Két, parkolópályára állított kormánybiztos, mára az internetről is eltüntetett „elszámoltatás” portál, jellemzően nyomozati szakban elhaló ügyek – igencsak sikertelennek fest 2016-ban a 2010-es választások előtt nagy hévvel meghirdetett fideszes elszámoltatás. A jelenlegi állás szerint a „kirakatper”, a sukorói telekcsere miatt indult büntetőügy is csúfos kudarcnak ígérkezik: Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezetője ugyanis a közelmúltban másodfokon a letöltendő börtön helyett felmentő ítéletet kapott, méghozzá azzal az indoklással, hogy nem érte kár az államot, nem volt szándékosság, ezért bűncselekmény sem történt. Ez különösen annak fényében kínos, hogy a poszton Papcsák Ferencet váltó Budai Gyula egykori „elszámoltatási biztos” – akit azóta a külügyminisztériumba „száműztek” – ebben az ügyben igyekezett Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is a vádlottak padjára ültetni, nem sok sikerrel. Igaz, a sukorói telekcsere miatti verdikt még nem jogerős, a 2009-ben indult ügy harmadfokon, a Kúrián folytatódik.
„A magyar emberek jövője elszámoltatás nélkül nem lehet sikeres”
– adott iránymutatást már 2010 márciusában a Fidesz programja, amihez Orbán Viktor már miniszterelnökként tette hozzá, hogy „az elszámoltatást azért kell véghezvinni, hogy még egyszer senkinek se fordulhasson eszébe a közpénzeket különféle trükkökkel kitalicskázni”. A következő két évben a két elszámoltatási biztos „elfogyasztása” mellett 1442 ügy kivizsgálása kezdődött meg, 61 ügyben büntetőfeljelentés is született, ám ezekből is csak hét jutott el a vádemelési szakaszba. Azóta pedig lényegében néma csend, és mások talicskáznak.
Gyurcsány Ferenc és Tátrai Miklós. Felmentés
Fazekas István
Bár nagy erők mozdultak meg, igazi „nagyvadat” egyet sem sikerült börtönbe juttatni. A vádlottak padjára küldött egykori kormánypárti politikusok – például Hagyó Miklós, Hunvald György, Juhász Ferenc, Szilvásy György, Molnár Gyula – vagy felmentő ítélettel sétálhattak ki a bíróságról, vagy néhány esetben az ügyészi indítványnál jóval enyhébb büntetéssel. Az eljárások többsége pedig húzódik, mint a rétestészta (lásd táblázatunkat).
Az eredményekre a kormány sem igazán büszke: tavasszal váratlanul eltűnt az internetről az elszámoltatás sikereinek kommunikálására szánt honlap. A hivatalos magyarázat szerint átszervezés nyomán archiválták az oldalt, és ezért nem érhető el például Budai Gyula korábbi jelentése sem.
A Lázár János miniszter által még a választások előtt felsorolt piszkos ügyek listájának élén az úgynevezett BKV-ügy állt, mondván: a közlekedési vállalat 2010 előtt az MSZP és az SZDSZ kifizetőhelye volt. Az erre épülő vád azonban első fokon megbukott, a nokiás dobozos kenőpénzről elhíresült ügyben a bíróság előtt a vádat képviselő ügyész maga ismerte el, hogy a vádirat vesztegetésre vonatkozó legsúlyosabb állítása nem bizonyítható. Az ezzel kapcsolatos vádpont alól Hagyót fel is mentették. Igaz, hűtlen kezelés miatt első fokon két év börtönt kapott. De Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettese emiatt sem kerülne rács mögé; büntetése végrehajtását négy évre felfüggesztették. A perben – ami már másodfokon folytatódik – 15-en ültek a vádlottak padján, közülük hatan felfüggesztett börtönt, hárman pénzbüntetést kaptak, hat embert pedig felmentettek.
Egyelőre 4:0-ra áll a vádhatósággal szemben Tátrai Miklós is, akit hűtlen kezeléssel is megvádoltak a sukorói telekcsere mellett a bábolnai földeladásokkal és a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladásával kapcsolatban, de ez még egyetlen ügyben sem állt meg a bíróság előtt. A Fradi-pálya gyanúsnak mondott eladása miatti eljárás pedig már nyomozati szakban hamvába holt. A balul elsült „elmúltnyolcévezés” után lehetett meghurcolt mártír az azóta az MSZP elnökének is megválasztott Molnár Gyulából is, miután a Kúria minden vádpont alól jogerősen felmentette.
Eddig bukta volt a Hunvald-per is a Fidesz szempontjából, de ezt a jelek szerint még nem adta fel a vádhatóság. A korábbi perekben keletkezett iratok ismertetésével a közelmúltban perújítás kezdődött a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az egykori erzsébetvárosi szocialista polgármester hűtlen kezelés miatti ügyében. Éppen abban, amelyben minden vádlottat – így Hunvald mellett például Weinek Leonárdot, a zuglói önkormányzat 2010 előtti szabaddemokrata polgármesterét is – felmentették. A bűnösség látszatának fenntartásához persze már az is elég lesz, hogy az ügy újraindult. Ahogy azt a Simon Gábor elleni, az MSZP titkos számláival kapcsolatos ügy lezáratlansága is mutatja, a kormánynak már a gyanúk, a vádak lebegtetése is elegendő – különösen választási kampányok idején. Ha később jogilag elbukik is az ügy, vagy enyhe ítélet születik, az már nem hír, s kevesen vannak azok is, akik az évekig tartó pereskedésekből kikecmeregve maguk keresnék a reflektorfényt.
