Eddig csak annyi volt biztos a történetből, hogy csőtörés volt január 12-én, késő este a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ kiürítésre váró, Táncsics utcai épületében, illetve értékes dokumentumok áztak el ott. Azt nem lehetett pontosan tudni, hogy hány papír ázott el, milyen mértékben, illetve megmenthetőek-e azok, mivel eltérőek voltak az ezzel kapcsolatos nyilatkozatok.

A központot eredetileg tavaly nyárra akarták kiköltöztetni a budai Várból a Hauszmann-terv részeként. A Táncsics utcai épület kell ugyanis a kormányzatnak. Ugyanilyen okból kell költözniük innen egyébként az MTA érintett intézményeinek is – emlékeztetett szerdán az Index.

A Táncsics utcai épületben májusra mindent összecsomagoltak. A műemlékvédelmi tervtár és könyvtár állományát is előkészítették a szállításra, mert tavaly szeptemberre elvileg már át kell volna mindent pakolni az új helyre, a Daróczi útra. Ebből végül semmi sem lett, a dokumentáció azóta is ott áll a Táncsics utcai épületben, amelynek nagy részén takarékossági okokból a fűtést is leállították.

Január 12-én, késő este az alagsorban eltört egy rossz állapotú távhővezeték, és a kifolyó meleg víz mindent eláztatott. Az Index úgy tudja: az épület felsőbb szintjein szakszerűtlenül kapcsolták le a fűtést hónapokkal korábban, mert nem víztelenítették a rendszert előzőleg. Azt ugyanakkor nem tudni, hogy a víztelenítés elmaradása és a csőtörés között van-e összefüggés.

Január 13-án vették észre, hogy baj van, és gyorsan kihordtak mindent az alagsorból. Ami nedves volt, szétteregették az aulában, majd az elázott iratokat elkezdték kiszárítani, amit pedig lehetett, még nedvesen gyorsan beszkenneltek.

A Miniszterelnökség korábbi állítása szerint sikerült minden dokumentumot megmenteni, műemlékvédelmi szakemberek viszont név nélkül egészen mást mondtak az Indexnek. Ők úgy tudják: van, ami menthetetlennek látszik. A kihajtható régi tervrajzok és a tekercsben lévő pauszrajzok például ilyenek.

A beázott alagsorban az ötvenes évek után, főleg a hatvanas-hetvenes években keletkezett iratok, tervrajzok és fotópozitívok voltak. A legértékesebb, XIX. századi anyagokat az emeleten tárolták, így azoknak nem lett bajuk. A kár azonban így is komoly, mert olyan papírok is megsérülhettek, amelyeket nem digitalizáltak.

Miniszterelnökség: ez egy vis maior volt

Győr Attila művészettörténész, a központ egykori gyűjteményi osztályvezetője csütörtökön azt mondta, hogy körülbelül 200 dokumentáció károsodott visszafordíthatatlanul a január 12-én, éjszaka történt csőtörésben.

Körülbelül 16 ezer dokumentációt tároltak az érintett helyiségben, ebből nagyjából 1500-at ért károsodás, amikor a hatvanfokos víz egy lépcsőfoknyi magasságban elöntötte a pincét. Jellemzően 1960 és 2016 között született anyagok az érintettek – tette hozzá.

Az MTI tudósításában az olvasható: a restaurátori szakvélemény szerint a sérült anyagok körülbelül 90 százaléka megmenthető.

Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára azt mondta: a kár nem függ össze sem a Forster Központ megszűnésével, sem az épületben dolgozók és az ott őrzött állomány költözésével. A csőtörés olyan vis maior eset volt, ami akkor is megtörténhetett volna, ha nem szűnik meg a Forster Központ – magyarázta.

Az érintett dokumentumokat tíz éve őrizték a helyiségben az államtitkár szerint.