szerző:
Tetszett a cikk?

Közös, uniós feketelistára kerülhetett volna a parlagfű, viszont "sikeresen megakadályoztuk" egy rejtélyesen eltüntetett nyilatkozat szerint. A Földművelésügyi Minisztérium szerint szakmai okokból nem került fel a listára, de a hvg.hu-nak nyilatkozó szakértők szerint inkább túl sok munkával járt volna, ha szigorú EU-s szabályok vonatkoznának az allergén gyomnövényre.

Hónapok óta tüsszög/krákog/szipákol több millió allergiás a különféle fűfélék, ezen belül is elsősorban a parlagfű miatt. De a szezon lassan lecseng, így tavaszig megint háttérbe szorul majd a mentesítés fontossága. Közben a háttérben a hvg.hu információi szerint volt egy olyan fordulat, ami hosszú távon kihathat a parlagfűkérdésre, de egy maroknyi természetvédelmi szakember kivételével fel sem tűnt senkinek. A Földművelésügyi Minisztérium ugyanis nem sietett tájékoztatni a szélesebb nyilvánosságot arról, hogy az Európai Unió ezzel foglalkozó albizottságában Magyarország is leszavazta, hogy a parlagfű felkerüljön az ártalmas, visszaszorítandó fajok feketelistájára.

A kérdéssel foglalkozó szakemberek szerint az EU-nak régi terve, hogy legyen egy közös, uniós lista az Európában nem őshonos, úgynevezett invazív vagy inváziós fajokról. Azért hívják így ezeket a növény-, illetve állatfajokat, mert annyira gyorsan szaporodnak, terjednek, hogy az természetvédelmi, ökológiai, egészségügyi vagy valamely más okból ártalmas. Mivel az unióban határok ebből a szempontból végképp nincsenek, az ezek elleni, közös európai fellépés előfeltétele, hogy legyen egyezményes jegyzék a problémát okozó fajokról.

©

Ezt a feladatot az Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatóságának egy bizottságára bízták, amelynek magyar tagját a Földművelésügyi Minisztérium delegálta. Úgy tudjuk, hogy a parlagfű azok közt a fajok közt volt, amelyekről folytak az egyeztetések, hogy felkerüljön-e a listára. Szakértő forrásaink szerint ez egy nagy lehetőség volt hazánk számára, hiszen ez a nálunk nem őshonos, invazív gyomnövény óriási károkat okoz, nemcsak a közel kétmillió allergiás életét nehezíti meg évről évre, milliárdos egészségügyi kiadásokat generálva, de negatívan hat a gazdaságra, illetve a turizmusra is.

Dicsekedtek, majd eltűnt a kínos rész a nyilatkozatból

A végleges uniós feketelistán azonban nem szerepelt az allergén növény, de a szakemberek körében az verte ki igazán a biztosítékot, amikor a „magyar állami természetvédelem hivatalos honlapján” még januárban megjelent nyilatkozatban szabályosan úgy dicsekedtek, mintha ezt nekünk sikerült volna megfúrni. A szöveget senki nem írta alá, de így került ki a minisztériumhoz tartozó termeszetvedelem.hu-ra: „minden jelentősebb hazai konfliktust jelentő növényfaj jelölését sikeresen megakadályoztuk”, „nem szerepelt még vita alapként sem a fehér akác jelölése, míg a szintén széles körben elterjedt és hazai szinten megfelelően szabályozott kezelésű parlagfű a vita során kihullott”. Így Magyarország támogatni tudta a jegyzék elfogadását – tették hozzá elégedetten.

A nyilatkozat csak egy szűk szakmai körnek tűnt fel, természetvédelmi és botanikai levelezőlistákon volt téma, hogy ez mekkora baklövés. A kérdés politikai vonatkozásai miatt névtelenséget kérve egyikük azt állította a hvg.hu-nak, hogy semmilyen szakmai érv nem szól amellett, hogy a közös védekezés köréből kivegyék pont a parlagfüvet, ahelyett, hogy kihasználtuk volna a lehetőséget, hogy szigorú, közös szabályok vonatkozzanak rá. „Nyilván azért, mert uniós pénz nem járt volna érte (egyelőre legalábbis), viszont egy sor kötelezettséget jelentett volna, ha a parlagfű szerepel egy uniós listán” – magyarázta forrásunk.

Eltüntették a ciki részt, majd titkolták, ki volt a magyar delegált

A listán szereplő növényeknél bekeményítenek

Az EU közös növény- és állatfajlistáján szereplő inváziós idegenhonos fajok egyedeire szigorú szabályok vonatkoznak, így például tilos az egész EU területén természetbe kibocsátani, vagy forgalomba hozni akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.

Furcsa módon a nyilatkozatnak mára ez a kényes része eltűnt a hivatalos honlapról, a jelenleg elérhető szövegben ez a „sikeresen megakadályoztuk” rész már nem szerepel. Csakhogy az eredetinek egy nyomtatási verzióját nem sikerült törölniük, így azt megtaláltuk, ebből világosan látszik, utólag hol módosították.

Közben az allergén ellen küzdő civilek a március végi Parlagfű Kerekasztalon sérelmezték a minisztérium eljárását, és egyben kérték, hogy a kerekasztal együttesen forduljon az uniós albizottsághoz annak érdekében, hogy a parlagfűt rá-, pontosabban visszategyék a feketelistára. Úgy tudjuk, hogy ezt az álláspontot végül pár civil szervezet küldte el Brüsszelbe, azt sem a Parlagfű Kerekasztal fideszes társelnöke, Dankó Béla sem a szocialista társelnök, Heringes Anita nem írta alá.

