„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Egyre több van a propagandaminiszter rovásán, de nyoma sincs annak, hogy levonná a konzekvenciákat. Összeszedtük, mi az a pár dolog, amit illene végiggondolnia.
Mekkora lúzer volt Kiss Elemér, Medgyessy Péter kancelláriaminisztere, aki 2003-ban képes volt azért lemondani, mert kiderült, hogy az ügyvédi irodája állami megrendeléseket kapott. De még Schmitt Pál is belátta (vagy más láttatta be vele): plágiumügye, meg az annak kirobbanását követő ferdítések nyomán annyira kínossá vált a személye a jobboldalon is, hogy mennie kell.
A két bukott politikust csak azért említjük meg, mert fontos emlékezni arra, hogy vannak helyzetek, amikor le kell mondani.
Nem biztos, hogy sokan emlékeznek, de 2006 tavaszán a választási kampányban kiderült, hogy a Magyar Vizsla című lap egyik lapszámát egyenesen Rogán Antal kampányfőnök irodai faxgépéről küldték el a terjesztésre felkért Magyar Postának. Ez volt az az ingyenes újság, amely kifejezetten Kóka János gazdasági miniszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vagyona ellen próbálta hergelni a választókat.
Az esetet két dolog miatt fontos megemlíteni. Egyrészt láthatjuk belőle, hogy az MSZP annak idején ugyanúgy politikai célra használta az állami cégeket, ahogyan most a Fidesz is teszi. Ujhelyi István ugyanis azzal buktatta le a Magyar Vizslát, hogy az állami tulajdonú Magyar Postától megszerezte a Magyar Vizslára vonatkozó fax másolatát, és a nyilvánosság előtt is bemutatta. Ezt azért fontos leszögezni.
Másrészt viszont a Fidesz oldaláról olyan magyarázatot hallhattunk, amely most nagyon ismerős lehet. Akkor a nyomdai cég vállalta a felelősséget, azt állította, hogy épp kampánylevelek ügyében járt bent egy munkatársa egyeztetni a Fidesz-irodán, és éppen ott merült fel, hogy a Magyar Vizslát a hivatalos verzió szerint kiadó Adózók Érdekvédelmi Szövetsége kérésére átfaxolja a Postának. „Gárván Gábor, a pécsi székhelyű G and G Nyomda Kft. munkatársa elmondta, hogy „régi, jól működő kapcsolatuk” van a Fidesszel, folyamatosan dolgoznak a pártnak. Hangsúlyozta, időben el kellett faxolniuk a dokumentumokat, és mint mondta, mindez ugyanúgy bármelyik budapesti partnerük irodájából megtörténhetett volna” – szól az akkori MTI-híradás, amely szerint Rogán a helyszínen sem volt abban az időpontban.
Nem tudjuk egészen pontosan, hogy Rogán Antal mivel delejezi környezetét, de úgy látszik, ha bajba kerül, mindig van, aki kiáll helyette a nyilvánosság elé és megvédi. Ahogyan 2006-ban, úgy a mostani helikopteres ügyben is előállt egy vállalkozó, aki megvédte Rogán Antalt és családját anélkül, hogy Rogán érdemben közölt volna bármit az ügyről: A 2006-os történethez hasonló fordulatokkal arról beszélt a helikoptert üzemeltető cég tulajdonosa – persze csak miután elsőre letagadta, hogy miről van szó –, hogy ő ajánlotta fel Rogán feleségének, Rogán Cecíliának, hogy visszahozza Mándokról (az ottani kastélyban szállt meg a Rogán család, miután Nyírtasson letudták a szombati lagzit).
Viszont az a helyzet, hogy Rogán Antal most nem egy ellenzéki kampányt vezető politikus, aki egy lebukós helyzetben magyarázkodik, hanem Magyarország kormányának kommunikációs minisztere, aki egyáltalán meg sem próbál magyarázkodni.
Sajnos kezdjük elfelejteni, hogy egy miniszternek ilyenkor le kellene mondania, úgyhogy szeretnénk emlékeztetni mindenkit arra, hogy miért kellene:
Két nappal ezelőtt megszavaztattuk olvasóinkat arról, hogy menesztenék-e Rogán Antalt a helikopteres kaland miatt. A szavazás jelenlegi állása szerint 81,5 százalék elküldené, 13,2 százalék pedig legalábbis magyarázatot vár a történtekre, 5,3 százalék viszont nem rugózna a történteken. A szavazás állása persze még változhat, itt tud szavazni, vagy csekkolni az eredményt:
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Megjelent a kormány készpénztörvénye, amely szerint a készpénzes fizetés az állampolgárok szabadságának záloga.
Megnéztük, mekkora terhet jelent ez a gyakorlatban.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
A kereskedők ötöde a bezárást fontolgatja.