Furcsán kommunikál a Fidesz a letelepedési kötvényről, amelynek kivezetését a Jobbik elnöke szabta feltételül az alkotmánymódosítás megszavazásáért cserébe. Orbán Viktor elsőre azt mondta, megfontolja a jobbikos követelést – mint ahogy megfontolta, azután elvetette azt a jobbikos felvetést is, hogy mondjon le az érvénytelen népszavazás után –, majd pár nappal később Brüsszelben már azt mondta, "a kormány nem enged a zsarolásnak". A kabinet amúgy vizsgálja a letelepedési kötvény kivezetését, és volt olyan pont, amikor úgy tűnt, az egészet meglépi a tervezett alkotmánymódosítás előtt. Egy október 25-én megjelent cikkünkben írtuk meg azon értesülésünket, amely szerint a kormány már eldöntötte, hogy kivezetik a kötvényt még az alkotmánymódosítás előtt, Tuzson Bence államtitkár még annak is felvetette a lehetőségét, hogy a november 8-ra tervezett alkotmánymódosító szavazás csúszik.

Pár napra rá viszont Lázár János miniszter a kormányinfón azt mondta, szerinte nem kell a letelepedési kötvény, de még erről nem döntött a kormány. Mindezek megfejeléseként a miniszterelnök pénteken a Magyar Rádióban bedobta, szerinte nem megy át az alkotmánymódosítás, miután nem engednek a Jobbik követelésének.

Blöffölt-e Orbán?

Annak megfejtésére, pontosan mi is történhetett ebben a pár napban, elemzőket kérdeztünk, akik szerint elképzelhető ugyan, hogy összejön a Fidesznek az alkotmánymódosítás, de kétlik, hogy Orbán pusztán azért tesz úgy, mintha már feladta volna, hogy utána nagyobbat szóljon, ha megszavazzák. Sokkal valószínűbb, hogy Orbán jelenleg egyszerűen azt látja reálisnak, hogy nem megy át a módosítás.

Túry Gergely

"Még ha meg is szünteti a kormány a letelepedési kötvényt, az véletlenül sem fog úgy tűnni, hogy a Jobbik követelésének tett eleget" – mondja Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. "Az pedig a Fideszen belüli zavarra utal, hogy az elmúlt hetekben reális lehetőségnek tűnt a kötvény megszüntetése az alkotmánymódosítás előtt. Végül a miniszterelnöki álláspont győzött, miszerint nem engednek a Jobbiknak."

Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet elemzője szerint azonban nem a zavar jeléről van szó: szerinte elképzelhető, hogy a kormányban felvetődött, hogy az alaptörvény-módosítás előtt vonják ki a letelepedési kötvényt, mindenesetre a gondolkodás végén arra jutottak, ezt nem teszik meg.

„Teljesen természetes, hogy egy politikai helyzetben az összes lehetséges forgatókönyvet megvizsgálják, és az is normális, ha erről az opcióról is beszélnek. A végső döntés a miniszterelnöké, ami felül is írhatja egy szóvivő vagy miniszter nyilatkozatát.”

Ő egyébként nem zárja ki, hogy a hátralévő napokban jobbikos vagy LMP-s képviselők még az alkotmánymódosítás mellé állnak, arra hivatkozva: a nemzeti szuverenitást figyelembe véve átgondolták korábbi álláspontjukat.

Az elemző szerint a pártpolitikai dimenzióban ügyes volt a Jobbik húzása, ami gondolkodásra is késztethette Orbánt, hiszen „a párt zsarolása újszerű, az elmúlt 6 évben szokatlan lépés”, majd a miniszterelnök világossá tette, nem megy bele pártpolitikai csatározásba, a két ügy nem azonos súlyú.

Jobbikosokat nem tudnak megvenni?

Bár Gulyás Gergely fideszes politikus azzal állt elő hétvégén, hogy az LMP-nek és a Jobbiknak is tetszik az alaptörvény-módosítás szövege, a két párt álláspontja nem változott. Szél Bernadett, az LMP társelnöke a hvg.hu-nak szerdán azt mondta, a szöveg valóban nem vérlázító, de látják, mire megy ki a játék, ezért nem nyomnak gombot a szavazáson. Azt mondta, ez egységes álláspont, senki sem szavaz.

MTI / Máthé Zoltán

A Jobbik is eltökélt, Mirkóczki Ádám szóvivő szerint nem kizárt, hogy megpróbálnak ellenzéki képviselőket megvenni vagy megzsarolni, de szerinte a jobbikosok ennek a nyomásnak ellent tudnak állni.

"Azt csak a jóisten tudja megtippelni, hogy milyen forgatókönyv valósul majd meg az alkotmánymódosítással kapcsolatban."

