Azt mondja a Fidesz, hogy Demszkynek nem a liberális klubban, hanem a parlamenti gazdasági bizottságában kellene válaszolnia a négyes metró építésével, az OLAF-jelentéssel kapcsolatban felmerülő kérdésekre. Szerintem téved. Demszky helyesen járt el, amikor nem ment el a 2014-ben választott országgyűlés gazdasági bizottságába, hanem egy, jórészt egykori szabad demokrata választókból álló közönségnek, valamint a Klubrádió hallgatóinak mondta el, amit az OLAF-jelentésről gondol.

Parlamenti berendezkedésben a mindenkori parlament feladata a végrehajtó hatalom, a kormány ellenőrzése. Azé a kormányé, amely az ő bizalmából gyakorolja a végrehajtó hatalmat. A kormány közvetlenül a parlamentnek, közvetve a választóknak felelős, a kormány által kinevezett, megbízott állami tisztségviselők közvetlenül a kormánynak, közvetve a parlamentnek és még tovább a választóknak felelősek. Ezért helyes, ha a mindenkori országgyűlés különféle módokon – interpellációkkal és kérdésekkel, vizsgálóbizottságokkal, a zárszámadás megvitatásával és a róla történő szavazással – ellenőrzi a kormányt és a kormány által irányított állami intézményeket. Mármint természetesen politikai értelemben. Nyilvánvalóan azt a kormányt, amelyet az adott országgyűlés bízott meg, és nem az előző és azt megelőző kormányokat. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás kezdete óta az a szokás alakult ki, hogy a választások után az új országgyűlés képviselői nem intéznek kérdéseket, interpellációkat a korábbi, már csak ügyvezető kormány tagjaihoz. Elvégre a korábbi kormány az új parlamentnek nem felelős.

Orbánék vezették be 2010 után, hogy az Országgyűlés egyes bizottságai albizottságokban vizsgálták a korábbi kormány tevékenységét. (Ugyanakkor a hivatalban levő második Orbán-kormány tevékenységét illetően – hasonlóan az első Orbán-kormányhoz – megakadályozták ellenzéki kezdeményezésű vizsgáló bizottságok megalakítását és működését.) Ez a gyakorlat ellentétes volt a parlamenti ellenőrzés alkotmányos funkciójával. Igaz, a korábbi alkotmány, illetve az orbáni alaptörvény szerint az Országgyűlés bármilyen kérdést vizsgálhat bizottságban. De hogyan kell ezt értelmezni? Valójában a mindenkori országgyűlés nyilvánvalóan nem vizsgálhat bármit. Aligha vizsgálhatja azt, hogy milyen előadásokat tart egy-egy színház, hogyan játszik egy zenekar vagy egy futballcsapat, miért nem nyújtott jobb teljesítményt a magyar válogatott. Az Országgyűlés csak állami intézményeket vizsgálhat. Másfelől nem vizsgálhatja az amerikai kormány vagy az Európai Bizottság vagy urambocsá Soros György tevékenységét. A magyar Országgyűlés vizsgálati lehetősége nyilvánvalóan csak a magyar állam intézményeire terjed ki. A parlamenti vizsgálódásnak tehát egészen biztosan megvannak a térbeli korlátai. De vajon nincs-e ugyanúgy időbeli korlátja a magyar parlament vizsgálódásának? Szerintem van, a parlamenti vizsgálódásnak a politikai rendszerben elfoglalt helyéből az következik, hogy a mindenkori országgyűlés az általa választott kormány és intézményei tevékenységét vizsgálhatja. Annak, hogy egy olyan kormány tevékenységét, a vezetők azért viselt politikai felelősségét vizsgálja, amely már nincs hivatalban, amely már megbukott, alkotmányosan egyszerűen nincs értelme. A 2010-ben megválasztott országgyűlés albizottságainak az előző ciklusokra irányuló vizsgálódásai nem feleltek meg az alkotmányos normáknak.

Hasonlóképpen sem indokolja, hogy a mai Országgyűlés gazdasági bizottsága a korábbi főpolgármester vagy a korábbi miniszterelnök politikai felelősségét vizsgálja. Igaza van Demszky Gábornak, és hozzá hasonlóan Gyurcsány Ferencnek vagy Bajnai Gordonnak is, hogy nem mennek el e bizottság ülésére.

Természetesen, ha az OLAF-vizsgálat nyomán felmerül bármely politikus büntetőjogi felelőssége, akkor az illetőnek a bűnüldöző hatóságok rendelkezésére kell állnia, mégpedig időbeli korlát nélkül, illetve csak az elévülési idő korlátjával. A rendőrség és ügyészség hatásköre nem kötődik parlamenti ciklusokhoz. A parlamentnek, a parlamenti bizottságoknak csak politikai felelősség megállapítása a feladata, és annak a parlamenti ciklus határa a korlátja.

Helyesen tette Demszky azt is, hogy elment a liberális klubba, és ott azok egy csoportjának számolt be a metróépítésre illetve az OLAF-jelentésre vonatkozó álláspontjával, akiknek megbízásából, akiknek jelöltjeként főpolgármester volt. És azt is, hogy a szélesebb nyilvánosságot tájékozatta a Klubrádióban. A széles nyilvánosságnak ugyanis joga van megismerni, hogy mi miért történt. A sajtónak pedig joga és kötelessége, hogy mindarról tájékozassa a nyilvánosságot, ami megtudható.