Lázár János az Emlékpont "Kádár-huszárok és pártkatonák – Munkásőrök Hódmezővásárhelyen, 1957-1989" című kiállításának megnyitóján beszélt erről. Úgy fogalmazott, hogy álvita folyik az ügynökkérdésről, 27 éve várat magára a megrendelők megismerése.

"Nem árt tudni, kik voltak azok, akiknek a párttagság sem volt elég, hogy kivegyék a részüket a rendszerből" – fogalmazott, hozzátéve, hogy mindenkinek megadják majd a megszólalás lehetőségét. Megjegyezte: tudja, hogy más volt a felelőssége annak, aki 1957 után lépett be a munkásőrségbe, mint annak, aki karriervágyból vagy megfelelési kényszerből, a hetvenes-nyolcvanas években csatlakozott a szervezethez. "Nem vendettát akarunk itt Hódmezővásárhelyen", hanem bocsánatkérést és a hibák beismerését – hangsúlyozta. 

Lázár – aki megjegyezte, hogy 1990 óta a Kádár-rendszer gaztetteiért Magyarországon senkit sem vontak felelősségre – úgy látja: egyre inkább elmosódnak a határok gyilkos és hős között. Kádár Jánost Szent István és Mátyás király után az egyik legjelentősebb történelmi személyiségnek tartják az emberek, holott "Kádár nem volt több egy köztörvényes gyilkosnál" – jelentette ki.

A miniszter emlékeztetett, hogy néhány hónapja Budapest utcáin óriásplakátokon kikerült 1956 hőseinek a neve. Reményét fejezte ki, hogy egyszer a gyilkosok neve is felkerül a falakra. 

Szerinte a Munkásőrség az 1956-os forradalom utolsó mozgalmának elfojtása, a rend fenntartása, egy esetleges újabb ellenforradalom vérbe fojtása érdekében jött létre.

Aki a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) tagja volt, az 1989-ig arra esküdött, hogy megakadályozza a magyarok szabadságát, önrendelkezését. Ennek ellenére volt 7-7,5 millió ember, aki nem lett párttag, mégis tudott boldogulni – mondta a miniszter, aki szerint ez jelzi, hogy a tisztességhez, a helytálláshoz, a becsületes élethez nem feltétlenül kellett párttagság. Ahhoz csak a kényelem, az érdemtelen előrejutás, a nagyobb tanácsi lakás és a jobb autó miatt volt szükség.

Lázár  arra bátorította a hódmezővásárhelyi múzeum vezetőjét, Miklós Pétert, hogy hozza nyilvánosságra annak a csaknem ezer munkásőrnek és karhatalmistának a nevét, aki részt vett az 1956-os forradalom leverésében. Az intézmény ősszel, a Nemzeti emlékezet hetén tervez megjelentetni egy saját kutatásaikon alapuló kötetet, amely monografikus igénnyel tárja fel a hódmezővásárhelyi munkásőrség 1957 és 1989 közötti történetét. Abban szerepelni fog a több mint 950 munkásőr és karhatalmista neve.