A Jobbik álláspontja ezzel szemben világos: kiskapuval se jöhessen bevándorló vagy terrorista, amint hatályon kívül helyezik a jogszabályt, abban a pillanatban támogatják a módosítást. Ez a párt hitelességét szerinte nem csorbítja, nem nekik, hanem a Fidesznek kell magyarázkodnia amiatt, hogy miért fontosabb „Habony és Rogán piszkos pénze”, mint az ország biztonsága. Mirkóczki azt állítja, nem azt nézték, hogy a kérdés politikailag hoz vagy visz, ezt tartják következetesnek az ország biztonsága szempontjából.

A fő ellenség képe

A Jobbikot már elkezdték a kormányoldalról hazaárulózni, a párt szerint ha nem megy át a módosítás, további jelzőkkel is illethetik őket. A párt az elemzők szerint sincs könnyű helyzetben, a Magyar Progresszív Intézet igazgatója, Magyar Kornélia szerint most már mindenképp vesztesként kerülnek majd ki az egészből. Akkor tudott volna a Jobbik jól kijönni a dologból, ha a miniszterelnök által benyújtott alaptörvény-módosításnál elkezd arról beszélni, a szöveg szemfényvesztés, nem jó semmire.

Az, hogy a Jobbikot miként érintené egy elbukott alkotmánymódosítás, attól függ, mennyire tudják a szavazótáborukkal elfogadtatni, hogy a kötelező betelepedési kvóta nem valós veszély – mondja Juhász Attila.

„Nem valós veszély, de a jobbikos szavazók ezt hallgatják másfél éve, sokan elhitték. Ha a szavazóik többsége úgy gondolja, hogy a Jobbik a saját deklarált álláspontja ellen politizál, abból rosszul jöhetnek ki.”

Akkor viszont nyerhet az ügyön, ha sikerül megkerülhetetlennek látszania és a Fideszt gyengének bemutatnia – mondja Juhász.

Boros Bánk Levente szerint is hasonló dilemma lehet a Jobbikban. Szerinte azt mérlegelik, melyik a kevésbé rossz forgatókönyv: sikeresen zsarolni a kormányt, ezzel viszont a népszerűségvesztést kockáztatni, vagy ellentmondani a saját eddigi politikájának, ami pedig következetlenséget sugallhat. Rájuk éghet az is, hogy miattuk gyengül Magyarország pozíciója Brüsszelben.

A Fidesz ebből nem jön ki rosszul

Belpolitikai szempontból a sikeres és sikertelen alkotmánymódosítás is érdekes helyzetet teremt, azonban a Fidesz egyikből sem jön ki rosszul itthon, hiszen ha az ellenzék fúr meg valamit, azért nem lehet a kormánypártot hibáztatni. Ha tehát a jobbikos támogatással mégis átmegy a módosítás, a kormány megmutatta, hogy a zsarolásnak nem enged, a Jobbik pedig elveszti a csatát, mert nem merte felvállalni a módosítás leszavazását. Ha pedig a jobbikosok mégis nemmel szavaznak, akkor a Fidesz érvelhet azzal, hogy az ellenzéki párt „feláldozta a pártpolitika oltárán a nemzeti ügyet”.

Túry Gergely

„A Fidesznek nem feltétlen érdeke, hogy átmenjen az alkotmánymódosítás. Ha nem szavazza meg a parlament, akkor el tudják mondani, hogy az ellenzék a betelepítés pártján van, csak a Fidesz mond nemet erre” – mondja Juhász Attila. További előnye a forgatókönyvnek, hogy ha innentől bármilyen uniós intézkedést nem sikerül megakadályozni, erre kenheti a kormánypárt. „Veszíteni a Fidesz semmit sem veszít, miután az alkotmánymódosításnak jogi relevanciája nincs.”

Miután az alkotmánymódosításnak valódi hatása nem lenne, a közjogi berendezkedés nem változik, az EU-val szemben nem véd meg, sőt, kompatibilis az uniós joggal, ezért inkább csak belpolitikai célja van, hogy a kormány harcosnak tudja mutatni magát – teszi hozzá Magyar Kornélia. És egy elbukott módosítással folytatódhat a harc, immár a Jobbik ellen is, és fokozódó migrációs nyomás esetén sem derülne ki, hogy az alaptörvény-módosítás szövege alkalmatlan arra, aminek a Fidesz beállítja.

A Jobbik másfél éve nem talál fogást a Fideszen, eddig minden újításukat lenyúlta a kormánypárt. Most is kiderült, hogy ravasz fiúkkal van dolga Vona Gábornak, akik akár el is engedik az alkotmánymódosítást, mert az ellenségkép fennmaradása fontosabb nekik a politikai akció végrehajtásánál.