A májusi kerekasztal után, június 2-án a hvg.hu rákérdezett a minisztériumnál: mondják meg, ki volt a tárca delegáltja – vagyis a magyar kormány képviselője – ebben az uniós albizottságban, mert szerettük volna őt magát megkérdezni a parlagfű végleges listáról kihullásának okairól.

Ezt követően Fazekas Sándor minisztériuma – többszöri megismétlés ellenére – közel három hónapon keresztül nem akarta megválaszolni kétségtelenül közérdekű kérdésünket. Végül augusztus 17-én kiadták a kért nevet, mint írták, az általunk firtatott egyeztetésen „Váczi Olivér vezető tanácsos képviselte a Földművelésügyi Minisztériumot”. Hozzátették, hogy „hasonlóan más európai uniós bizottságokhoz, a kormányzati delegált nem a saját, személyes véleményét képviselte, hanem „a kormányzat egészével egyeztetett mandátummal rendelkezik, és annak megfelelően szavaz”.

Aztán nem akarták megadni a magyar delegált hivatali elérhetőségét, mert szerintük ennek megismerése „már nem szolgálja a minisztérium működésének átláthatóságát. „Sőt, ezen információk nyilvánossága a minisztérium befolyástól mentes működését is veszélyeztetheti” – tették hozzá. Csakhogy megkérdeztünk erről egy adatvédelmi szakjogászt, aki szerint a minisztérium köteles lett volna határidőben kiadni minden információt. Szerinte felesleges ez a maszatolás az elérhetőség eltitkolásával, hiszen a delegált a magyar kormányt képviseli egy egyértelműen közérdekű ügyben, amire pont az infotörvény általuk idézett passzusa miatt, a közhatalom működésének ellenőrzése végett kérdeztünk rá.

Természetesen a Google korában nem volt nehéz a név alapján elérnünk a megnevezett delegáltat. Váczi Olivér etológus, és egy gyors keresés alapján több ponton is köze van Földművelésügyi Minisztériumhoz, így például a tárca által fenntartott Vadonleső Központnál (is) dolgozik, 2014-ben pedig Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott mint „élővilágvédelmi referens, vezető-tanácsos”.

©

Váczi hajlandó lett volna nyilatkozni, de csak a Földművelésügyi Minisztérium bevonásával, amely viszont végül e helyett egy nyilatkozatban válaszolt. Ebben megerősítették, hogy tagállamként részt vettünk a veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok első, idén augusztustól hatályos listájának összeállításában. Ahogy azt is, hogy a jegyzék végső verziójában – amiről egészében kellett szavazni, támogatni vagy elvetni – már nem szerepelt a parlagfű. Ugyanis mint írták, „a korábbi tárgyalások során ezt egyhangúlag elvetették a tagországok szakértői és bizottsági képviselői” – vagyis ezek szerint a magyar fél is.

Ugyanis a parlagfű „nem felelt meg a jegyzékre kerülés kritériumainak”, mert az EU-rendelet olyan fajokból állította össze a listát, amelyek terjedése káros hatással van a biológiai sokféleségre. Vagyis prioritása volt a biológiai sokféleségre „bizonyítottan negatív hatást gyakorló inváziós fajoknak”, és ha egy fajnál vannak is „egyéb ismert negatív hatások, mint az emberi egészség és a gazdasági hatások azok csak az első kitétel fennállása esetén vehetők figyelembe” – magyarázták. Az ugyanis nem célja a rendeletnek, hogy „a kizárólag, vagy elsősorban egészségügyi hatással rendelkező inváziós fajok ellen” fellépjen. Vagyis mivel a parlagfű egészségügyi hatásai ugyan aggasztóak, de „nincs bizonyíték”, hogy a biológiai sokféleségre negatív hatást gyakorol, a tagállamok nem támogat(hat)ták a listára kerülését.

A minisztérium válaszának végére odabiggyesztette: a „hazai jogszabályok foglalkoznak a parlagfű-mentesítéssel, így akkor is el kell végezni, ha a faj nincs az EU jegyzékén”.

A civilek azóta is várják a hivatalos választ

A Parlagfűpollen No Egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy pont a magyar kormány segített megakadályozni a parlagfű esetén az inváziós fajok elleni közös európai fellépést. Ennek szerintük többek közt az is az egyik következménye lesz, hogy olyan szomszédos államokból, ahol nincs parlagfű elleni védekezésről még törvényi szabályozás, korlátlanul jöhet a pollenszennyezés. „Világosan mutatja a kormány Janus-arcúságát, hogyan tér el teljesen a valóság és a kommunikáció. Pedig kötelességük lenne biztosítani az egészséges élethez való alkotmányos jogot, ami így nem érvényesül. Az meg egyenesen nonszensz, hogy a háttérben tudatosan szembemegy a nemzet egészségének érdekével” – mondta Kelen Ágnes, a szervezet vezetője.

Az egyesület már májusban kérte a parlagfű-mentesítésért felelős Földművelésügyi Minisztériumtól: tisztázzák, miért ez az álláspontjuk az uniós listával kapcsolatban, de őket egyáltalán nem méltatta válaszra a Fazekas tárcája. Közben a közös uniós lista 2016 augusztusában hatályba lépett.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Mit tud egy 15 ezer forintos okos karpánt? Teszten a Xiaomi Mi Smart Band 5

Mit tud egy 15 ezer forintos okos karpánt? Teszten a Xiaomi Mi Smart Band 5

Az SZTE szenátusa levette napirendről az egyetem nevének megváltoztatását

Az SZTE szenátusa levette napirendről az egyetem nevének megváltoztatását

26 millióba kerül az LG új tévéje – cserébe feltekerhető

26 millióba kerül az LG új tévéje – cserébe feltekerhető