetést gőzerővel szervezi a Toroczkai László vezette Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom.
A balhé most az MSZP akkori székházánál, a Köztársaság téren, illetve a Rákóczi úton volt, ahová nagyjából 500 ember vonult át a Kossuth térről. A Nagykörúton mentek, volt, aki az autók tetején kelt át, provokálva az autósokat is. A rendőrök elkezdték a több száz (a tudósítások alapján már csak 2-300) fős tömeg kiszorítását éjfél körül, a "harc" a Rákóczi úton folytatódott, amely az éjszaka folyamán többször könnygázban úszott, a rendőrség lovasrendőröket is bevetett.
Több tudósító beszámolója szerint már nemcsak a rendőröket dobálták kővel, maguk is visszadobták azt a tüntetőkre, a gumibot is eljárt. A felvételeken látszik, hogyan léptek fel egyes tüntetők ellen.
Egy tudósításban azt állították, hogy a rendőrök a Köztársaság térnél a levegőbe lőttek, a BRFK szóvivője viszont azt mondta, lőfegyvert nem használhatnak a rendőrök a tömegoszlatásnál. A Hír Tv pedig azt mondta, hogy a rendőrök fejmagasságban lövik a könnygázgránátokat. A helyszíni tudósítók szerint egy tüntetőt nagyon megvertek a rendőrök, a lovasrendőrök pedig az autók rongálóira is lesújtottak. Érezhető volt, hogy a rendőrség nem hagyja magát olyan helyzetbe hozni, mint előző este, sokak szerint a sérült kollégáik miatti revansvágy is dolgozott bennük.
Tüntetők a körúton
Horváth Szabolcs
Miközben a rendőrök az Astoria felé szorították a tüntetőket, azok válaszul petárdákat is dobáltak rájuk, illetve hátrálás közben betörték egy éjszakai busz üvegeit. Az éjjel egyébként szétbontották az MDF Blaha Lujza téri installációját is, amely valamiféle újrafelhasználást népszerűsített, a rengeteg zöld üveggel a rendőröket hajigálták.
Aznap este a Magyar Rádió épületénél is megjelentek tüntetők, azt az épületet is elkordonozták. Több vidéki városban is követelték Gyurcsány lemondását.
A zavargások második etapja hajnal fél 4-re ért véget, az összecsapásokban több mint 50 ember sérült meg – tüntetők és rendőrök vegyesen –, közülük többen súlyosan. A rendőrség előző éjjel nagyjából 30, most 25 embert vett őrizetbe.
Az éjjeli eseményeket Gyurcsány a fővárosi eseményeket figyelemmel kísérő irányítóközpontban figyelte.
"Kurva ország" - 10 éve szivárgott ki az őszödi beszéd
Lángoló tévészékház, durva összecsapások tüntetők és rendőrök között, lelkesen "forradalmat" emlegető újságíró - 10 éve szivárgott ki Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde, és ez szó szerint lángba borította az országot. Cikksorozatunkban naponta felidézzük az akkor történteket. Első rész.
